Mór a Vértes délnyugati lábánál, a Bakonyt a Vértestől elválasztó, tektonikus Móri-árok mentén, kitűnő mezőgazdasági területen fekszik, s elsősorban ősi boráról (Móri ezerjó) vált nevezetessé. A történelmi borvidéken a régészeti leletek szerint már a rómaiak is foglalkoztak szőlőtermesztéssel és borkészítéssel. Egy 1138-ban kelt oklevél pedig azt bizonyítja, hogy ez a tevékenység folytatódott a magyarok letelepedése után is. A bortermelő kultúra és a népi építészet jellegzetes emlékei a présházak, pincesorok (Pince-, Pincesor-, Hársfa u., Vénhegyi út), XVIII. sz.-iak is akadnak közöttük. Legismertebb a templomnál a tágas, boltíves „kapucinus pince”, a Bormúzeum. Ma felújított, modern vendéglátóhely, ahol hatalmas hordókból alakítottak ki ülőfülkéket.
A Vértes szőlőültetvényeinek pincéi és présházai a hegység mészkövéből épültek. A présházak homlokzati oldalán a cefredöntő nyílástól vályúszerűen kiképzett deszkazsilip továbbította a szőlőt a présházban elhelyezett kádba. A pincékben kialakított vakablakokban tartották a borászati segédeszközöket. A szőlőhegyek jellegzetes pontjain, útelágazásain állított számos kereszt, apró kápolna többsége ma is épségben látható.
A kisváros központja jobbára XVIII. sz.-i építészeti emlékeivel, a Láncos-kastéllyal, a Lamberg-kastéllyal (Szent István tér) és a középkori eredetű Szent Kereszt-, vagy Magyar templommal (átépítve 1889–1892) invitál nézelődésre. Kis emelkedőre kell felkapaszkodnia az ugyancsak barokk kapucinus (ún. német) templomhoz igyekvőnek.
A Lamberg-kastély Kulturális Központ kínálata 2015-ben újult meg. Itt működik a könyvtár és a művelődésszervező iroda, valamint a Móri Emléktár és Művészeti Kiállítás. Állandó tárlatai közé tartozik a kastélyparkban álló Sváb Tájház, mely az ide telepített német lakosság életébe enged bepillantást. A kastélyban a Wekerle Sándor-kiállítás, a Dr. Zimmermann Ágoston-emlékszoba és a barokk szoba is megtekinthető. A Vasarely-szobában 18 képet mutatnak be Victor Vasarely munkásságának különböző korszakaiból. (Az állandó kiállítások kizárólag tárlatvezetéssel tekinthetők meg.)
A helytörténeti gyűjtemény legérdekesebb darabja egy, az 1848. december 30-i móri csatát bemutató makett, kézzel festett, korhű ruházatú és fegyverzetű ólomkatonákkal.
A szüret időszakához kapcsolódik a Móri Bornapok rendezvénysorozata, melyet páros években nemzetközi fúvószenei, páratlan években néptánc- és népzenei programok tesznek egyedivé.
A Móri Ezerjó borúton (Mór–Csókakő–Csákberény–Zámoly) a természetkedvelő és borszerető turisták borútlevéllel járhatják végig a pincéket. (Igényelhető: Móri Fogadó az Öreg Préshez.)
Feltétlenül kóstoljuk meg a helyi sváb specialitásokat! A kvircedli egy babapiskótára emlékeztető sütemény, amit a borleveshez, borozgatáshoz eszegetnek, mártogatnak. Különlegességét a tetejére nyomófával mélyített minták adják. A nuss-stangli citromhéjas, diós rúd, cukros fehérjehabbal a tetején. A katzenprazl (macskapracli) szintén hagyományos sváb sütemény, liszt és sütés nélkül (alacsony hőfokon szárítással) készül. Ehhez a süteményhez is nyomófát használtak régen, a tésztát ebbe nyomkodták, majd kiütötték a sütőlemezre. A nyomófa mintája cica talpára hasonlított, innen kapta a nevét az édesség.
A Móri Ezerjó félmaratonon – a „Futás Mórral, s borral!” szlogen jegyében – minden év áprilisában 5, 10 és 21 km-es távon, valamint éjszakai 10 km-es távon indulhatnak a futók, akik a célba érkezéskor ajándék borkupont is kapnak.
