Balaton – Száz árnyalatban játszik a tó

A Balaton színe állandóan változik: a napszaktól és helyszíntől, időjárástól függően tengerkék, zöld, azúrkék, zöldesszürke, drappos árnyalatokkal kápráztat el.

A tó felszínét évi átlagban több mint kétezer órát süti a nap, a sekély víz hőmérséklete gyorsan követi a levegőét. A kis mélység miatt a Bakonyból lebukó erős szelek nagy hullámzást keltenek. A hirtelen jövő balatoni viharok akár méteres hullámokat is korbácsolhatnak, s ez óvatosságra int! Télen hosszú időre befagyhat a víz, ilyenkor 20-30, de akár 60 centiméteresre is meghízhat a jég, a téli sportok kedvelői is előszeretettel látogatják hát a tó kijelölt, biztonságos partközeli „sportpályáit”.

A fürdőterületek kialakítása miatt több helyen a partot átalakították, kikövezték. Ennek látható következménye a nádasok csökkenése. A nádnak a vízminőség megőrzése szempontjából fontos a szerepe, vízben levő szárán ugyanis moszatok telepednek meg (még szivacs is él itt), amelyek a szennyeződések jókora részét kivonják a vízből.

A tó állatállományából a halaknak nem csak a táplálkozásban betöltött szerepük jelentős, sok horgász számára jelentenek kellemes időtöltést.

Magán- és rekreációs célú motoros vízijárművek számára tiltott terület az egész tó. A Balatonon használható sporteszközök között – a vitorlás, a szörf, az evezős csónak, a kajak és a kenu, vagy a vízibicikli mellett – akad néhány igazán különleges, extrém „jármű” is. A sárkányhajó egyre népszerűbb csapatsport országszerte, így a Balatonon ugyancsak kedvelt. Egy hajóban 20 evezős, egy kormányos és egy dobos foglal helyet. Vérbeli csapatsport, mely nem csak az erőnlétet fejleszti, hanem egységet kovácsol.

Régebben a dombtetőre felállt hegyenjáró emberek karjelzésekkel és hangos kiáltásokkal jelezték a gardarajok hollétét és mozgását. Ezért nevezték az ilyen módon kifogott halat „látott halnak”. Tihanyban 2002 óta minden novemberben várja a vendégeket a Tihanyi Gardália, vagyis a gardafesztivál, melynek fő eseménye a látványhalászat és a halászlé-főzőverseny. 

A tó szűkebb és tágabb környezetében élőknek elsősorban a turizmus ad megélhetést, ezért az agrárgazdaság helyi terményei és termékei egyre nagyobb figyelmet kapnak. Az északi parton például létrehozták „A Vidék Minősége – Éltető Balaton-felvidék” védjegyet, mely a térség helyi szolgáltatásainak, termelőinek legnagyobb gyűjtőtára is egyben. A védjegyes termékek többsége egyedi, kézzel készült és mind helyben előállított.
A gyümölcskínálatból nevezetessé vált a Badacsony környéki cseresznye és e táj őszibarackja, illetve a névadó medencében gazdagon termő káli mandula. A szeszes italok közül a badacsonyi ürmös lett kedvelt – természetesen a táj borain kívül.

A leghíresebb és egyben a legízletesebb balatoni halfaj a fogassüllő. A pontyból ízletes halászlé és rántott hal készíthető. A keszeg erősen szálkás, de ízletes, jellegzetes balatoni hal. Balatoni eredetű, barnahúsú hal a garda. 

A mai Magyarország első megyecímerét Somogy vármegye kapta 1487-ben: közepén szőlőfürtöt tartó kar látható. A címer adományozó levele szerint ezen a tájon olyan nagy bőségben volt a szőlő és a bor, hogy országunk leggazdagabb megyéi közé lehetett sorolni. A virágzó szőlőtermesztésnek a másfél évszázados török hódoltság vetett véget, a lakosság elmenekült, a szőlők elpusztultak, beerdősödtek. A később újjáéledő szőlőkultúrát (XIX. sz.) a filoxéravész pusztította el. A XX. sz. első felében ismét szőlőt telepítettek, de most már oltványokat és főként az észak–déli dombvonulatok nyugati lankáira. A telepítés olyan sikeres volt, hogy mára már az ország legjelentősebb borvidékei alakultak ki a Balaton környékén. Az északi part vulkanikus kőzetein főképpen fehérborokat termő szőlőket ültettek, de megtalálhatók itt a sokak által kedvelt, vörösbort adó szőlők is.

