„A vizek városában” az Öreg-tó partján, a Tatai várnál, másnéven „Öreg”- vagy „vízivárnál” érdemes kezdenünk a történelmi városközpont bebarangolását. Az 1300–1400-as évek fordulóján királyi nyaralónak, vadászkastélynak épült vár Luxemburgi Zsigmond, majd Mátyás uralkodása táján az ország egyik legszebb reneszánsz épülete volt. Később barokk, majd romantikus felfogásban építették tovább. Az egyedülállóan ma is vízzel telt – és haltenyésztést szolgáló – várárok fölött átvezető híd a barokk főkapuhoz visz. Innen teljes szépségében – és nagyobbrészt épen! – tárul föl a látogató előtt a Kuny Domokos Múzeum gyűjteményének is helyet adó építmény. A római kőtár, a Brigetioban feltárt római kori freskós lakószoba rekonstrukciója, valamint a középkori kőtár mellett a város színes történelmével is megismerkedhetünk. Az Esterházyak által behívott piarista tanítórend egykori helytörténeti gyűjteményét tovább gyarapító tárlaton a nevezetes rákos kerámiákat is bemutatják.
Az egykori várbörtönben és udvarán „A várbörtön legendája” fantázianevű szabadulójátékon is részt vehetünk. (Jelentkezés a Tourinformnál − Ady u. 9.)
Az Öreg-tavon az Új Kajakház Ökoturisztikai Központban kajak, kenu, sárkányhajó, outrigger (karcsú, gyors tengeri kenu) és óceánjáró kajak is kipróbálható. A horgászok felségvize a várral ellentétes oldalon, az Által-ér befolyásánál „szűrőmezőként” kialakított, vadregényes Derítő-tó.
A tatai Öreg-tó a világ legfontosabb vízi élőhelyeinek védelmére született nemzetközi, ún. Ramsari-egyezmény hatálya alá tartozik, ezt főleg a vadludak vonulási pihenőhelyeként érdemelte ki. Az őszi-tavaszi madárvonulási időszakban 10-15 ezer vadlúd gágogásától hangos a környék. A félénk vadludak sehol másutt Európában nem éjszakáznak ilyen tömegben egy város közepén.
A középkor óta haltenyésztésre is szolgáló Öreg-tó és környéke ma természetvédelmi terület: ligetes sétányait kedvelik a kerékpárosok. Nyaranta sétahajó hozza-viszi a turistákat a vár alól a túlparti, tóvárosi kis kikötőhöz. A városban, érintve a tó partját, városnéző kisvonat jár.
1850 táján 21 lisztőrlő, posztótömörítő, deszkametsző malom működött Tatán. A tóvárosi sétányon a Pötörke-malom, az egykori „kallók” (Öreg- és Hámor-), a Czégényi-malom, s nem messze a nagy kerekével feltűnő Miklós-malom azokra az időkre emlékeztet, amikor karsztforrások tucatjainak erejét használták a tataiak. A tópart jellegzetes épülete, a csúcsos tetejű vízi vágóhíd egykori funkcióját odahagyva csónakház lett.
A város nevét 2001 óta öregbíti a november végi Tatai Vadlúd Sokadalom, hazánk leglátogatottabb természetvédelmi fesztiválja, melyhez hasonló egész Európában alig akad.
A Víz, Zene, Virág Fesztiválon június utolsó hétvégéjén tűzijáték, repülőshow, változatos víziprogramok, virágkiállítások és ingyenes gyerekprogramok biztosítják, hogy a szórakozás jegyében teljenek a fesztivál napjai. Igazi családi fesztivál!
A májusi „Tatai Patara 1597” c. török kori történelmi fesztiválon – természetesen a vár udvarán és környékén – hagyományőr és hadi bemutatók, kézműves vásár, íjászverseny, katonazenekari találkozó, színi előadások, koncertek és táncház várja a látogatókat.
Október második felében az Öreg-tavi Nagy Halászfesztiválon, a Kastély téren rendezik meg az ősz egyik legfinomabb ízekkel hívogató rendezvényét. Az ország minden pontjáról érkező halfőző mesterek a rájuk és lakhelyükre jellemző halászlevekkel, halfogásokkal és finom neszmélyi borokkal várják az érdeklődőket. Az akvárium a vízi világba enged betekintést. A halfogás történetét és tudományát is megismerhetjük a régi halászati eszközök bemutatóján. Hangulatos koncertek, színpadi programok sora, játszóház gondoskodik az élményekről.
A Cseke-tónál az ország első tájképi kertjének kedvelt műromjait és barlangjait francia mester tervezte. Faritkaságokat, rafináltan kanyargó vízfolyást, apró hidat, pihenésre csábító zugot eleget találunk. A lenyűgöző Pálmaház eredetileg az Angolpark délszaki növényeinek téli tárolására szolgált, 2007-től Rendezvényházként várja vendégeit. A szabadon látogatható park csendjét és nyugalmát csak az Esterházy-kiskastély előtti szabadtéri színpad előadásai törik meg olykor. A kiskastélyt az Esterházy család hajdanán nyári laknak használta. Felújítása (2015) óta korhű, barokk berendezéssel és Herendi porcelánkiállítással várja a látogatókat.
