A Velencei-tó a Kis-Balatontól a Zsámbéki-medencéig terjedő medencesor része. Kialakulása kb. 15-20 ezer évvel ezelőttre tehető. Vízállása a csapadék függvényében váltakozó. A csapadékos időszakok vízfeleslegét a Dinnyés–Kajtori-csatorna vezeti a Sárvízbe. A tó többször – legutóbb az 1860-as években – ki is száradt. Területe 24,9 km2, hossza 10,8 km, átlagos szélessége 2,3 km, átlagos mélysége 1,45 m, partvonalának hossza 28,5 km. A víz és az iszap ásványi anyagokban gazdag, oldott sótartalma révén gyógyító hatású. Évi 2500 napfényes órájának köszönheti a „napfény tava” elnevezést. A tó déli partján fakadó gyógyvíz és a környék védett élővilága egyedülálló értéket képvisel.
A Velencei-tó és környéke minden korosztály számára, a kevésbé edzetteknek is kényelmesen teljesíthető túrázási lehetőségeket kínál, de a versenyszerű országúti és hegyi kerékpárosoknak is kedvelt terepe. Az új építésű kerékpárúton, jelzett túrautakon körbekarikázható tókörnyék festői és sokszínű, természeti szépségekben, műemlékekben, kulturális látnivalókban gazdag.
A tó nádlabirintusainak felfedezésére a kenutúrák a legalkalmasabbak, hiszen így a hajóval megközelíthetetlen részek is elérhetők. Megismerhetjük a titokzatos úszólápokat, és a madárvilág megfigyelésére is kenuból van a legnagyobb esélyünk. Aki versenyezni szeretne, vagy egy jót evezni együtt a barátaival, annak a sárkányhajózás ajánlható. (A sárkányhajók egyik bázisa a sukorói evezőspálya.) Vigyázat, a tófelszín több mint felét nádas borítja, ez a helyismerettel nem rendelkező csónakázókat elbizonytalaníthatja!
Ennek a csodálatos természeti területnek a megközelítése vízi járművekkel is lehetséges. A március végétől október végéig tartó hajózási idényben többféleképpen is felfedezhetjük a tavat. Menetrendszerű járatok Agárdról indulnak a pákozdi Szúnyog-szigetre, amely a kirándulók kedvelt célpontja. Pákozdon (Szúnyog-sziget) 30 perces, Agárdon és Velencén 60 perces sétahajózásra nyílik lehetőség. Alkonyati sétahajók indulnak Agárdról és Velencéről.
A Velencei-tó körül kiépített kerékpáros hálózat, a könnyen megközelíthető természeti és kulturális értékek, a kerékpárkölcsönzők és pihenőhelyek ideális feltételeket jelentenek a kerékpárral túrázóknak. A teljes körtúra 33 kilométer, így rövid idő alatt kényelmesen teljesíthető. Útvonala Velencén a Korzótól indul, majd a Pákozd, Kisfalud, Dinnyés, Agárd, Gárdony, Gárdonyfürdő, Velencefürdő, Velence kört járja be.
Az 1930-as években indult meg az üdülőterület kiépítése, a tervszerű szabályozási munkálatok az 1960-as évektől kezdődtek. Ez főként a turizmus érdekeit szolgálta, egyben elősegítette az élővilág eredeti állapotának fennmaradását is. Az ideális vízszint biztosítására akkoriban épült a Zámolyi–Pátkai víztározó.
A tóparti szőlőkultúra tanúi a népi építészet (tanyák, csőszkunyhók, szőlőbeli hajlékok) legősibb formáit őrző lyukpincék. A gazdák barlangszerű bortárolókat vájtak az agyagos löszbe, eléjük vályogból, sárból, törekből tömör falú szőlőkunyhót, utóbb kővel kiboltozott, kívülről földborítású hajlékot építettek – több közülük máig présházként szolgál.
A tó északi oldalán a Velencei-hegység túraútjait a lankák kedvelőinek ajánljuk, a déli partot pedig a sík vidék szerelmeseinek. A Velencei-hegység jelzett turistaútjain barangolva jól megfigyelhetők a különleges gránitképződmények, sziklacsoportok, tömbök. Túránk menetrendjébe nyáron egy-egy frissítő strandolást is beiktathatunk. A sekély, 26 oC-ra is felmelegedő víz a gyermekek számára is biztonságos. A gárdonyi és velencei kerékpárkölcsönzőkben szerviz is működik, a tókörnyéken pedig „bringabarát” benzinkutak, valamint kiépített, térképes pihenőpontok szolgálják a biciklizők kényelmét.
A Velencei-tavi sporthorgászok jelenleg 26 halfajt ismernek. Herman Ottó (1835–1914), a nagy tudós A magyar halászat c. munkájában még csak tizenhárom halfajról írt. Ő kutatta fel és írta le a tónál egykor használt halászszerszámokat, a varsát, a burogatókat, szákokat, hálófajtákat és a szigonyt. A Velencei-tavi területi horgászjegy − partról és csónakból egyaránt − jogosít horgászatra, kivéve a tó nyugati részén a természetvédelmi területet, ahol tartózkodni, így csónakkal közlekedni és horgászni is egész évben tilos.
Különleges természeti értéket képviselnek az úszólápok, amelyek több ezer növény- és állatfaj élőhelyei. A tókörnyék védett botanikai értékei a kosborfélék, a fátyolos nőszirom, a szártalan csüdfű. A Velencei-tavi térségben jelentős „zöldfolyosó-rendszerek” maradtak fenn. Ilyen a Váli-völgy a Szent László-patak völgyével, valamint a Vértes hegységet és a Velencei-tó területét összekötő Császár-víz vonala.
A tavon minden tisztásnak és nádasnak külön neve van (Lángi-tisztás, Vendel-tisztás, Bagoly-fészkes, Nemfogi-tisztás, Pörös-nád, Tésúrbaba, Rigya). Ezek a népnyelv humorát, találékonyságát tanúsítják.
A hegység legmagasabb pontja, a 352 m magas Meleg-hegy. Az Angelika-, a Lajos-, a Pázmándi-, a Hurkavölgyi-forrás, a Barlang-kút és a 16 méter hosszú Pákozdvári-barlang a túrázók körében ismert.
