A török hódoltság idején nem csak három tájegység, de három határ (a Habsburg-, a török birodalom és az erdélyi fejedelemségé) találkozott Debrecennél. A város – vezetőinek ügyes politizálása révén – mindvégig megőrizte függetlenségét, mintegy városállamként működve, s ezzel hosszú évszázadokra meghatározva a helyi társadalom belső fejlődését, a sokat emlegetett cívis öntudat kialakulását.
Debreceni sétánkat a város főutcáján, a Piac utcán kezdjük. További sétálóövezet alakult ki a Simonffy utca és a Halköz környékén. Kávézók, éttermek, bárok nyíltak, szórakozásra, kiülős beszélgetésekre csábítók.
A valamikori piac az új ezredforduló éveiben belvárosi korzóvá, találkozóhellyé alakulva próbálja visszanyerni – immár a XXI. sz. igényeit kielégítve – eredeti funkcióját: a Nagytemplomtól a Kossuth utcáig terjedő szakaszt sétálóutcává alakították.
A Piac utca végét monumentális tömegével lezáró Református Nagytemplom a város legjelentősebb műemléke. Az 1802-es nagy tűzvészt követő évben kezdődött meg a leégett középkori Szent András templom újjáépítése. Bár a tervet többször módosították, a ma is látható Nagytemplomot a Kollégium egykori diákja, Péchy Mihály munkájaként, a magyar klasszicista építészet kiemelkedő alkotásaként tartjuk számon. A Piac utca felől impozáns látványt nyújt a függőleges tagolású homlokzat, a 61 méteres tornyok közé illeszkedő timpanon.
1849. április 14-én itt olvasta fel Kossuth a Függetlenségi Nyilatkozatot, s itt választották őt az ország kormányzójává. Karosszéke ma is látható a templomban. Tornyaiból és a timpanon mögötti acélhídról remek kilátás nyílik a városra. (A keleti toronyba akadálymentesített lift visz fel!) Egyháztörténeti kiállítások, orgonakoncertek és zenei rendezvények várják a látogatókat.
Péchy Mihály másik remek épületét, a Református Kollégiumot a Nagytemplommal párhuzamosan, 1803–1816 között építették (Kálvin tér 16.). A kollégium ma is működik, egyben látogatható múzeum is. Oratóriumában 1849 tavaszán ülésezett a szabadságharc országgyűlése, 1944 decemberében az Ideiglenes Nemzetgyűlés. A Nagykönyvtár értékes gyűjteménye után nézzük meg az iskolatörténeti kiállítást, ahol hű képet kaphatunk a kollégiumban folyó, európai szintű oktatás múltjáról.
A kereskedőváros iskolája a XVI. században már protestáns szellemű intézmény, jelentőségét egyre növelve a XVIII. században „az ország iskolájaként” tartották számon. A nemzet nagyszerű személyiségei indultak a hírnév felé falai közül, nagyhatású volt a debreceni intézmény kisugárzása az egész magyar oktatásügyre. A történelmi Magyarország negyven megyéjéből érkeztek ide diákok, s ezekben a megyékben összesen 584 partikula, azaz fiókiskola működött.
A Déri Múzeum (Déry tér 1.) történeti, néprajzi, régészeti, irodalmi és numizmatikai gyűjteményének jelentős része az alapító, Déri Frigyes és példáját követő öccse, György adományából származik. Páratlan élményt nyújt a Munkácsy-terem a monumentális Krisztus-trilógiával. A Krisztus Pilátus előtt c. kompozíciót 1881-ben festette Munkácsy Mihály, 1884 húsvétjára készült el a Golgota, s harmadikként a Jézus és Pilátus második találkozását ábrázoló Ecce homo 1895–1896-ban. Utóbbit Déri Frigyes ajándékozta a múzeumnak, a másik két festmény ideiglenesen került Debrecenbe 1994-ben, a festő születésének százötvenedik évfordulójára. A három festmény most már véglegesen Debrecenben marad, miután 2019 januárjában utolsóként a Golgotát is megvette a magyar állam.
A múzeum előtti kis teret Medgyessy Ferenc négy allegorikus szobra, a Régészet, a Tudomány, a Művészet és a Néprajz című kompozíció díszíti.
A múzeumhoz tartozik a Medgyessy Ferenc Emlékmúzeum és a Debreceni Irodalom Háza is (Péterfia u. 28.).
A Füvészkert utcában, a híres líciumfánál – Ördögcérnának is nevezik – feleleveníthetünk egy anekdotát. Eszerint a nagyváradi püspök Ambroziusz kanonokot küldte Debrecenbe, hogy visszatérítse a Tiszántúlra is eljutott reformáció híveit. Bálint pappal – akit nem tudott meggyőzni – a gyűlésről távozva is folytatták a vitát. Ennek hevében a kanonok letört egy ágat az útszéli líciumbokorról, a földbe szúrta, és így szólt: „Akkor lesz valami az új hitből, amikor ez a földbe szúrt lícium fává nő!” Mire Bálint pap: „Akkor fa leszen”. A líciumfa ma már több mint kétszáz éves, mindazonáltal a legenda egyháztörténeti szempontból nem tekinthető hitelesnek.
