Az Alföldről a Kárpátok felé vezető országút mentén települt egykori mezőváros ma is őrzi középkori utcahálózatát. A római katolikus templom (Flórián tér) ugyan XIII. sz.-i épület, ma azonban jobbára késő barokk stílusú. A várat 1465-ben kezdték építeni az előző (fa vagy kő) erődítmény átépítésével. A XVI. sz. árépítő munkálatainak eredményeként alakult ki a négy saroktornyos, U-alakú, középudvaros, árkádos, belső homlokzatos reneszánsz várkastély – kápolnával, kisegítő szolgálati és gazdasági épületekkel. A Rákóczi-szabadságharc után jelentősége erősen visszaesett, teljes megsemmisítését a XIX. sz. első felében akadályozták meg. Parkosították a várkertet, vendéglőt, tánchelyiséget és fürdőt nyitottak. A vár felújításakor kiállítóterek jöttek létre, palánkhíd létesült. A várszínház belső színpada, nézőtere és külső mobil nagyszínpada a lelátóval kényelmes helyszíne a kulturális és zenei eseményeknek.
A város északnyugati részén 4 hektáros zöldövezetben helyezkedik el az Aquacinema Kisvárda, a korábbi Várfürdő. Új medencékkel, élményelemekkel bővült a strand, 16 csúszda várja a fürdőzőket.
Nyaranta, júniusban a Határon Túli Magyar Színházak Fesztiválját rendezik a kisvárdai vár falai között. Méltó zárása ez a program a színházi évadnak.
Az 1901-ben elkészült zsinagóga (Csillag u. 5.) napjainkban a Rétközi Múzeumnak ad otthont. Kiállításai a vár, a város és a Rétköz néprajzi és történeti emlékeit mutatják be az épület felújítása óta (2016).