A Bakonyalján, a Móri-árok déli részén kialakult faluban a 13 holdas parkkal körülvett klasszicista stílusú Hochburg−Lamberg-kastély (1839) sorsa jobbra fordulását várja egyelőre. A Kálvária-hegy egy évszázaddal korábbi stációi, kőkeresztje, kápolnája lábánál a Segítő Boldogasszony tiszteletére szentelt templomot (1728) és a volt kapucinus rendházat régóta útba ejtik a búcsújáró hívek.
Bodajkot „Szent kútja” miatt már Szent István királyunk is látogatta. A búcsú a szeptember 12-i Mária-naphoz kötődik. A Bodajki Segítő Szűz Mária Kegyhely a kegytemplomból, a hozzá épült kapucinus rendházból, egy meghitt zarándokudvarból és a festőien szép kálváriából áll és egész évben látogatható.
A hegy lábánál feltörő, ásványi anyagokban gazdag, szénsavas, 14-19 oC-os karsztforrás egy része tóvá egyesül, fürdője azonban jelenleg nem működik.
A csoportok, túrázók a közelben ifjúsági tábort találnak (Bodajki falutábor).
Az Országos Kéktúra útvonalán barangolók a Kesellőhegy oldalában – az elhagyott kőbánya helyén – szoborparkba térhetnek be.
Bodajk és Fehérvárcsurgó között mintegy 4 km hosszú, meredek falú, szépséges szurdokvölgyben folyik a Gaja-patak – ugyanolyan népszerű kirándulóhelyet kínál, mint a kanyargós Burok-völgy vagy a Kisgyóni Természetbarát Telep vadregényes környéke. Ezekben a völgyekben ma is élnek jégkorszakbeli reliktumnövények, mint a havasi hagyma és a tarka nádtippan. Különleges érték a kerecsensólyom és a kövirigó jelenléte.
Ismert túracél a 454 m magas Hárs-hegy északkeleti oldalához vezető Tűzköves-árok, ahol a már megszűnt bánya vörös kőzetéből – kb. 120 fajhoz tartozó – őslénymaradványok kerültek elő.