A parkban alakították ki az olimpiai edzőtábort. Az 1948-as londoni olimpia párás klímájára már itt készültek a magyar versenyzők, s jelenleg is e funkciót tölti be.
Az Országgyűlés téren jelképpé formálódott építmény a fából ácsolt harangláb (1763) – másik nevén óratorony –, mely a túloldali kapucinus templom és rendház tornyának pótlására épült, mivel azon csak kis huszártorony ékeskedik. Azért nagyobb tornyot is találunk Tatán, mindjárt ikreket: Franz Anton Pilgram kezdte, Fellner Jakab folytatta, majd Grossmann József fejezte be a Kossuth téri, kéttornyú copf plébániatemplom építését.
Aki a rengeteg izgalmas tatai látnivalót rendhagyó módon fedezné fel, annak ajánljuk a Tattami Kalandjátékot. Baktai Boldizsár időutazása, bukása és megmenekülése valóságossá válik a kézzelfogható emlékek és az izgalmas látnivalók felfedezésekor. Kétféleképp próbálhatjuk ki a játékot: vagy a tatai Tourinform irodában kapható foglalkoztató-füzet alapján haladunk, vagy letöltjük okostelefonunkra a Tata GUIDE@HAND applikációt, ezen belül megtalálható a Tattami Kalandjáték.
Tavasztól őszig különleges élményt kínálnak a volt tatai Zsinagóga épületében (Hősök tere 7.) a Kuny Domokos Múzeum időszaki kiállításai. A szakrális épületben, sajátos környezetben kortárs képző- és fotóművészek kiállításait nézheti meg a látogató. A holokauszt-emlékhelyként is felkereshető egykori zsinagóga parkjában Minden idők mártírjainak emlékére állították fel Lugossy Mária szoborcsoportját.
Malomépületben rendezték be a Német Nemzetiségi Múzeumot (Nepomucenus-malom, Fellner Jakab, Alkotmány u. 2.). Élethű enteriőrökben jellegzetes festett bútorok, textíliák, területenként változó viseletek adnak képet a német népcsoport gazdag kultúrájáról.
Másfajta érdeklődésre számíthat a Kálvária-domb oldalában, az egykori kőfejtő területén kialakított, 3,5 hektáros szabadtéri geológiai bemutatóhely, másnéven az ELTE Tatai Geológus Kert (Fekete u. 2.). A földtörténeti középkor, a triász–jura–kréta geológiai naptára mutatja 250 millió év történetét. A földfelszín alakulását, a tengerek-szárazföldek váltakozását jelzik a feltárás rétegei – óriási őskagylók, feltekeredett lábasfejűek, tengeri liliomok kövületeivel. A Kálvária-domb Tata legmagasabb pontja, itt található az 1939-ben, a „Turul” Sörétöntöde céljára épült, 30 méter magas torony, ma Fellner Jakab kilátó.
Apropó, Fellner! Csoportosan, bejelentkezéssel lehet megtekinteni gróf Esterházy Ferenc egykori pezsgőgyárát az Angolpark keleti végén, a baji szőlőhegyek lábánál (Baji út 53., Fellner Jakab, 1772). Különlegessége a nagyméretű, csehsüveg boltozatú bálterem.
A Tatától másfél kilométerre, Naszály felé található egykor bővizű Fényes-források enyhén szénsavas vizét Tata 1913 óta hasznosítja, mikor fürdőt nyitott a nagyközönség számára. A kezdetleges infrastruktúra azonban nem nyújtott kellő vonzerőt, így 1927-ben utakkal, sétányokkal egészítették ki azt és a Kossuth térről menetrend szerinti buszjáratokat is indítottak a strandfürdőhöz. A Fényes Fürdő napjainkban is működik, szállás- és vendéglátó helyekkel körülvéve.
A 18 állomásos Fényes tanösvény egész évben bejárható. Az interaktív ökoturisztikai útvonal valójában a Fényes Fürdő mellett elterülő láperdő vize felett kiépített pallóösvény, melyet végigjárva megismerhetjük a Fényes forrásvidék természeti kincseit, megcsodálhatjuk a karsztforrások élővilágát.
A Tatához tartozó Remeteségpusztán az egykori Esterházy-vadászkastély 110 hektárnyi erdőségében nemzetközi versenyekre alkalmas, 18 lyukú golfpálya, az Old Lake Golf Club várja vendégeit. Közép-Európában egyedülállóan szállodájuk beltéri golftermében 5,5 méteres képernyő előtt szimulálható a golfjáték − a világ 80 pályája közül választva virtuális terepet. Az itt található kalandpark azonban valódi, sportos kihívást jelent!
Agostyán közigazgatásilag ugyan Tatához tartozik, ám önálló arculatú. Nevezetessége a falutól keletre fekvő 31 hektáros arborétum, mely igazi gyöngyszeme a gerecsei tájnak: két tóval, atlasz cédrusokkal, hegyi mamutfenyővel, ciprus– és fenyőfélékkel, tulipánfával kápráztat el minket az Ágoston-ligetben.
A Természetes Életmód Alapítvány ökofaluja kereshető fel itt erdei iskolával, környezeti nevelési, történeti ökológiai és életmódprogramokkal.
