A Bükk-hegységet a Mátrától elválasztó dombvidéken, a Bükk délnyugati lábánál, az Eger-patak völgyében István királynak köszönhető az egri püspökség megalapítása. Egyes feltételezések szerint a város a nevét a patak mellett még ma is honos égerfáról kapta. Kora középkori történetéből semmilyen írásos emlék nem maradt, ugyanis a tatárjárás idején elpusztult a káptalani levéltár. Ebben az időben a város egyházi központ lehetett. A tatárjárás után, 1248-ban IV. Béla kővár építésére adott utasítást. A középkori Eger fénykora a XV. sz. második felére tehető: Mátyás király uralkodása idején a város humanista püspökei hatalmas összegeket áldoztak püspöki székhelyük fejlesztésére.
A reformkorban, 1828-ban Egerben nyitották meg az első magyar nyelvű tanítóképzőt, majd megépült klasszicista stílusban az új érseki székesegyház (Hild József). Az 1848-as szabadságharcban Kossuth Lajos az Érseki Palota udvarán jelentette ki: „a hazaszeretetet itt nem hirdetni kell, hanem azt itt tanulni lehet.”
Eger ma „a barokk és a borok városa” – s mindig tartogat újabb és újabb meglepetéseket.
Ki ne ismerné Dobó István várkapitányt, Vicuskát vagy Gergőt Gárdonyi Géza Egri csillagok c. regényéből? Az 1552-es év történetét dolgozza fel a regény, ez az év hozta meg Eger számára a nagy helytállás lehetőségét és a dicsőséget. Végül 1596-ban a várat bevették a törökök és 91 éven át meg is tartották. Ebből az időből emlékként maradt ránk a minaret, a Török fürdő és Valida szultána fürdőjének romjai.
Aki Egerbe érkezik, biztosan nem hagyja ki a Vár megtekintését. Szánjanak rá akár egy egész napot, mert annyi a látnivaló! A Dózsa György térről kapaszkodunk fel a meredek úton a várkapuig. A falszoros közepén a Gergely-bástyát Bornemissza Gergelyről nevezték el. A Szép-bástyán vagy közismert nevén a Kálvária-dombon találjuk a Szent János-székesegyház romjait, középen Szent István király szobrával. Nyári estéken innen legszebb Eger éjszakai arca.
A várudvar egyetlen középkori épülete a Gótikus Püspöki Palota, amelyet 1470 körül építettek, ma a földszintjén a Hősök terme állít emléket a várvédőknek, az emeleten pedig a vár történetét bemutató kiállítást láthatjuk.
A Föld-bástya a Panoptikumnak ad helyet, ahol „szembe találkozhatunk” Dobó Istvánnal, Szulejmánnal és a Gárdonyi-regény többi szereplőjével is. A vár mélyén, a Titkos alagútba leereszkedve a vár legrégebbi korszaka tárul elénk. A még további részletekre kíváncsiak nézzenek be a Börtönkiállításra a vár két pincéjében, vagy tekintsék meg a Fegyvermustrát a Dobó-bástyában. A várba a külső vársétányon keresztül is bejuthatunk, ha az Egri Pasa Sátrától indulunk. A panorámasétányon 10 megállóhelyes tanösvényt alakítottak ki, így a 384 méteres emelkedőt szinte észrevétlenül teszi meg az ember.
A vár alatti titkos alagútrendszert ne hagyják ki! Az 1552-es ostrom idején kulcsszerepet játszott a sok titokzatos járat. Ma hagyományőrző vitézek kíséretével látogatható a Kazamata, ahová a Setét-kapun át vezet az út. Izgalmas időutazásban lesz részük, hallgassák meg Dobó esküjét, vagy „robbantsanak” bombát, de Jumurdzsák gyűrűjét is megtalálhatják!
Ha már végigjárták a várat, megmászták a lépcsőket, biztosan jól esik egy pohár ital, vagy finom étel. A gasztronómia és a történelem találkozik az 1552 nevű étteremben, ahol magyar és török ízesítésű ételek is megkóstolhatók.
