Kőgörgetegek, orchideák és a cincér-fauna
A Balatontól eltávolodva kis kitérővel a Káli-medencébe érkezünk. Talpazatát felső miocén kori homok, agyag, gyöngykavics és összecementálódott homokkő alkotja. Kővágóörs, Salföld és Szentbékkálla közelében ebből az anyagból országosan is egyedülálló, hatalmas, bizarr formájú kőhátak, kőgörgetegek jöttek létre.
Szentbékkállán ne hagyjuk ki az Ingókő felkeresését, melynek szélére ha ráállunk, kibillenthető. Nagy élmény felnőttnek, gyereknek egyaránt! E tájvédelmi körzetnek a mélyebb része sztyepprét foltjaival és értékes láprétjeivel élesen elkülönül a környező hegyek erdős, szőlőkultúrás tájától. Ezek országosan ritka, fajgazdag társulások, sok védett növényfajjal, pl. ilyen a szibériai nőszirom, a sokféle orchidea, a széleslevelű gyapjúsás, az illatos hagyma, a kornistárnics.
A Pécselyi-medencére és peremhegyeire jellemző sztyepprétek rejtik a legtöbb botanikai értéket. A vízfolyásokban gazdagabb helyeken lápmaradványok, magas sásos élőhelyek és kiszáradó láprétek maradtak fenn. A medencében területnagyságához képest rendkívül gazdag cincér- és futóbogár-faunát találtak, több hazai ritkasággal. Ilyen az Arias díszbogara – a Balaton-felvidék „legértékesebb” fajának hosszú ideig ez volt az egyetlen ismert élőhelye.
Salföldön a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Természetvédelmi Majort létesített, ahol ideális környezetben az e tájon hajdan őshonos állatok láthatók (szürkemarha, rackajuh, bivaly). A nemzeti kincsként számon tartott magyar lófajta, a gidrán is megismerhető itt. Lóháton kisebb túrát tehetünk a vidéken.
Monoszlón a Hegyestű geológiai bemutatóhely érdemes a figyelemre. A Monoszló és Zánka közötti, 337 m magas tanúhegy egy vulkáni kürtő maradványa. A korábbi bazaltbányászat miatt elveszítette eredeti kúp formáját, azonban a nyersanyag-kitermelés által feltárult a hegy belső szerkezete, s láthatóvá vált az egykori vulkáni kürtőben rekedt, és kihűlése során oszlopokká szilárdult bazalt. Látványa hazánkban egyedülálló, de európai viszonylatban is ritka. A szabadtéri kőpark megtekintése igazi geológiai időutazás.
Szakavatott túravezetők irányításával komolyabb utakra is vállalkozhatunk, hiszen a Káli-medence földrajzi és kultúrtörténeti szempontból is valóságos kincsestár.
A Bakony−Balaton Geopark 3244 km2-es területén számos olyan földtani, felszínalaktani értéket találunk, amely tudományos és oktatási jelentősége, ritkasága és esztétikai értéke miatt kiemelkedő.
A Kis-Balaton tájegység kivételével magában foglalja a Balaton-felvidéki Nemzeti Park, a Magas-bakonyi Tájvédelmi Körzet és a Somló Tájvédelmi Körzet területét, illetve Fonyód térségét. Geoturisztikai kínálatával az óvodásoktól az idősekig szólítja meg a földtani folyamatok és látványos képződmények iránt érdeklődőket.
