Nagyon szép és érdekes alakzatok formálódtak a Tihanyi-félsziget vulkanikus kőzeteiből. A tufákba lakóbarlangokat (barátlakásokat) vájtak, a szél pedig néhol (pl. a Kiserdő-tetőn) fantasztikus formákat hozott létre. A vulkáni utóműködés eredményeképpen a felszínre került kovasavas oldatokból kivált kvarcit gejzírkúpokban halmozódott fel hárommillió évvel ezelőtt. Közülük a legszebb az Aranyház, amely nevét a rajta megtelepedett, a lemenő nap fényében aranysárgán csillogó zuzmóról kapta. A Balatonba öt kilométer mélyen benyúló félsziget az építészeti, vallástörténeti és a természeti látnivalók iránt érdeklődők körében egyaránt népszerű. Itt a legkeskenyebb a tó. Kompjárat köti össze a déli parttal, Szántóddal, s forgalmasak vitorlás- és hajókikötői, strandjai is. A tihanyi és a szántódi rév közötti utat nyolc perc alatt teszi meg az autóskomp.
Tavasszal a virágzó mandulafák, majd a virágos kőrisek gyönyörködtetnek, nyáron a buja vegetáció teszi Tihanyt vonzóvá, különösen a régebbi időkből megmaradt és az új telepítésű levendulamezők látványa és illata jelent egyedi élményt. Ősszel a félsziget belső részén a színorgia magával ragad! A cserszömörce bokrok szeptemberre élénkpirosas ruhába öltöznek, mélyebb, bordó színt kapnak a veresgyűrű som bokrai, majd közéjük vegyülnek a virágos kőris és a molyhos tölgy kistermetű fáinak sárgásbarna levélszínei. Aki egyszer a vénasszonyok nyarán sétálgatott itt, az nem fogja elfelejteni!
A vulkáni kráterben létrejött Belső-tó a horgászok körében kedvelt. A Balaton-felvidéki Nemzeti Park itt hozta létre a Levendula Ház Látogatóközpontot, mely a Bakony−Balaton Geopark keleti kapuja is egyben. Minden korosztály számára élményközpontúan mutatja be a félsziget kialakulásának történetét, a vulkánok működését, és a levendulatermesztést. Élménykert, levendula ajándékbolt és kézműves foglalkoztató is tartozik hozzá.
Tihanyban a Belső-tavon gyönyörű környezetben korcsolyázhatnak azok, akik türelmetlenül várják, mikor hízik kellő vastagságúra a jég.
A Nyereg-hegy ék alakú hegygerince a félsziget egyik legértékesebb földtani képződménye. A vékony, kovás mészkőlemezek szeszélyesen gyűrt formája az egykori víz- és kéregmozgás nyomait tanúsítja. A Bozsai-öböl a tájvédelmi körzet egyik fokozottan védett területe, a keskenylevelű gyapjúsás, a szibériai nőszirom, és a mocsári kosbor tenyészhelye. A nádasban költ a nyári lúd, a barna réti héja, s a fokozottan védett emlős, a vidra is itt él. A Csúcs-hegyen még ma is láthatók az Árpád-kori lakótorony alapfalai. Itt, a félsziget legmagasabb pontján tömegesen virít a vetővirág, az őszi csillagvirág, a tarka nőszirom.
A Belső-tónál a Bujtor István Szabadtéri Színház a helyszíne a Tihanyi Szabadtéri Játékoknak.
A félsziget természeti kincseit érdemes szakvezetéssel felfedezni. A Lóczy-gejzír sétaút mentén haladó túrákra a Balaton-felvidéki Nemzeti Parknál jelentkezhetünk. A túra Tihany sajkodi bejárójától indul a 71-es út Aszófő felőli leágazásánál. Itt, a félsziget északi bejáratánál, felújított állapotban látható az apáti templom (XII−XIII. sz.) romja.
