Balatonszentgyörgynek bár már nincs közvetlen vízpartja, múltja és jelene szervesen kapcsolódik a tóhoz. A rómaiak idejében itt haladt át a Kis-Balatonon, illetve a Zala folyón átvezető út Fenékpuszta irányába. Újabb kori fejlődésében a vasút és a fürdőélet kibontakozása hozott változást. Festetics László nemcsak a Fenékpusztára vezető töltést és a Zala-hidat építtette meg, hanem a csillag alakú erődítményre emlékeztető vadászházat, a Csillagvárat is (1820–1823). Itt 1959-ben végvári vitézi tanyát rendeztek be (Irtási-dűlő).
E vidék jellemző népi építészeti stílusát tájháznak berendezett, régi paraszti portán, talpasházban tanulmányozhatjuk (Csillagvár u. 68.). Az épület vázát hatalmas tölgyfagerendákból rakták össze, majd közéjük karókat illesztettek és vesszővel fonták be. A fonott falra igavonó állatokkal megtipratott, polyvás sarat kentek fel. A több rétegben felvitt vakolat száradása után a falakat kívül-belül fehérre meszelték.
Különleges élmény a másfél hektáros pihenőparkkal és csárdával rendelkező Csillagvár. Csillag alaprajza egyedülálló a világon. A Festetics grófok vadászháza ma múzeum és szabadidőpark. Állandó kiállítása a középkori végvári életet mutatja be panoptikum formájában. Megcsodálhatjuk a huszárbaba-gyűjteményt és a hagyományos vadászati módokról szóló kiállítást. Itt található Európa legnagyobb plüssmackó-gyűjteménye is. A „sörbarátok” megkóstolhatják a balatonszentgyörgyi Sörművek kézműves söreit.