A Kölcsey Központ – rendezvényhelyszín és konferenciaközpont – épületében kapott helyet a MODEM Modern és Kortárs Művészeti Központ (Baltazár Dezső tér), Közép-Európa egyik legjelentősebb kulturális, művészeti intézménye, gyakorlatilag összeépülve a Hotel Lyciummal.
A főtérhez közel a zsidó örökség jeles helyszínei kereshetők fel. Megújult a debreceni zsidónegyed, a Pásti utcai és a Kápolnási utcai két zsinagóga eredeti pompáját kapta vissza, a Pásti u. 4. alatti udvarában az egykori kóser vágoda kiállítótérként látogatható, a pincebeli mikvé renoválása után kóser borkóstolóként működik. Zsidó zarándokszállás nyílt a Bajcsy-Zsilinszky utcában. A Holokauszt emlékhely szintén ott tekinthető meg.
Elsétálva a patinás Aranybika Szálló előtt, a korzó Nagytemplommal átellenes sarkán találjuk a Református Kistemplomot, a Csonkatemplomot. Az 1600 személyes (valójában tehát csak a Nagytemplomhoz képest kicsi) kőtemplomot fából készült elődje leégése után, az 1720-as években építették. A tornyot eredetileg hagymaszerű sisak zárta, ezt azonban többször megrongálta a szél, majd egy alkalommal le is döntötte. Az építészek és a város vezetői Isten akaratát látván ebben, a tornyot bástyaszerű kiképzéssel zárták le – innen az azóta használt Csonkatemplom elnevezés.
A Kossuth utcán jutunk a Csokonai Színház 1865-ben romantikus stílusban emelt épületéig. Érdemes a színház mögé is bepillantani, a Liszt Ferenc téren közösségi tér alakult ki pihenőpadokkal, színpaddal: a trendi és fiatalos Ady park.
Felkereshetjük a Református Kollégium Dóczy Gimnáziumát, ennek udvarán adták át a Debrecenben született Kossuth-díjas magyar író, költő, műfordító Szabó Magda Emlékházát (Kossuth u. 35.). És ha már itt járunk, térjünk be a református kollégium itteni tudományos játszóházába, a Varázskuckóba!
Szintén belvárosi a Szent Anna-székesegyház, építése a város történetének fontos mozzanata. Az 1715-ös országgyűlés Debrecen szabad királyi városi rangjának feltételéül szabta, hogy a csaknem színreformátus település adjon helyet a római katolikus plébániának, a templomnak és a szerzeteseknek. Így épülhetett fel a barokk templom (1721–1746).
Ha hosszabb időt tölthetünk Debrecenben, érdemes elsétálni a Kossuth utcai, nyers téglaborításával európai különlegességnek számító református „Verestemplomhoz”, a Szent Anna utcai görögkatolikus templomhoz, vagy a közeli Tímár-házhoz, mely a bőrkikészítéssel foglalkozó mestereknek állít emléket (Nagy-Gál István u. 25.). Elzarándokolhatunk a debreceni festő egykori házához, a Holló László Emlékmúzeumhoz a város nyugati részében, a Tócóskerti lakótelepen (Margit tér 20.).
Útba ejthetjük a „Small World” interaktív ismeretterjesztő, oktatási és művészeti galériát (Széchenyi u. 64.). Gyerekeknek lehet érdekes ez a nem mindennapi helyszín, érdemes előre bejelentkezni. Aki kényelmesebbé szeretné tenni barangolását, a belvárosból induló „kisvonatra” szálljon fel és így fedezze fel a várost!
Az augusztus 20-i Virágkarnevál mára már Virágkarneváli Hétté nőtte ki magát. A tizenöt-húsz virágkocsi felvonulását hazai és külföldi együttesek menettánca színesít. A nap programját a nagyszabású Karnevál Éj zárja a Stadionban.
A város északi részéhez csatlakozó Nagyerdő öreg fái alatt sétálva jutunk a Debreceni Egyetem impozáns főépületéhez (Korb Flóris, 1932). Az egyetem díszudvara megannyi gólyabál, diplomaosztó és időszaki kiállítás helyszíne. Szemben az egyetemi könyvtár, az emeleti folyosó díszudvarra néző falán híres személyiségek nevei emlékeztetnek a debreceni felsőoktatás gazdag hagyományaira.
A Nagyerdei Kultúrpark állat- és növénykert, főként a gyerekek számára lesz csábító. Nem messze innen az Aquaticum Termálfürdő és a fedett Élményfürdő magas ásványianyag-tartalmú gyógyvízzel táplált medencéi, szaunája, wellness-szolgáltatásai igen népszerűek. A fedett Aquaticum Mediterrán Élményfürdő a hatalmas kupola alatti buja zöld növényzettel igazi vízi paradicsom. Közvetlen összeköttetés van a fürdő és a Aquaticum Termál & Wellness Hotel között (Nagyerdei park 1.).
