Az országnak ezen a helyén, a 300-350 millió éves velencei gránit kibukkanáson jelölték meg a „szintezési ősjegyet” (hivatalosan: országos szintezési főalappontot), melyből kettő is van a településen. Az egyiket az Adriai-tenger középvízszintjéhez viszonyítják (amit a trieszti kikötő mólóján mértek), a magasságméréseket mind ehhez az alapponthoz képest határozzák meg. A másik ősjegy, a Balti szint (Balti-tenger, Kronstadt) a Varsói Szerződés államainak egységes katonai magasságmérését szolgálta, de meghonosodott az építészetben és a térképészetben is. Nem kis kavarodást okoz e dupla szint, ugyanis a kettő között 67,5 cm magassági eltérés van.
A két alappont vonzó környezetben fekszik, közel egymáshoz, közkedvelt kirándulóhelyen. Táblák és turistajelzés vezeti ide a látogatókat.
A nadapi plébániatemplomot Palermói Szent Rozália tiszteletére szentelték. A falu történetének nevezetes dátuma 1800, amikor templomában Mihály névre kereszteltek egy kisfiút: Vörösmartyt, a Szózat majdani költőjét. A napjainkban egyre népszerűbb falu szőlőskertjei minőségi, tájjellegű bort adnak.
