A rómaiak – kihasználva a Mecsek természeti adottságait, építkezésekhez alkalmas kőanyagát, s a közelben felszínre törő karsztvizek tisztaságát és energiáját – a Misina déli lábánál alapítottak települést. A Szent István alapította püspöki székhelyen (1009) sorra telepedtek le a jelentős szerzetesrendek (bencések, domonkosok, ferencesek), Bertalan püspök innen szervezte a pálosok rendjét.

Anjou Nagy Lajos király Magyarország első egyetemét alapította Pécsett (1367). Janus Pannonius püspök korától a reneszánsz kultúra honosodott meg – egészen a török hódításig. A török uralom után a város barokk karakterrel épült újjá. Ekkor még a szőlő- és bortermelés volt a legjelentősebb gazdasági tényező. 

A XIX. sz. közepétől indult el az ipari fellendülés a Mecsekben bányászott feketeszénre alapozva. Sorra indultak a később tevékenységükkel nemzetközi hírnévre is szert tevő gyárak (Littke Pezsgőgyár, Zsolnay Gyár, Angster Orgonagyár).

Az 1920-as években telepítették Pozsonyból Pécsre az Erzsébet Tudományegyetemet, az elmúlt három-négy évtizedben szervezték meg a Pécsi Tudományegyetemet alkotó karokat és intézeteket. Az 1970-es évekre alakult ki a „Múzeum utca” – s a város mai, karakteres arculata. 

A Széchenyi teret a török építészet legjelentősebb magyarországi emléke, Gázi Kászim pasa dzsámija uralja (ma római katolikus plébániatemplom); a 2010 óta letisztult kialakítású, forgalommentes tér a városlakók és a turisták kedvelt találkozóhelye. 

A tér közepén a Szentháromság-szobor a pestisjárványok áldozatainak állít emléket (1908, Kiss György szobrászművész és Lang Adolf építész). A Szentháromság az emlékművön szintenként elosztva jelenik meg: csúcsán látható az aranyba foglalt, kitárt szárnyú Szentlélek-galamb; alatta angyalok szárnyalnak a felhők között, az obeliszk tövében ül az Atya és a Fiú. Alattuk láthatók a „pestis-szentek”: Rókus, Sebestyén és Rozália. 

A Szentháromság-szobortól délkeletre Hunyadi János szobrát (Pátzay Pál 1896−1979) a „nagy törökverő” halálának 500. évfordulója alkalmából avatták fel. A magas kőtalapzat egyik oldalán olvashatjuk: „S acélt ragad, lovára kap, // Csatáz, vív, izzad éj és nap, // S míg nem győz, nincs nyugalma.” (Czuczor Gergely: Hunyadi c. balladájából) 

Zsolnay Vilmos emlékkútjának (1912, Pilch Andor) eozinmázas bikafejcsorgói a nagyszentmiklósi aranykincs elemeit idézik a téren. A Nagy Lajos Gimnázium (11.) alatti hatalmas, boltíves pince a Pécsi Galéria otthona, kortárs képzőművészeti kiállításai sok látogatót vonzanak. Az 1907-ben neobarokk stílusban épült Városházával (1.) szemben álló Elefántos háztömb épületei a vendéglátás és a kultúra szolgálatában állnak, utóbbinak otthona a Művészetek és Irodalom Háza is. A Szerecsen Patika Zsolnay-csempékkel díszített bútorzata és muzeális tárgyai miatt érdemel figyelmet (Apáca u. 1.).

A Szepesy Ignác utcában, klasszicista stílusú épületben helyezték el a híres Pécsi Püspöki Könyvtárat (1−3.), amelyet Klimo György pécsi püspök alapított 1774-ben, és tett nyilvánossá mindenki „közhasznára”, Magyarországon elsőként.

A Káptalan utca ódon épületeiben a Janus Pannonius Múzeum művészeti gyűjteményei kaptak helyet – ezért nevezik Múzeumok utcájának. Pécs legrégebbi, ma is álló lakóépületében (2.), a Zsolnay Múzeum földszintjén Amerigo Tot szobrait helyezték el. Victor Vasarely op-art művei mellett múzeumában helyet kaptak a XX. sz. geometrikus, kinetikus konceptirányzatait meghatározó külhoni művészek alkotásai is (3.). A 2018-ban megújult Mecseki Bányászati Kiállítás a város életét egykor meghatározó tevékenységet mutatja be (3.). A Modern Magyar Képtár a magyar képzőművészet egyik leggazdagabb hazai gyűjteménye (Káptalan u. 4. és Papnövelde u. 5/a). A Csontváry Múzeum neoreneszánsz palotájában (Janus Pannonius u. 11.) a plein-air festészet egyik legjelentősebb képviselőjének életmű-kiállítása látható (1973) a müncheni tanulmányrajzoktól a nagyméretű, szimbolikus kompozíciókig (Mária kútja Názáretben, Magányos cédrus, Baalbek).

