A Pilis-tető tövében, a Dera patak mentén ma már csak romjaiban látható az a román stílusú cisztercita monostor, mely a III. Béla francia feleségét kísérő cisztercita szerzetesek egyik első magyarországi kolostora volt (1184). És helyszíne a Katona József Bánk bán c. drámájában megírt eseménynek, II. András király felesége, Gertrúd királyné meggyilkolásának (1213). Gertrúd síremlékét is itt találták meg. (A síremlék maradványai ma a Magyar Nemzeti Galériában láthatók.)
A Fő utcai barokk római katolikus templom (1766) fő- és két mellékoltára valószínűleg a templomot is építtető pálos szerzetesek munkája (1774). A szentély freskója P. Kákonyi Asztrik szerzetes alkotása (1970-es évek). Búcsúnapokat itt és a környéken (Szentkút) többször is tartanak évente.
A Szlovák tájházban használati tárgyakból és népviseletekből összeállított tárlat látható (májustól októberig).
A Pilisszentkereszthez tartozó Dobogókő a Visegrádi-hegység legmagasabb pontja (700 m), téli-nyári kirándulóhely, a sísport egyik központja.
A fennsíkon a Téry Ödön-emlékmű a hazai turizmus egyik úttörőjének kőpiramisa, bronz domborművel (Cristián Sándor, 1926). A Turistamúzeum (Eötvös Loránd-menedékház) a magyar természetjárás egyes szakágait mutatja be. További kirándulási lehetőségként a Prédikálószék, a Thirring-szikla, a Vadállókövek, az Árpád-vár, a Rám-szakadék (csak Dömös felől járható!), a Szőke-forrás völgye kínálkozik Dömös és Szentendre felé.
A túrázóknak a Pilis-tetőt (757 m), valamint a Csobánka felé vezető kék jelzésen a Dera- vagy Kovácsi-patak áttöréses völgyét ajánljuk. A falu szélén ma is működő mészégető kemencéknél kezdődik a vadregényes mészkőszurdok – kiépített utakkal, hidakkal, pihenőkkel. Ha
a hóviszonyok lehetővé teszik, Dobogókőtől idáig 5,5 km-t tehetnek meg a síelők a kijelölt úton. Visszafelé a hétvégeken buszt vehetnek igénybe.
Pilisszentlélek felé az erdőben betérhetnek a kirándulók a másfél ezer éves harcművészeti stílus és életforma, a Shaolin kungfu rekreációs központjába, hiszen ott nem csupán az elkötelezett híveket látják szívesen.
A fővároshoz legközelebb eső sípályákat itt találhatjuk, sokszor akkor is lehet síelni, ha a városban már elolvadt a hó, vagy még nem is esett. A vendégek a Makovecz Imre tervei alapján elkészült Zsindelyes vendégházban pihenhetik ki magukat, specialitásuk a forró gyömbér. Ezen a területen jurták is vannak, amelyeket télen-nyáron egyaránt használnak az ide látogatók.
A Kétbükkfa-nyeregből érhető el az Esztergomhoz tartozó Pilisszentlélek, amelynek egykori pálos kolostorába zárták a főurak a kicsapongó életű „Kun” Lászlót feleségével együtt abban a reményben, hogy együttlétükből trónörökös születik.
Ki ölte meg Gertrúd királynét? Katona József drámája szerint Bánk bán, az ország nádora. Az eseményhez (1213. szeptember 28.) legközelebbi külföldi források Péter comest (ispánt) nevezik meg gyilkosként, aki minden bizonnyal azonos Katona művének Petur bánjával. Bánk neve először 1240-ben tűnik fel egy oklevélben: a szóban forgó birtokot Bánk bántól kobozták el. Egyértelműen csak mintegy száz évvel később, a Képes Krónika említi Bánkot gyilkosként, írván: „Bánk kardját a királyné vérében nyomorultul megfürösztötte.”
