A műemléki helyreállításkor (1957) román és gótikus részleteket bontottak ki, így ma a római katolikus templomban (Fő út 20.) elődjének XIII. sz.-i maradványai is láthatók a déli kapunál. A mai templom támpilléres szentélyében késő gót alkotás az ún. szamárhátíves szentségház. A stílusokat tovább gazdagítva a sekrestyeajtó már reneszánsz kori mestermunka.
Zalaszántón érdemes megtekinteni a tájházat (Vadász út 20.), ahol az eredeti gazdaság mintáját követve háziállatokat is tartanak. Zalaszántó külterületén 412 m magas vulkáni kúpon, védett ősbükköstől körülvéve magasodnak Tátika várának középkori romjai – gyalogtúrával érhető el.
A zalaszántói Kotsy-vízimalom (Ádám u. 2.) kerékházában ma is működőképes a 390 cm átmérőjű felülcsapott vízikerék. (A nyitva tartásról érdemes tájékozódni a nemzeti park honlapján, mivel átépítik.)
A Zalaszántó feletti Kovácsi-hegyen tízhektáros területen hozták létre az Emberi Jogok Parkját, melynek eddigi egyetlen építménye a buddhista sztúpa. A 30 m magas, 24 m átmérőjű építményen aranyozott Buddha-szobor áll. Annak idején Bop Jon (Jin Soo Lee) dél-koreai buddhista szerzetes elhatározta, hogy Magyarországon vagy Csehországban felépít egy Buddha-szentélyt, amely a béke, boldogság és a megvilágosodottság szimbóluma lesz. Végül hazánk mellett döntött. A világbékéért felajánlott épületet személyesen a XIV. Dalai Láma (Tendzin Gyaco) avatta fel 1993. június 17-én.