Pécs város római kori elődje, Sopianae késő római ókeresztény temetője 2000-ben került fel az UNESCO Világörökség-listájára (Szent István tér). Habár a kutatók húsz korabeli épület létét ismerik, ma csak kilenc feltárt építmény látogatható. Az ország legnagyobb és legjelentősebb temetői épülete a tér közepén az Ókeresztény Mauzóleum. A sírkamra fehér márvány szarkofágja ma is az eredeti helyén áll.  Falfestményei az ókeresztény vallás jelképeinek gyűjteményei, korabeli itáliai vándorfestők alkotásai. A feltárt leletegyüttes építészetében és falfestészetében rendkívül sokoldalúan és összetetten szemlélteti a Római Birodalom északi és nyugati provinciáinak korakeresztény temetkezési építészetét és művészetét. A Cella Septichora Látogatóközpont és az Ókeresztény Mauzóleum e páratlan kincseket tárja a látogató elé. A Korsós sírkamra a fülkébe festett kancsóról és pohárról kapta a nevét, amely a fölötte lévő szőlőfürtökkel, indákkal együtt mint jelkép díszítette a temetkezési hely falát. A Péter-Pál sírkamrát 1782-ban fedezték fel, falán Péter és Pál apostolok képével. 

A neoromán Bazilika (Friedrich von Schmidt, 1891) háromhajós belső terének falképei német (Moritz von Beckerath, Karl Andreä) és magyar művészek (Lotz Károly, Székely Bertalan) alkotásai. Kora középkori (XI–XII. sz.) kőfaragványai a bazilika mellett, Bachman Zoltán tervei alapján épült Dóm Kőtárban tekinthetők meg. A székesegyházban látható a hazai reneszánsz művészet egyik legszebb alkotása, a Szathmáry-pasztoforium (szentségház). Az épületben gyakran tartanak komolyzenei koncerteket.

A teret nyugaton a belül is megtekinthető Püspöki Palota, kelet felől pedig a klasszicizáló-késő barokk stílusú levéltár és plébánia épülete határolja. A Püspöki Kincstár (Káptalan u. 6.) a Pécsi Egyházmegye gyűjteményének értékes műtárgyait mutatja be. A Székesegyház mögött tekinthető meg az 1367-ben alapított középkori egyetem épülete.

A XV. sz.-i Barbakán a püspökvár főbejáratát védte. A Barbakán-kertben a legismertebb püspök, az Itáliában tanult, s verseit latinul író Janus Pannonius szobrát (Borsos Miklós) mandulafák vigyázzák (Esze Tamás utca–Barbakán tér).

A Szent István tér keleti oldalán található hazánk legrégebbi pezsgőgyára: a Littke Palace látogatóközpontban feltárulnak a pezsgőkészítés titkai és az ötszintes pincerendszer.

A Zsolnay Fényfesztivál pazar fényfestésekkel, a Bazilikánál megrendezett 3D-s nemzetközi építészeti fényfestő versennyel, szabadtéri koncertekkel, újcirkuszi előadásokkal várja közönségét. Az újcirkuszi előadásokon – amelyeket az 1960-as években szociális jelenségekre, problémákra reagálva hoztak létre először – nem vonultatnak fel állatokat, megjelenik bennük a narratív szál: jellegzetes karakterű szereplők adnak elő történeteket. Az előadásoknak a cirkuszi elemek nem céljai, hanem eszközei. 

A Ferencesek utcája nyugati végén áll a Ferencesek barokk temploma (XVIII. sz.). Messze földön híres látványossága a ferences szerzetesek által 1941-ben faragott, életnagyságú figurákkal díszített Betlehem, mely minden évben karácsonytól vízkeresztig tekinthető meg a főoltár mellett. 1933-ban készült el Gebauer Ernő (1882–1962) hatalmas, 162 alakot felvonultató mozgalmas freskója a szentélykupolában, címe: Ferences szerzetesek és angyalok hódolata az eucharisztikus Krisztus előtt. A templommal szemben az utca északi oldalán látható Assisi Szent Ferenc szobra (Bársony György, 1939). A szent kör alakú medence szélén áll, kezében galambot tart és kedvesen beszél hozzá – Szent Ferencről közismert, hogy gyakran prédikált az állatoknak.

