Kunhegyes kéttornyú, klasszicista református templomát (1827–1848, Homályossy Ferenc), az „Alföld katedrálisát” már a pusztákról messziről látni. 1200 ülőhelyes, de ötezren beférnek. A háromhajós, kunhegyesi csarnoktemplom ez idő szerint a második legnagyobb az ország református templomai közül. Szomszédságában a könyvtár barokk otthona (1739) eredetileg sóháznak épült, a Szolnok–Debrecen–Erdély közötti egykori „sóút” építészeti emléke.
A város hagyományos rendezvénye a Mihály-napi sokadalom szeptemberben. A kunsági gasztronómia sajátosságaira, a falusi szokások felelevenítésére programokat szerveznek a falusi turizmus vendégfogadói.
Népi műemlék a Komlóssy-féle szélmalom (1859). A XIX. sz. végén még hét szélmalom működött Kunhegyesen. Határában a természetvédelmi oltalom alá tartozó kunhalmok leghíresebbje a Gergely-halom.
Kedvelt a Szent István Gyógyvizű Fürdő (Kunmadarasi út 40.) a szabadidőparkban. E tájon a hobbituristák is szívesen látott vendégek: a kerékpárosok, a vadászok, a horgászok és a lovaglást kedvelők nem kárhoztatnak tétlenségre.