A vár látnivalóinak megtekintése után tegyünk rövid kitérőt: az északi kijáraton át jutunk a Gárdonyi Géza Emlékmúzeumba (Gárdonyi u. 28.). A gondozott, hangulatos kertben állították fel Gárdonyi Géza szobrát (Somogyi Árpád).
Gárdonyi 1897-ben végleg letelepedett a városban. Alapos történelmi tanulmányokat folytatott az Egri csillagok megírásához. E falak között született néhány további műve is: az Isten rabjai, A láthatatlan ember, Az én falum. Kicsit különc módon élt és dolgozott 1922-ben bekövetkezett haláláig: elzárkózva, az ablaktáblákat is bezárva, a munkát néha-néha festegetéssel, zenéléssel megszakítva. Legszemélyesebb gondolatait, természettudományos megfigyeléseit és a naplóját sokáig megfejthetetlennek hitt titkosírással jegyezte fel.
Sétáljunk végig a Kossuth Lajos utcán, mely barokk műemlékekben a leggazdagabb Egerben. A gyönyörű épületekben hangulatos kávézók, fagylaltozók is helyet kapnak. A város egyik legrégibb épülete a Buttler-ház (26.). Mikszáth Kálmán Különös házasság c. regényének egyik helyszíne volt az Eger-patak parti épület.
Az ugyancsak Kossuth utcai, copf stílusú, volt Nagypréposti palotába (16., 1774−1776, Fellner Jakab) költözött a megyei könyvtár. A palotával szemben (9.) a barokk Megyeházára (Gerl Mátyás, 1748–1756) a díszes kovácsoltvas kapun (Fazola Henrik, 1758–1761) léphetünk be. Udvarán a kétemeletes, barokk épület eredetileg megyei börtön volt, előtte zajlottak a nyilvános kivégzések. Jelenleg Sportmúzeum Heves megye úszó- és vízilabdasport-történetének kiállításával.
Az utca legszebb lakóháza a Kispréposti lak (4.), amely 1758-ban épült rokokó stílusban, érdekessége a mennyezeti freskója, melyet Kracker János Lukács készített, a vasrácsok szintén Fazola Henrik munkáját dicsérik.
Az utca végén eljutunk a Líceum épületéhez, mely ma az Eszterházy Károly Egyetemnek ad otthont. A Líceum kétemeletes, négyzetes alaprajzú épület, a négy épületszárny nagyméretű belső udvart keretez.
A főlépcsővel szemben nyílik a díszterem, mennyezetén Franz Sigrist hatalmas freskója az intézmény négy karát (jogtudomány, teológia, orvosképzés, természettudományok) ábrázolja.
A névadó, gróf Eszterházy Károly Rómában folytatott teológiai tanulmányokat. Több egyházi tisztség betöltése után 1759-től váci püspök lett, majd 1762-ben érkezett Egerbe, ahol haláláig dolgozott. Közel négy évtizedes püspöksége alatt vált Eger igazi székvárossá, ekkoriban nyerte el ma is látható szerkezetét, barokk városképét. Mária Terézia ugyan nem engedélyezte az egyetem alapítását, de az 1765–1785 között felépült Líceumban 1793-ban elkezdődhetett az oktatás.
Az épület nyugati szárnyának közepén emelkedik az 53 m magas csillagvizsgáló torony. Már az egészen kicsiket is lenyűgözheti a fizika és a csillagászat tudománya. A váróteremben robotokról, áramkörökről, Holdra szállásról hallhatnak rendhagyó fizika órát a gyerekek. Feljebb haladva a Hell Miksa Csillagászati Múzeumba jutnak, majd még fentebb a Varázsteremben megelevenednek a fizika törvényei. A Camera Obscura segítségével láthatják Eger élő képét vízszintes felületre vetítve.