A török hódoltság jelentős emléke Jakováli Haszán pasa dzsámija, az egyetlen minarettel is rendelkező, eredeti török berendezésű imahely Magyarországon (Kórház tér). A templom előterében kiállítás mutatja be az iszlám kultúrával kapcsolatos legfontosabb tudnivalókat.

Pécs nyugati városrésze, Uránváros az 1950–1960-as évek jellegzetes városépítészeti képét mutatja. Ebben a városrészben működik a Pécsi Harmadik Színház, hosszú évek-évtizedek óta állandó magas szakmai színvonalú, értékes díjakat elnyerő produkciói teltházakat vonzanak (Hajnóczy út 41.). 

A Kossuth téri, romantikus Zsinagógában (1865) a híres Angster Orgonagyárban készült első hangszer szólal meg. A Janus Pannonius Múzeum néprajzi kiállítása (Rákóczi út 15.) a soknemzetiségű Baranya XVIII–XIX. sz.-i világának gazdag tárháza.

Az 1890-es években épült Pécsi Nemzeti Színház (Lang és Steinhardt, Színház tér 1.) a város kulturális életének rangos részese, a 2001 óta minden év júniusában megrendezett Pécsi Országos Színházi Találkozó központi helyszíne. A POSZT záró gáláján adják át a legjobbaknak járó elismeréseket.

A Pécsi Horvát Színház a városban és a térségben élő délszláv nemzetiség fontos találkozóhelye (Anna u. 17.). 

A mindig nyüzsgő, mediterrán vidékeket idéző, zsúfolt kerthelyiségekkel teli Király utca házai közül figyelmet érdemel a Vasváry-ház Zsolnay-kerámia díszeivel, és az 1789-ben alapított Caflisch cukrászda. A Varázspadlás, Mackómúzeum (35.) nem csak a gyerekek számára lehet izgalmas! A barokk Lyceum templomban a város közkedvelt művésze, „a templomfestő” Gebauer Ernő negyven freskóját csodálhatjuk meg (44/A). 

Az egykori városfalon kívül, a Tettye patak völgyében a vízenergiát hasznosító iparágak épületei sorakoztak. Szárítópadlásos tímárházban rendezték be a Várostörténeti Múzeumot, ahol a török alóli felszabadulástól (1686) 1948-ig követhető nyomon a helytörténet (Felsőmalom u. 9.).

A Zsolnay Gyár területén helyezkedik el 5 hektáron a felújított Zsolnay Kulturális Negyed a névadó család legkorábbi termékeit bemutató Rózsaszín kiállítással, a Család- és gyártörténeti kiállítással. A közeli dombon eredeti pompájában tekinthető meg a Zsolnay Mauzóleum. A múlt megőrzése mellett a kortárs művészet is jelentős szerepet kap a negyedben, ezt szolgálja az m21 Galéria, az E78 koncertterem, a Janus Egyetemi Színház, a Liszt Ferenc Hangversenyterem.  Az Amerikából hazatért dr. Gyugyi László gyűjteménye A Zsolnay aranykora címet kapta a kiállításon.

A gyerekeknek is sok-sok érdekességet kínálva itt kapott helyet a nagy múltú Bóbita Bábszínház; a Labor – Interaktív Varázstér, a Planetárium, a Herkules Műhely, mely nevét a vele szemben álló kerámia kútról kapta, aminek eredetije Herkulesfürdőre készült. A szabadtéri játszóterek a laza kikapcsolódást szolgálják.

A helyszín jelentős rendezvénye a májusi Zsolnay Piknik, valamint az augusztusi Szamárfül Fesztivál. Összesen 15 védett műemléképület és 88 köztéri Zsolnay-szobor díszíti jelenleg (2019) a Zsolnay Kulturális Negyed festői parkjait, sétányait. 

A Zsolnay-gyárban a jelentős művekből (kutak, épületdíszek stb.) több példány készült. Ezt részben biztonsági okok indokolták (ha pl. szállítás közben megsérülne a mű, legyen tartalék, hogy tudják teljesíteni a megrendelést), vagy üzleti okok, hiszen el lehetett adni a másod- harmadpéldányokat is.

