Tivadartól csak néhány kilométer a népi építészeti emlékekben igen gazdag, hajdani „kuruc” mezőváros. A módos gazdáknak a XIX–XX. sz. fordulóján épült, népi klasszicista házai vakolatdíszítéses homlokzatúak, bádogtetősek, robosztus, esztergált tornácoszlopokkal díszítettek. Még ma is láthatók ilyenek a Kossuth, az Árpád és a Rákóczi utcán. Régi, kétszintes magtár – a tájház (Kossuth u. 25/a) – őrzi a falu néprajzi emlékeit, s Bajcsy-Zsilinszky-emlékkiállítás is látható földszinti termében.
Az idevalósi Esze Tamás Rákóczi brigadérosaként a kuruc seregek élén a XVIII. sz. elején, Bajcsy-Zsilinszky Endre pedig Tarpa országgyűlési képviselőjeként az 1930–1940-es években küzdött a terület népéért.
A politikus sírja a temetőbejárattal szemközt található, de szobrot is állítottak emlékére, Esze Tamásról pedig parkot neveztek el.
Észak-Tiszántúl egyetlen megmaradt szárazmalmát (Árpád u.–Tóhát sarok) a XIX. sz. közepén fából építették. Zsindellyel fedett, hatalmas járószínből és kicsi malomházból áll, szívesen el is mondják ott nekünk a történetét.
A középkori református templom (Kossuth u.) gótikus kőkeretű, déli bejárata fölött a Báthoryak (ill. a Gutkeled nemzetség) sárkányos címere látható. A templombelső északi falán nemrég gótikus freskókat tártak fel.
A falu természeti értékei közül kiemelkedik a Nagyerdő és a Téb-erdő, mindkettő a Beregi-sík legszebb, védett gyertyános-tölgyeseihez tartozik. Az ún. Nagy-hegy tengerszint feletti 154 m magasságával kiemelkedik a Beregi-síkságból; vulkanikus eredetű köveit (főként dácitot) az 1860-as évektől kezdve bányásszák, építésre és folyami védműépítésre használják. A „hegy” több méter vastagságú lösztakaróján kiváló szőlő terem.