A tihanyi Külső-tó magasabb vízállások idején a Balatonhoz tartozott, a vízszint csökkenésével a víz csak a mélyedésekben maradt meg. Vízutánpótlása kevés, ezért megindult a mocsárképződés. A feltöltődés igencsak előrehaladt, nyílt vizű foltok alig láthatóak. Természetes állapotát veszélyeztette a nagy kiterjedésű nádas, így természetvédelmi célú beavatkozással élőhely-mozaikokat hoztak létre. A Külső-tó vízivilágában élő madarakat – nagy kócsagot, récefajok sokaságát, vagy akár a védett vörös vércsét is – remekül megfigyelhetjük, s ezzel a természetvédelem hatékonyságát is tapasztalhatjuk, azt az erőfeszítést, mely a Tihanyi-félsziget geológiai, biológiai, tájképi sokféleségének megőrzését tűzte ki célul.
A Külső- és a Belső-tavat elválasztó hegygerinc csúcsa, a Kiserdő-tető érdekes kőformákkal lepi meg a látogatót. Némi emberi segítséggel ugyancsak a természet hozta létre a Barátlakásokat: ez Közép-Európa egyetlen fennmaradt remetetelepe. Az I. András király által Tihanyba telepített bazilita szerzetesek vájták celláikat a 20 m magas bazalttufa falba. Az 1952-es sziklaomlás óta a cellacsoportból már csak néhány látható.
Tihany történelmi, kulturális öröksége kimeríthetetlenül gazdag. Ehelyütt csak utalunk rá: a legkorábbi latin nyelvű, de magyar nyelvemléket (mondatot) őrző írásos feljegyzés a tihanyi apátság 1055-ös keltezésű Alapítólevele. A Tihanyi Bencés Apátság altemplomában nyugszik az oklevelet kiállíttató I. András király. (Tihanyban, a parton látható szobra feleségével, Anasztázia kijevi hercegnővel.)
Tihany szimbólumához érkezve a Porta Pacis fogadóépületben kezdődik a látogatás, majd a barokk templomot, valamint a gasztronómiai és képzőművészeti kiállításokat járhatjuk be. Érdemes meglátogatni az Apátsági Pincét, vagy meghallgatni az egyik lélekemelő hangversenyt.
Az altemplom egyetlen, eredeti helyén maradt királysírunkat őrzi. Az alapító, I. András korából való (1055), tehát 700 évvel idősebb, mint maga az apátsági templom. Lőrésszerű kis ablakokból beszűrődő fény világítja meg a csarnok középpontját, benne a spirálisan rovátkolt, hosszúnyelű kereszttel díszített sírkövet. Az alapító szobra (Varga Imre) a templom előtti téren áll.
Magát az apátsági templomot 1719–1754 között építtette Lécs Ágoston apát. A berendezés a tiroli származású Stulhof Sebestyén munkája. 1764-ben készült a templom orgonája, mely egy becsapódó gránáttól 1945-ben megsérült. A felújítás után 1993-ban új hangszert építettek az akkor 230 éves orgonaszekrénybe.
Érdekesség, hogy száműzetése előtt Tihanyban töltötte utolsó magyarországi napjait az utolsó magyar király, IV. (Boldog) Károly és felesége, Zita királyné. Emlékszobájuk is megtekinthető. Az apátság környéke lélegzetelállító kilátást kínál a Balatonra, rövid sétautakat tehetünk szép műemlékházak között és az ország talán legszebb XX. sz.-i kálváriáján. Épp a sétálók védelmében az apátság és a kikötő környékén megtiltották az elektromos, önegyensúlyozó járművek (segway, roller) használatát.
Az Apátsági Rege Cukrászdában a kínálathoz tartoznak az apátság saját termékei: jellegzetesen helyi édességek, Gellért atya gyógyteái, az András királyról és Anasztázia királynéról elnevezett gyógynövényes-levendulás likőrök és a Tichon apátsági sörök. És a panoráma!
