Az egykori Esterházy-uradalomhoz tartozó Geszner-házban alakították ki a Vértesi Natúrpark Fogadókapuját – a Pro Vértes Természetvédelmi Közalapítvány központját. A bemutató- és oktatóközpont, a kutatóház és a Vértes csodálatos világát bemutató kiállítás látogatói, s a túrázók segítséget, túravezető füzeteket kérhetnek kirándulásuk megtervezéséhez és útvonaluk bejárásához. A Geszner-háztól közelíthető meg a védett Csikvarsai-rét és a szakvezetővel látogatható Vidrafű-tanösvény. Sok vendéget vonz a réten legelő szürkemarha-gulya − Szent György napi kihajtásakor.
Európában egyedülálló a műemléki védelem alatt álló Lőportorony, melyet a csákvári köznyelv „puskaporos” toronyként is emleget. A XVIII. sz. végétől, a katonai beszállásolások idején a településtől távol eső épületben puskaport is tárolhattak, innen származhat az elnevezése. (Szabadon látogatható.)
A Vértes délkeleti peremén, a Zámolyi-medence által határolt völgynyílásban egykor a Dunántúl fazekasságának központja volt Csákvár. A Fazekas Emlékház (Petőfi u. 8.) több mint 200 éves parasztház, mely nemcsak múzeum, de Ujcz Ági élő műhelye is, ahol a látogatónak lehetősége nyílik a fazekasmesterség kipróbálására, vagy bemutató megtekintésére.
A hajdani tűzoltószertár tűztornyos épülete és mellette két egykori lakás ma a Csákvár Emlékház otthona (Szabadság tér 1.). Kiállítások láthatók a múzeumalapító Kovács László Pál református kántortanítóról, Kodály Zoltán Háry János c. daljátékának csákvári bemutatásáról és dr. Csányi Lászlóról – Csákvár szülöttjéről –, a Magyar Rádió Gyermekkórusának alapítójáról. A céhes emlékek, köztük az itteni fazekasság jellegzetes csíkos és zöld darabjai, a híres-neves csalikancsók is újabb kori kiállítási tárgyakká váltak. Csákvár római kori elődje, Floriana ásatásai során fellelt síremlékek, apró üvegek és tárgyak adják társaságukat.
Csákvár központjában hatalmas park övezi a lenyűgöző méretű volt Esterházy-kastélyt (1781, ma gyógyászati célokra hasznosul, ezért turisztikai célból nem látogatható, csak a kastélypark.) Közel 400 féle fafajtát ültettek, melyekből még ma is élnek a mediterrán fenyők, a 200 éves platánfa, és a gesztenyefák. A parkban az egykori kerti építmények, díszítőelemek közül már helyreállították a Szentháromság-oszlopot, a napórát, a Grottát (mesterségesen kialakított barlangot) és kissé távolabb, az erdőben a Vadászkápolnát.
A Csákvár–Gánt közötti területen indul a Vértes természeti jellegzetességeit szemléletesen bemutató, Haraszt-hegyi botanikai és geológiai tanösvény. A déli fekvésű, csapadékszegény hegyoldalakon mediterrán tájakra emlékeztető éghajlat alakult ki, s ennek megfelelően a növényzet is bővelkedik mediterrán, szubmediterrán elemekben. A tanösvényt bejárva ezeket a melegkedvelő növényeket ismerhetjük meg, tarkítva a dolomitra jellemző ritka növényekkel. A tanösvényhez készült vezető füzet is.
A Duna−Ipoly mobilalkalmazással „zsebre vághatjuk” a Duna−Ipoly Nemzeti Park tanösvényeit. Az applikáció segít eljutni a túra kezdőpontjára, majd az egyes állomásokhoz kapcsolódó érdekességekkel és képekkel mutatja be a terület természeti értékeit. A túrákhoz akár hangos idegenvezetést is kérhetünk. Az alkalmazás letöltése után offline módban is használható, így a helyszínen már nincs szükség adatforgalomra.
A közeli, Guba-hegyi Csákvári-, Esterházy- vagy Báracháza-barlangban a szép mészkő-csipkézetes boltozat alól 10-12 millió éves állatcsontok, a felsőbb rétegekből 50 ezer éves emberi maradványok kerültek elő. Hírnevét az itt talált Hipparion, vagyis ősló- maradványoknak köszönheti. Fokozottan védett a barlang, de szabadon látogatható.
