A török pusztítás után, az 1710-es években szlovák telepesek népesítették be a falut. A szlovák hagyományőrzés szép példája a Tájház, melyet közvetlenül a Vár bejáratánál alakítottak ki (Béke út 1.). A ház a XX. sz. első negyedét idézi szabadkéményes, tüzelőpadkás konyhával, fűtetlen tisztaszobával. A lakberendezést a kisnánai szlovákok használt tárgyaiból állították össze.
Érdekes legenda kapcsolódik a várhoz. Eszerint egyszer régen egy szerencsehozó sárkány élt a Mátra erdeiben. A várépítő család utolsó férfitagjának halálakor a sárkány megsiratta a családot, s mivel a vártemplomban helyezték örök nyugalomra a falu urát, a sárkány leereszkedett a vár kútjába, hogy közelében lehessen. Ezeréves álom vette így kezdetét. A sárkány lehellete szerencsét hoz, ezért a vár kútjába pénzt dobnak a látogatók, hátha épp ásít a sárkány. Ha koppan a pénz, akkor alszik még.
A falu közepén magasodik a Vár, amely a késő középkori nemesi rezidenciák egyik legszebb emléke. Az Aba nemzetség birtoka volt ez is, több mátraaljai területtel együtt. A török uralom alatt lerombolták a várat, majd az 1940-es évektől kezdték feltárni, helyreállítani. Megerősítették a várfalakat, az Öregtoronyban kiállításokat és egy toronyteraszt hoztak létre (a képen).
Kronoszkópok segítségével rácsodálkozhatnak a régmúltra a látogatók. A várudvarban rendezvényteret alakítottak ki. Minden adott ahhoz, hogy a látogatók kis időre a múltban érezhessék magukat.
Jeles eseménye Kisnánának a Baracknap és a Kisnánai Várjátékok a várudvaron, minden év júliusának első felében.