A templomtól a Pisky sétány vezet az 1997-ben megnyílt Babamúzeumhoz (Visszhang u. 4.), ahol két évszázad sok-sok játékát, főleg babákat gyűjtöttek össze.
A Szabadtéri Néprajzi Múzeum házai (Batthyányi
utca 36.) a ma már nem is bányászható, egykor helyben kitermelt, szürke bazalttufából készültek. Együtt látható itt a halászcéh, egy fazekas és egy gazda háza.
Az Óvár-tetői pihenőnél megállhatunk a Visszhang-dombon. Az Ekhó-kőnél hajdanán az innen kiáltott üzenet 16 szótagját is visszaverte az apátsági templom fala. Ma is érdemes kísérletezni, igaz, hogy a növény- és épülettelepítések miatt csak rövid, egy-két szótagos szavakat hallhatunk vissza.
Tihany öt strandja közül kettő – a Füred felőli Gödrös és a Somosi-öbölben levő Somosi – szabadstrand.
A felfedezőút egy újabb megállója lehet a part mentén a hajóállomás. Egész évben látogatható a Magyar Királyok Panoptikuma és Kalózmúzeum, valamint az Indián Múzeum (Kossuth u. 35.).
A Kovács Gábor Művészeti Alapítvány tihanyi galériájában (KOGART, Kossuth u. 10.) állandó kiállításon mutatják be a XX. sz. egyik legnagyobb magyar szobrásza, a nyarakat 1943-tól Tihanyban töltő Borsos Miklós (1906–1990) művészetét.
A Tihany Pocket Guide offline applikáció térképpel, vezetett túrákkal, hangnavigációval.
Ha a Balatonon éppen nincsenek nagy hullámok, érdemes kipróbálni a Stand Up Paddle-t, vagyis az állva evezést, a szörfözés és a csónakázás keresztezését. Kezdőknek SUP-oktatás, haladóbbaknak túrák, különleges mozgásformára vágyóknak SUP-jóga is kipróbálható
Tihanyban (SUP Center Balaton, Rév u. 7.).
A félsziget szívében az Őrtorony-kilátó (Apáti-hegy) nyugatról a sajkodi strand felől, északról az Apáti templomtól, délről pedig az ófaluból, a Belső-tó mellett haladó turistaúton közelíthető meg. Az északi kaldera (már nem működő vulkán krátere) peremén, az Őslevendulás melletti tisztáson található. Különlegessége, hogy nemcsak az apátság épülete és Tihany házai, de a Belső- és a Külső-tó, valamint a Sajkodi-öböl is szemünk elé tárul. Látható a túlparti Köröshegyi völgyhíd is. Több más település mellett az északi part fővárosa, Balatonfüred, és a déli part központja, Siófok is jól megfigyelhető. Ne hagyjuk ki kirándulásunkból ezt az állomást!
A Kalandsziget (Lepkesor 29., a Gödrös szabadstrandnál) tervezői a fák lombkorona-szintjén magaslati kötélpályákat alakítottak ki hatvan akadállyal. A felnőtt- és gyermekpályák, az óriás lecsúszó pálya és mászófa is kihívást jelenthet a család minden tagjának.
Aktív Pontot találnak a kerekezők Tihanyban (Lepke sor 9−11.), az Aquilo Hotel Panoráma kerékpárbérlést, kishajókölcsönzést, sétavitorlázási lehetőséget, valamint vezetett gyalogos és kerékpáros túrákat kínál.
A Tihany Hangja Jazz Fesztivál igazi szezonzáró parti, ahol három színpadon élvezhetjük a jazz-koncerteket és előtte-utána megkóstolhatjuk a helyi vendéglátók ínyencségeit.
Nemcsak a tihanyiak körében népszerű a PiacPlacc. Különleges hangulata és portékái miatt rendszeresen visszatérnek a vásárlók a Nagy Piacra egész évben minden szombat délelőtt, a Kis Piacra minden vasárnap délelőtt, általában szeptember 30-ig.