Vonzó attrakció a nagyerdei víztorony, ahol kilátó, kávézó, mászófal és főleg nyári esténként zenei koncertek, gasztronómiai programok várják a fiatalokat, idősebbeket. A szabadtéri színpad minden nyáron helyet ad a Nagyerdei Szabadtéri Játékoknak. Rendezvénytere is igen népszerű helyszín, gasztronómiai és zenei fesztiválokat tartanak itt, ilyen a Debreceni Bor- és Jazznapok.
A Nagyerdei Stadion nem csak sporteseményeknek, hanem kulturális nagyrendezvényeknek is helyet ad, helyszíne például a virágkarnevál záróeseményének, a Karnevál Éjnek, vagy a Campus Fesztiválnak.
A régi csónakázótó helyén megépült Ködszínház is kuriózum, valójában multimédiás szökőkút, ahol a 30×10 méteres, legyező alakú vízpermetre Debrecent bemutató kisfilmeket, lézer animációkat vetítenek.
A debreceni Nagyerdő a Békás-tóval kedvelt kirándulóhely, jókora sétákat lehet itt tenni akár babakocsival. A gyerekeknek játszótereket alakítottak ki, az Ötholdas pagony a számtalan játszóeszközzel izgalmas programot kínál.
A Nagyerdő ideális futóterep. Saját kedvünkre is elindulhatunk, de igen gyakoriak a szervezett futóesemények is (Oxigén Kupa, Nagyerdei Terep Maraton, Nagyerdei Félmaraton). Aki nem szeret erdei terepen futni, annak a Nagyerdei Stadion körül, a rekortán pályán lehetősége nyílik a mozgásra tölgyfák árnyékában.
Maradjunk még mindig a Nagyerdőben, nehéz innen elszakadni! Az Agóra Tudományos Élményközpontban minden korosztály megtalálja a neki érdekes tudományos jelenség élményszerű bemutatását. A három szintes épület tornyában még csillagvizsgáló is van (Egyetem tér 1.).
A Kerekestelepi Strand- és Termálfürdő (Szávay Gyula u. 22.) családias hangulatával kedvelt helyszín a Homokkerti városrészben.
Debrecen a páros kolbász városa: a ZAMAT Pálinka és Pároskolbász Fesztivált minden év szeptemberében a Nagyerdőn rendezik meg, s ezen a helyszínen zajlik a Debrecziner Gourmet Fesztivál is. A főtéren tavasszal
Pulykanapokat, ősszel Márton-napi libanapokat szerveznek, ugyanezen a helyszínen érdemes felkeresni a Mangalicafesztivált is.
A Zsuzsi erdei kisvasút (várhatóan 2020-ban befejeződő felújítása után) igazi élménytúrát ígér, a Debrecent körbeölelő Erdőspusztákat ezzel a közlekedési eszközzel érdemes „bejárni”. A végállomásnál, Hármas-
hegyalján piknikező hely, játszótér, csillagvizsgálóval egybeépült Természet Háza és erdei iskola fogadja a kirándulókat. Ezen a vonalon, a Csereerdő megállónál található a Kerekerdő Élménypark (Olimpia fasor 23.), mindenféle interaktív attrakcióval, kalandpályákkal, állatsimogatóval. Erre a debreceni kirándulásra nyugodtan rászánhatnak a családok egy egész napot!
A városközponttól 6 km-re, a kisvasút Csereerdő megállójával szemben az Ördögároknak, vagy Csörsz-árkának nevezett, szarmata kori (IV. sz.) sáncrendszer helyreállított szakaszát rejti a Nagyerdő. A kihegyezett karókból, földhányásból és fonott sövényből összeállított erődítményrendszert régészeti ásatások alapján rekonstruálták.
Debrecen határában jellegzetesen nyírségi, homokdombokkal, tölgyes ligetekkel, rétekkel tarkított vidéken járunk: az Erdőspusztákon. A Vekeri-tavi pihenőközpontban kempinget alakítottak ki.
Arról, hogy az Erdőspuszta milyen is volt valójában, a Fancsikai-tónál, a kilátónál, az Erdőspusztai Bemutatóházban és Arborétumban alkothatnak maguknak képet a látogatók. Érdemes betérni az Erdőspuszta Club Hotelbe, amely szabadidőközpont, hisz akár lovagolni, akár lovaskocsikázni, vagy éppen termálvizes medencéiben megpihenni éppúgy lehet, mint a gyerekeknek a vizes élménymedencében, vagy a dodzsempályán szórakozni.
Debrecen sportos város, az Oláh Gábor utcai sportkomplexum, a Sportuszoda, a Jégcsarnok, a Főnix csarnok és a Hódos Imre Rendezvénycsarnok sok rangos sportrendezvény és edzőtábor helyszíne. A Főnix csarnok számos kulturális programnak is helyet ad.