A kiváló akusztikájú Kodály Központ (Breuer Marcell sétány 4.) nem csupán komolyzenei koncerteknek ad otthont, s bázisa a Pannon Filharmonikusoknak, hanem nemzetközi kongresszusok, konferenciák színhelye is. 

A hangversenyterem szomszédságában az Európa Kulturális Fővárosa − 2010 projekt kiemelt beruházásaként megvalósult, több mint 13 ezer négyzetméter alapterületű Dél-dunántúli Regionális Könyvtár és Tudásközpont a régió legnagyobb könyvtára. Az impozáns épület hét szintjén a Csorba Győző Könyvtár, a PTE Egyetemi Könyvtár Központi Könyvtára, továbbá a Benedek Ferenc Jogi- és Közgazdasági Szakkönyvtár kapott helyet. 

A Közép-Mecsek több közkedvelt kirándulóhelye, valamint a Tettye városrész a Széchenyi térről indulva a meredek Hunyadi János úton érhető el. Az egyenletesen emelkedő úton haladva, a Pálos templomnál, a füves területen Victor Vasarely színes Jel-szobra (1977) vonja magára figyelmünket. A Weichinger Károly tervei alapján épült Pálos templom (1937) a hazai modern építészet egyik legszebb alkotása. Nem csupán természetközeliséget sugalló, vakolatlan terméskőből emelt falai, hanem helyének kiválasztása is tudatos és szándékos volt. A pálos kolostorok tradicionálisan a vadon és a civilizáció határán, hegy alján, erdő szélén épültek – a templom építésének idején még itt húzódott az erdő széle, csak később, fokozatosan épült be a környék.

A pálos templomnál jobbra fordulva megközelíthető Tettye, Pécs kedvelt kirándulóhelye számos látnivalót kínál. Legismertebb épülete az ismert búcsújáró hely, a barokk Havihegyi kápolna. A kápolna előtt álló öreg mandulafa 2019-ben a pécsiek és a város iránt elkötelezettek szavazatainak köszönhetően elnyerte Európában az Év Fája címet. A Tettye tér közepét Szathmáry György pécsi püspök 1500-as években emelt reneszánsz palotájának romjai foglalják el. 

A Pintér-kert Arborétum örökzöld gyűjteményéről nevezetes, a kertben álló Pintér-villa ma a Duna–Dráva Nemzeti Park Igazgatóság székháza (Tettye tér 9.). Az arborétumban harmincnál több védett növényfaj él alapítása, 1926 óta, többek között gyönyörködhetünk itt a fokozottan védett bánáti bazsarózsában is. Érdemesek a figyelemre az orchideafajok, őshonos növényfajok, szubmediterrán és mediterrán jellegű növények társaságában. A tér déli részén a misztikus hangulatú Tettyei Mésztufa-barlang különleges élményt kínál minden korosztály számára.

A Misina-tetőn 1973-ban átadott tv-torony Magyarország legmagasabb épülete (197 m), kilátójából pazar panoráma tárul elénk. A Misina déli oldalán a 2016-ra megújult Állatkert hazánk és távoli földrészek állatait mutatja be. Innen a Manduláson át a Lapis, Remeterét irányába lehet kirándulni; Dömörkapu felé pedig hétvégeken és ünnepnapokon kisvasút viszi a kirándulókat. Számos kedvelt turistacél felé indulhatnak el onnan, többek között a Kisrétre, vagy a Kantavári forrásokhoz.

Az ország egyik legnagyobb erdei kalandparkja, az Árpádtetőn felkereshető Mecsextrém Park az aktív kikapcsolódás kedvelőit várja. Az „óriás játszótéren” erdei bobpálya, fák között vezető alpesi kötélpálya, tiroli csúszópálya, mászófal, gokartpálya, kötélpiramis, szabadtéri kalandvár és sok más eszköz kínálkozik kipróbálásra.

A Nyugat-Mecsek legmagasabbra emelkedő pontja, a 602 m magas Jakab-hegy. A kiváló stratégiai adottságú, lapos hegytetőn a késő bronzkor–kora vaskor idején épült a földvár, közepén a középkori alapítású pálos kolostor romjaival. A délnyugati fekvésű Zsongor-kő (570 m) sziklafalának tetejéről, a kilátópontról a legteljesebb a táj látványa. A Jakab-hegy déli oldalában egy szinte függőleges sziklafal, az ún. Sasfészek alatt turistaút vezet a Babás szerkövek bizarr alakú sziklacsoportjához. A csipkézett felszínű sziklák látványos tornyokként, kőgombákként tagolják a hegy délnyugati, meredek oldalát.