A 314 km2-nyi Vértes a Dunántúli-középhegység része, átlagos magassága alig 300-400 m. Délnyugat–északkeleti irányban elnyúló vonulatát arra merőleges haránttörések tagolják, szurdokszerű, szűk völgyekkel, széles fennsíkokkal, csaknem 70 barlanggal, vagy barlangszerű képződménnyel, északon dach-
steini mészkő, délen könnyen aprózódó dolomit alapkőzettel. És milyen épületekkel!
A Vértes kiterjedésre csak a fele a Gerecsének, tájképileg és élővilágát illetően – pedig nincs ötszáz méternél magasabb pontja – talán a leginkább magashegységre hasonlító vidékünk. A hegység – a Móri-árok és a Tata–Váli-árok közé ékelődve – mintegy összeköttetést teremt a Bakony és a Gerecse között. Karsztbokorerdők és cseres-tölgyesek, nyirkos szurdokok és meleg lejtők, egymást váltó mikroklímazónák teszik változatossá az itteni barangolást, a növényvilág hol szubmediterrán, hol alhavasi jellegű.
Érdemes gyalogtúrát tenni Vitányvár romjaihoz, vagy az ugyan Tatabányához tartozó, ám már a Vértesben fekvő Csákányospusztára, ahol turistaházat is találunk. A határában húzódó, 320-360 méter magasan fekvő Mária-szakadék kb. 500 méter hosszú, áttöréses völgy, amit az egykor nagy víztömeggel rendelkező Csákány-patak mosott ki. Az itt magasló Nagy-Csákány-hegy a Vértes legmagasabb pontja (487 m). Az országos kék jelzést követve jutunk el a körtvélyesi erdei temetőhöz.
A Vértes talán legromantikusabb látnivalója az Oroszlányhoz tartozó vértesszentkereszti apátság festői romja. Ma csak nyugati zárófala és szentélye áll az eredetileg két homlokzati tornyú, XIII. sz.-i apátsági templomnak. A Vértes erdejében megbúvó, sok vihart megélt monostor-templomegyüttessel a kései utódok úgy bántak, mintha kőbánya lenne, például a tatai angolparkba szállították finoman faragott köveit. Pusztavám vagy Oroszlány felől lehet megközelíteni. (Az üzemeltető Vértesszentkereszt Alapítványnál kell előzetesen jelentkezni, ha valaki belülről is szeretné megtekinteni.)
Az Oroszlányhoz közeli, jobbára földutakon megközelíthető Bokodi-tó horgászhelyei különlegesek: stégek kötik össze a vízre épült horgászházakat. Ezek magántulajdonban vannak, így a látogatók a tópartról leshetnek be az úszó-lebegő falu életébe.
A Vértes természetföldrajzi keresztmetszetét adja a Csákvárról induló Haraszt-hegyi botanikai és geológiai tanösvény. A Vértesi Natúrpark igen látványos,
3,5 km hosszú, hétállomásos körútvonalának felfedezéséhez szakvezetést vagy tanösvényfüzetet is kérhetünk a Vértesi Natúrpark Látogatóközpontban, a Geszner-házban (Csákvár, Kenderesi u.).