Az egri Bazilika Magyarország második legnagyobb székesegyháza. Az építtető Pyrker János László érsek monumentális bazilikát álmodott, amely Hild József tervei alapján épült meg (1831−1836) klasszicista stílusban. A templomhoz vezető lépcsősor mentén és a homlokzaton Marco Casagrande mesterművei állnak, A bazilika méretei lenyűgözőek, hosszúsága 90 méter. Az orgonát a salzburgi Moser cég építette (1864) 8700 síppal. Az 54 m magas tornyokban 4 harang lakik, a legnagyobb több mint 6 tonnát nyom, zúgása a környező településeken is hallatszik.
Május és október között minden nap fél órás orgonakoncert hallható a bazilikában, hétköznapokon 11.30-kor, vasárnapokon 12.45-kor kezdődően.
A Bazilikával szemben, a Líceum déli oldalán a Főegyházmegyei Könyvtár füzéres oromzatú, copf stílusú tölgyfabútorzatát Fellner Jakab tervei alapján Lotter Tamás egri asztalos készítette. A könyvtárt alapítója, Eszterházy Károly püspök az általa megálmodott egyetem céljaira és a köz javára szánta (1793). Mára az egyetlen, megnyitása óta nyilvános könyvtárként működő intézmény, melynek közel 170 ezer kötetre bővült gyűjteményében 1048-tól kezdődően találhatók művek. Többek közt autográf Mozart-levél, eredeti Mikes Kelemen-levél és a Dante-kódex, melyből az egész világon mindössze három maradt fenn.
A Széchenyi „utcza” elején az első impozáns épület az Egri Érseki Palota, Magyarország legnagyobb, jelenleg is működő főpapi rezidenciája. A két emeleten megtekinthető egyháztörténeti és -művészeti kiállítást az Egri Egyházmegye elöljáróinak hagyatékaiból állították össze. Bepillantást nyerhetnek a látogatók az egri püspökök életébe − idegenvezetéssel, illetve digitális kalauzolással is. (A bal oldali képen)
A palota aulájából vezetett túrák indulnak az Érseki Pincerendszerbe. A sétákon a vendégek megismerkedhetnek az egri pincekultúra világával, legendáival, természet alkotta látványosságaival és kóstolhatnak az „Egri Érsek Boraiból”. (Utóbbiakat a palota kávézójában is kínálják.) A pince állandó (12 °C) hőmérséklete miatt ajánlott meleg öltözéket hozni.
Az egykori Spetz-ház ma a Kepes György Művészeti Központ (Széchenyi u. 16.) otthona. Szemben emelkedik a cisztercita templom és az egykori rendház a gimnáziummal.
Zenerajongók tegyenek kitérőt a Csiky utcában található Beatles Múzeumba! A múzeumot két Beatles-rajongó hívta életre, a kiállított tárgyak az ő relikviáikból álltak össze.
A város központjának számító Dobó teret nemrég felújították. Közepén Stróbl Alajos Dobó-szobra (1907) fürkészi a várfal felé közeledőket. A téren a Minorita templom a barokk egyházi építészet egyik legszebb épületének számít.
A Széchenyi utcán folytatva sétánkat, a Tűzoltó Múzeumhoz érünk (Tűzoltó tér 5.). Itt kipróbálhatják magukat, játszóház és játszótér is várja a gyerekeket.
A copf stílusú, egyhajós, görögkeleti Szerb templom, vagy más néven Rác templom (1784–1799, Povolny János) fő értéke a Jézust, Szent Miklóst, apostolokat, szenteket és prófétákat ábrázoló különleges ikonosztáz, amely barokk és rokokó stílusban készült (Vitkovics u. 30.).
Messziről látni már innen Eger nevezetességét, a 40 m magas, török kori minaretet (Knézich K. u.). Alaprajza 14 szögű, faragott homokkőből épült, nemrég esett át teljes felújításon, így teljes pompájában látogatható újra. Ha sikerül megmászni a 97 vaskos lépcsőfokot, elragadó panoráma lesz a jutalmunk.
A minaret meghódítása után jól esne valami finomság? Az édesszájúak keressék fel a térről nyíló Harangöntő utcában a Kopcsik Marcipániát. A 150, cukormasszából készült alkotás szemet gyönyörködtető, a leglátványosabb a Barokk szoba, melyben a padlótól a tapétáig minden cukorból van. Persze kóstolni való is akad az édességboltban!
