Már a XIV. sz. végén város volt, a történelem folyamán a barokk formálta leginkább. Kereskedelmi központ és iskolaváros lett Pápa – sok híres diákkal.
Műemlék épületben műemlék patika és patikamúzeum is egyben az értékes berendezésű Gránátalma gyógyszertár (Jókai u.). Az ipartörténet műemléke a XVIII. sz.-i, Kluge-féle, ma is működőképes műhely, a Kékfestő Múzeum (Március 15. tér). Ez Közép-Európa egyik legrégebbi kékfestőműhelye.
A felszerelésektől az irattárig minden hozzá fűződő emlék megmaradt. Állandó kiállításokon ismerkedhetünk történetével, a kékfestőgyártás folyamatával. Nyaranta a Kézművesek Kertje programsorozatban más népi mesterségek is bemutatkoznak foglalkozások és vásár keretében.
A Pannonia Reformata Múzeum (Fő utca 6−8.) állandó kiállításán a Hori titkai c. óegyiptomi koporsó- és múmiagyűjteményt láthatjuk, mely világviszonylatban is kuriózum. Hasonló, egyedi ikonográfiával díszített egyiptomi szarkofág a Vatikáni Múzeumban, berlini, illetve koppenhágai gyűjteményekben látható. A Hajlék az örökkévalóságban c. kiállítás az Ótemplom sajátos építészeti adottságait kihasználva tulajdonképpen „vizuális igehirdetés”.
A Pápai Református Könyvtárt, azaz a Gyűjtemények Könyvtárát (Március 15. tér 9.) a Református Gimnázium épületében keressék a könyvbarátok. A Petőfi Sándor utcai Ókollégiumban a XIX. sz. jeles személyiségei közül többen is tanultak (Jókai, Petőfi, Orlay Petrich Soma, Eötvös Károly, Thaly Kálmán). A 24. sz. épület az 1846-ban emelt Zsinagóga. A közeli zsidó temető talán a legrégebbi az országban: 150 éves sírkövek is őrzik itt a holtak nyugalmát.
A valamikori bencés kolostorban (Fő u.) a polgármesteri hivatal kapott helyet, a szomszédos telken a gyönyörű bencés templom (1737–1742) előcsarnokának éke a nagyméretű fafeszület, az ún. Szerecsen Krisztus. A Fő téri római katolikus Nagytemplom (1774–1786, Fellner Jakab, majd Grossmann József), a Dunántúl egyik legnagyobb szabású épülettömbje. Hajóját Maulbertsch-freskók díszítik, a főoltár Grossmann József, az oltárkép Hubert Maurer munkája, a főoltár carrarai márvány szobrai Prokop Fülöpöt dicsérik. A Fő tér házainak felújításáért kapott Hild-érmet a város.
Védett park óriásplatánjai közül emelkedik ki az Esterházy-kastély: felújított, XVIII. sz.-i tömbje művészeti kiállítások otthona.
A kastély kápolnája, melynek restaurálásáért (1988–1989) Europa Nostra-díjat kapott a két művész, Král Éva és Felhősi István, 70 év után az építtető és mélyen hívő Esterházy család szándékai szerint visszanyerte eredeti funkcióját. Újra megszentelt hely, ahol katolikus istentiszteleteket, esküvőket és keresztelőket tartanak.
A kastély védett parkjában áll az ország legnagyobb, majdnem 10 m körméretű, 200 éves juharlevelű platánfája. Érdemes megtekinteni az ország egyik legszebb Nepomuki Szt. János szobrát is a kastélyparkot körülvevő kerítésnél.
A kastély udvarán rendezik meg minden év novemberében a Szent Márton-napi Újbor Ünnepét. A városban júniusban a Nemzetközi Játékfesztiválra is sok látogató kíváncsi.
Az egész évben nyitva tartó Várkertfürdő fedett és nyitott termál- és élménymedencéi, uszodája remek időtöltést kínálnak a kisgyermekes családoknak, a pihenni vágyóknak és a reumatológiai panaszoktól szenvedőknek. A négyhektáros strandon játszóteret, gyermekpancsolókat és homokos sportpályákat is használhatunk (Várkert út 5.).
A 83-as főút és a Celli út körforgalmánál megéri tekintetünket a magasba emelni: vasbeton tartóoszlopára erősítve folytatja életét a magyar katonai repülőkötelék egyik leselejtezett MiG-21-es deltaszárnyúja – immár 8 m magasban, sötétben bekapcsolt helyzetjelzőkkel, újrafestve, az egykori repülőezredre és pilótáira emlékeztetve (2018).
