A város területén már az őskortól maradtak fenn tárgyi emlékek. Egyike azon kevés helyeknek, amelyeknél a történeti előzmény kezdete – egy konkrét eseményhez vagy időponthoz kötve – aránylag pontosan behatárolható. A római kori várost Claudius császár alapította Colonia Claudia Savariensium, azaz Savaria néven i. sz. 50 körül.
A történeti városmagban, a Sörház és Hollán Ernő utca, Berzsenyi Dániel tér és a Templom tér által határolt területen egymást érik a XVIII–XIX. sz.-i barokk és klasszicista épületek. Az ún. Kanonok-ház (Hollán E. u. 13.) az 1780-as évek elejének copfba hajló, késő barokk stílusát, a püspöki Sörház (10–12., Vojta Donát) a klasszicizmust dokumentálja.
A káptalani zenészek copf stílusú házát (4.) elhagyva érünk az egykori gimnáziumhoz (1773) – ma a Smidt Múzeum mutatja itt be dr. Smidt Lajos egykori kórházigazgató-főorvos adományát, orvos-, had- és kultúrtörténeti gyűjteményét, amely interaktív jellegével gyerekeket is felfedezésre csalogat. Az épületet 2017-ben új szárnnyal bővítették, itt található a fogadóközpont és egy új kiállítótér.
A Berzsenyi tér legjelentősebb épülete a Püspöki Palota (Hefele Menyhért, 1778–1783) – az oromzat attikafalán az építtető Szily János püspök címerével és a sarkalatos erényeket jelképező szobrokkal. A Püspöki Palotában látogatható a Sala terrena terme – mely Magyarország első múzeuma – és a hozzá kapcsolódó egyháztörténeti gyűjtemény. Az egykori hűsölő helyiséget Dorfmeister István festette ki. Szily János szobra a Templom téren (Tóth István, 1909) a megbízásából épült székesegyházra (1791– 1814), a homlokzat fülkéiben álló szentek szobraira és az oromzatot díszítő Hit, Remény, Szeretet-szimbólumokra tekint.
Papneveldének, szemináriumnak készült, egyszerű homlokzatú barokk házban helyezték el az Egyházmegyei Könyvtárt és Levéltárt (1777–1780). Dorfmeister-termében a neves festő alkotásai díszítik a könyvtár legértékesebb köteteit közrefogó falakat. A földszintjén az egykor működött nyomdában nyomtatták ki először Mikes Kelemen törökországi leveleit.
A székesegyház közelében alapozási munkákat megelőző vizsgálat közben bukkantak az első római leletekre. A Járdányi Paulovics István Romkertben bemutatják az egykori fórumról kivezető út részletét, a római építményekre ráépült középkori vár maradványait, és a korábban Szt. Quirinus bazilikájának hitt épületet, amelyről ma azt tartják, a helytartó palotája volt.
A Fő tér 3−5. sz. alatti bankfiók építésekor feltárt leletanyag, a padlóba illesztett, járható üveglapon át látható. A Borostyánkő út és egy mellékutca kereszteződése, az alattuk húzódó, embermagasságú szennyvízcsatorna, valamint az út melletti, egykori árkádos épület közel 6 m-es korinthoszi oszlopa érdekes látványosság.
A székesegyházzal és Püspöki Palotával szemben nyíló utcán juthatunk a Fő térre, amely sokáig a város háromszög alakú piactere is volt. Az egykori Szentlélek gyógyszertár (8.) berendezése védett. A tér legrégebbi épülete a 13. sz. alatti Szegedy-ház (1784−1786). Egy Immaculata-szobrot fedezhetünk fel a 25. sz. ház homlokzati fülkéjében. A Kígyó patika (31.) szecessziós berendezése egyedisége miatt védett. A Szentháromság-szobor közelében találjuk a régi Várostorony helyét, amelyet egy színes gránit mozaik jelöl. Budai István szobrászművész alkotása a bronz városmakett. A Fő térről nyílik az a kis udvar (VAOSZ-udvarnak hívják), ahol a város történetét bemutató gigantikus falfestmény látható.
A Fő térről gyorsan eljuthatunk az Iseumhoz, ahol Isis istennő templommaradványait találták meg 1955-ben. A rekonstruált Iseum Savariense 2011 óta látogatható. Az Iseum Régészeti Műhelye és Tárháza nem csupán kiállításhelyszín, hanem interaktív gyermekfoglalkoztató, workshopok és különböző rendezvények helyszíne, nyaranta zenés és prózai színházi előadásoknak is otthont ad.
Az Iseummal szemben keleti és romantikus elemek felhasználásával tervezte meg az ország egyik legépebb állapotban megmaradt zsinagógáját Ludwig Schöne. Több mint negyedszázada hangversenyek helyszíne, s otthona a mára világhírűvé lett Bartók Szemináriumnak és Fesztiválnak.
Különleges, korhű szórakozásra hív a Történelmi Témapark (Aréna u. 1.), ahol az antik kovácsolás, faművesség, fazekasság mellett a harci eszközökkel is megismerkedhetünk. A témaparkban egy római kori konyhát is találunk.