A sok séta után jól esik a fáradt testnek a pihenés. Erre kiváló lehetőség nyílik Eger fürdőiben. A Török Fürdő (Fürdő u. 4.) egy cseppnyi időutazás a múltba. A legrégibb medencéje 1610-ben épült. Ma 6 medencével, wellness- és gyógyászati szolgáltatásokkal várja a vendégeket. Különlegessége a hamam masszázs és a radontartalmú vize, mely gyulladáscsökkentő, fokozza az emberi szervezet endorfintermelését.
A Termálfürdő (Petőfi tér. 2.) három bejárattal, 5 hektáros területtel, 13 medencével igazi vízi paradicsom a város közepén minden korosztály számára. Télen különleges élmény a szabadtéri gyógyvizes medencékbe kiúszni. A profik úszni, pólózni a Bitskey Aladár uszodába (Frank Tivadar u. 5.), illetve a Bárány István sportuszodába (Petőfi tér 9.) járnak.
A termálfürdő melletti Érsek-kertben rendezik meg minden évben július elején a Bikavér Fesztivált, hiszen Eger a termálvíz mellett a bor és gasztronómia iránt érdeklődőket is szép számban vonzza. A fesztiválon lehetőség van a különböző pincék egyedi bikavérének kóstolására a helyi éttermek ételkülönlegességeivel egyetemben.
Eger és a Szépasszony-völgy neve összefonódott. A bor és gasztronómia szerelmeseinek kihagyhatatlan. Aki régen volt itt, lehet, rá sem ismer. Az utóbbi években új éttermek, pincék nyitottak, egyre több rendezvényt tartanak itt, pikniket, völgykóstolót, a bikavér és újdonságként az Egri csillagnak elnevezett fehérbor kóstolóját, pincetúrát is. A Szépasszony-völgyben a Márai Aktív Turisztikai Látogatóközpontban tavasztól őszig szabadtéri koncertekkel várják a látogatókat. Az épületben kiállítások, konferenciák és akár családi rendezvények is tarthatók.
A legkisebbek programjára is gondoltak a Szépasszony-völgyben. A Márai Kalandparkban 14 féle játékon próbálhatják ki ügyességüket a 3−8 éves gyerekek, a nagyobbakra pedig vár a kötélhinta, a kúszás-mászás.
A völgy nevének eredetéről több történet is született. Talán a „Szépasszony” az ősvallás egyik istenasszonya volt, a szerelem istennője, akinek áldozatokat mutattak be ezen a helyen. Vagy a földműveseknek tetsző, híresen szép helybéli asszonyság volt? Vagy talán az úri villa kikapós menyecskéjéről kapta nevét? Végülis mindegy, de a külföldieknek mindig nyelvtörőt jelent, az biztos.
A legenda szerint a bikavér elnevezés a török időkből származik: Dobó vitézeinek arcán vették észre a vörös folyadékot a törökök, amit bika vérének véltek. Ettől lettek erősek a magyarok, azt hitték. Valójában a vörösbor adott nekik halált megvető bátorságot az ostrom előtt.
A Kutass Eger hősei után! elnevezésű okostelefonos alkalmazással máris belecsöppenhetünk egy rejtélyes hős utáni nyomozásba. Persze az út során megismerhetjük Eger látnivalóit is és sok érdekesség derül ki…
Eger az egyik olyan város, mely teljes egészében átszelhető kerékpárral. Aki esetleg nem hoz magával, több helyen is kölcsönözhet a városban.
Eger látképe összekapcsolódik a Nagy-Eged-hegy látványával is. 536 m magas hegyre érdemes felmenni, a tetőről széles kilátás nyílik Egerre, a Bükkre és a Mátrára is. Utunk szőlősorok mellett vezet, melyek között felfedezhetjük a Csutorás pincészet különleges borteraszát és az ún. Venyige Spát, ahol a „dűlő a természeté maradt: az ember csak vendég”.
