Ha dél felé indulunk, a mezőgazdasági nagyüzeméről és lovairól – egyebek között az ötösfogatról is – ismert városba érünk. A II. József által létrehozott ménesbirtok az angol és arab telivérek tenyésztésében jeleskedett, különlegessége a fakó színű, ún. Shagya-arab ló.
Itt szinte minden a lovakról szól. Érdemes megtekinteni a hajdani Szapáry-kastélyt és a mai Ménesudvart (Mészáros u. 1.). Az udvar látképét meghatározza a fedeles lovarda, mely a ménes bélyegzőjével díszített üvegablakaival, művészi ácsmunkával kivitelezett tetőszerkezetével, kovácsoltvas csillárjaival és falikarjaival méltán ejti ámulatba a látogatót.
A lovardával szemben épült 1938-ban a Hősök Kapuja, a Ménesudvar egykori főbejárata, ma Bábolna egyik ékessége és szimbóluma. A lovarda melletti régi kocsiszínben kapott helyet a fogathajtás és a hajtósport történetébe kalauzoló kocsigyűjtemény. Többet közülük még ma is használnak rendezvényeken. A Ménesudvar faritkasága Magyarország és Közép-Európa legöregebb egylevelű akácfája. 1710-ben ültették! A fa tövében temették el a Bábolnai Ménesbirtok egyik leghíresebb tenyészménjét, O’Bajant. (A Ménesudvar látnivalói előzetes jelentkezéssel tekinthetők meg.)
Az 1700-as évek elején épített katolikus templom előtti téren áll a csatákban elesett bábolnai lovak emlékműve (Szabó Iván). A Csikótelepi úton, a szabadon látogatható arborétumban a leghíresebb lovak temetőjében sétálhatunk. A helyreállított tiszti kaszinóban (Mészáros u. 16.) Ménestörténeti kiállítást rendeztek be.