A BalatonBor az egyik első, termelői összefogásra épülő régiós bormárka Magyarországon. Ezért joggal mondhatjuk, hogy „a Balaton bora”. Bárki készítheti, aki megfelel a feltételeknek. Az objektív paramétereken túl a termék minőségét egy, a Balatoni Kör és a Rizling Generáció által összehívott bíráló bizottság garantálja. Kizárólag a borbírálaton megfelelt olaszrizling borokból készülhet BalatonBor, mely jó ivású, ugyanakkor tartalmas. 

Leginkább elterjedt fajta a Csopak–füredi borvidéken a füredi rizling és a cabernet sauvignon. Tihany környékén a merlot a sláger, a Badacsony leghíresebb bora pedig a szürkebarát. A déli parton kialakult borvidéken – központja Boglár és Kőröshegy – elsősorban azok a fehérborszőlő-fajták terjedtek el, amelyek a gyümölcsillatú, könnyű, elegáns borok és pezsgők előállítására alkalmasak (Irsai Olivér, sárgamuskotály, rizlingszilváni, chardonnay, királyleányka, sauvignon, rajnai- és olaszrizling). A burgundiai típusú, gyümölcsillatokat és zamat-anyagokat bőségesen adó vörösborok legjobb alapanyagai: a kékfrankos, a pinot noir, a merlot és a cabernet sauvignon. Manapság egyre kedveltebbek a könnyed rozék és a pezsgőborok, melyeket szintén kínál a Balaton térsége. 

A Balaton medencéjének kellemes klímája már az őskorban itt tartotta az embert, erre utal a lovasi festékbánya. A vaskorból származik a tihanyi földvár. Az egymást váltó, sokféle nép közül leginkább a rómaiak emlékeire bukkantak a régészek (Balácapuszta). Birodalmuk bukása után a frankok terjesztették ki a Balatonig keleti határaikat, miután legyűrték az itt élő avar, alán és szláv népeket. Pribina szláv fejedelem a Kis-Balaton mocsaraival körbezárt Zalaváron építette ki központját, és fogadta a térítő úton járó Cirillt és Metódot, „Európa apostolait”.

A Balaton környékére 900 körül érkeztek a honfoglaló magyarok. Ebből a korból maradt fenn a közeli Káli-medence több településének neve. Pannónia többi tájához hasonlóan, a törökök másfélszáz éves uralma alatt sokszorosan kivérzett vidék a XVIII. sz.-ban kezdett magához térni. S ebben szerepük volt a betelepített németeknek is. A halászat mellett a szőlőtermesztés és a borkultúra lett a tóparton élők legnagyobb eltartója. A reformkorban már már éledezett a tó körül a XX. sz.-ra végképp első számú gazdasági ággá előlépő üdülőturizmus.

A vitorlás-, evezős- és Balaton-átúszó versenyek ezreket vonzanak a tó partjára. Siófokon és Balatonfüreden vízisípályát jelöltek ki, ahol a kezdők és a haladók is próbára tehetik ügyességüket.

1845 decemberében gróf Széchenyi István kezdeményezésére megalakult a Balatoni Gőzhajózási Társaság, 1846. szeptember 21-én indult első útjára Balatonfüredről a Kisfaludy nevét viselő gőzhajó. A Balatoni Hajózási Zrt. napjainkban 21 hajóállomást, Tihany és Szántód között kompátkelőt, Siófokon, Balatonföldváron, Balatonszemesen, Balatonlellén, Fonyódon, Szigligeten, Balatonbogláron, Badacsonyban, Balatonfüreden, Alsóörsön és Csopakon vitorláskikötőt működtet. Huszonegy személyhajója és négy kompja menetrend szerint járja a vizet, s népszerűek a nosztalgia- és a diszkóhajók is. Aki a száguldás, a sebesség élményét a Balatonon is szeretné átélni, megteheti, hiszen 2013 óta két gyorshajó, luxus-jacht is közlekedik menetrend szerint a Siófok−Balatonfüred−Tihany útvonalon. Gyermekes családok körében kedvelt a gyerekhajó és a varázshajó, melyek fedélzetén garantált a szórakozás!