Ha az Iseumnál és környékén járunk, érdemes betérnünk a Szombathelyi Képtárba (Rákóczi F. u. 12.) is, melynek célkitűzése a kortárs művészet bemutatása, jellemzően a fiatalok alkotásaira koncentrálva. Gyűjtőköre bizonyos területeken nemzetközi is. Kiállításai mellett egy kortárs textilgyűjtemény, konferenciaterem, szakkönyvtár, gyermekfoglalkoztató és restaurátorműhely is helyet kapott az épületben.
A Savaria téren található Szent Erzsébet templomtól a Szent Márton utcán végighaladva érjük el a római katolikus Szent Márton plébániatemplomot és a hozzá kapcsolódó domonkos kolostort. Előzetes bejelentkezéssel kereshető fel a látogatóközpont, mely egyben a Szent Márton Európai Kulturális Útvonal kiindulópontja is.
Savariát már Nagy Károly óta a tours-i (Franciaország) püspökként szentté avatott Márton szülőhelyeként tisztelik. A szombathelyi templom a legenda szerint a szülőháza helyén áll. Az alapjaiban a Karoling-időkből származó templomot 1638-ban kapták meg, majd építették át a letelepedő domonkosok. Szentélyében gótikus falképek kerültek elő. A templom előtti kutat – ahol most a Szent Márton megkereszteli anyját c. szoborcsoport áll (Rumi Rajki István, 1938) – már 1360-ban említi oklevél.
A püspök kultuszát őrizve hozták létre a Szent Márton Történelmi Sétautat (Via Historica Sancti Martini). A Kálvária templomtól 9 állomás és 30 burkolati lépőkő vezet a Szent Márton plébániatemplomig.
A Savaria Múzeumban (Kisfaludy S. u. 9.) régészeti, néprajzi és természettudományi emlékeket is őriznek. Az alagsorában római kori kőtár található.
A város termálfürdőjének (Bartók Béla körút 41.) modernizálásával, egyszersmind az antik fürdőkultúra hagyományainak felelevenítésével újabb különleges látványosság valósult meg Szombathelyen: római mintára tervezett oszlopsorra és amfiteátrumra pillanthatnak ki a medencékből a vendégek. A közeli dombon szánkózási lehetőséget teremtettek, így a teniszpályákkal, kempinggel együtt már 60 hektárnyi szabadidőparkká vált a zöldövezet.
A környék biciklista felfedezőinek kényelmét szolgálja a herényi városrészben a művelődési házhoz tartozó kerékpáros központ, ahol szervizelik és kölcsönzik is a kétkerekűeket, s vendégszobákat is kialakítottak.
A Csónakázó-tó remek kikapcsolódási lehetőségeket nyújt: hidakon átsétálhatunk a közepén található kis szigetre, kölcsönözhetünk csónakot vagy vízibiciklit, a kicsiket a Kalandváros játszóhelyei (indiántábor, fűzfalabirintus, hálópiramis) várják, s vendéglátóhelyekben sincs hiány.
Szombathely legismertebb rendezvénye augusztus második felében a Savaria Történelmi Karnevál, szereplői korhű jelmezben mutatják be a város történetének jelentős időszakait és eseményeit. Szent György és Szent Márton napján hagyományőrző sokadalmat tartanak, a régi vásárok hangulatát idézik fel az árusok. Az egyre népszerűbb, minden év júniusában megszervezett Lamantin Jazz Fesztivál célja a jazz mellett különböző rétegzenék megismertetése és megszerettetése a közönséggel. Mára már Improvizációs Tábor is kapcsolódik az eseményhez.
A szabadidőcentrum mellett a vasi népi építészetet és lakáskultúrát bemutató Vasi Múzeumfalu (Árpád u. 30.) az országban másodikként, 1973-ban nyitotta meg kapuit. Látható itt többek között vasi hegyháti, kemenesaljai, völgységi és kisalföldi porta, parasztporta, horvát és német lakóház. A dombon egy úgynevezett hajlított (Farkasfa) és egy kerített (Szalafő), az Őrségből származó porta áll. A falusi hangulat fokozásaként őshonos háziállatokat tartanak, illetve a népi gyógyászatban használatos növényeket termesztenek. A skanzen kézműves foglalkozások helyszíne, s a városi nagyrendezvényekbe is aktívan bekapcsolódik. A múzeumfaluban rendezett vásárokon – a hely szellemének megfelelően – elsősorban régi mesterségek mai művelői kínálják portékáikat.
Szombathely kámoni városrészében, a Szent Imre herceg úton a XIX–XX. sz. fordulóján Saághy István alakította ki a Kámoni Arborétumot, mintegy 250 fenyőt és 300 lombos fát telepítve. Ma 27 hektárján körülbelül 2500 növényfajt és -fajtát tartanak nyilván. A legnagyobb látogatottságnak májusban, a rododendronok virágzásakor örvend az arborétum.
