Egy kevéssé ismert szerzetesrend, a kamalduliak alapították a majki Remeteséget. A műemlékegyüttes (1733) Oroszlány-Majkpusztán, az Észak-Vértes rengetegében, közelében horgászatra alkalmas, tiszta vizű tavakkal segít elképzelni, milyen lehetett a hajdani barátok élete. A szigorú építészeti felfogásban, a templom köré, szimmetrikus alaprajz szerint épített cellaházak egy-egy remete lakhelyéül szolgáltak. A némasági fogadalmat tett, fehércsuhás barátok magukban elmélkedtek, évente csak egyszer beszélhettek egymással.
A remeteség tervezőinek, köztük a barokk ismert építészének, F. A. Pilgramnak köszönhetően az időközben elpusztult templom épen maradt tornyából pazar kilátás nyílik a környező településekre. A toronyzene igazi barokk hangulatot idéz. A komponista főnemes, Esterházy Pál 1711-ben kiadott Harmonia Caelestis c. zenei gyűjteményének darabjai hallhatók minden negyedórában.
A megújult konventépület kiállítási tereiben a kamal-
duli rend általános és magyarországi történetéről, II. Rákóczi Ferenc fejedelemnek a francia kamalduli szerzetesekhez fűződő kapcsolatáról alkothatunk képet. A tizenhét cellaház és az azokhoz tartozó cellakertek, valamint a templomtorony rekonstruk-
ciója, az egykori kolostori gazdaság kertjeinek és a gyönyörű kertben álló grottakápolnának a felújítása és fogadóépület felépítése is a rekonstrukció része volt. A 17 cellaház egyikét „életmúzeumként” mutatják be. Az Esterházy család nyári lakhelyeként szolgált kastély ugyancsak megújult, s megnyitotta kapuját a látogatók előtt.
