A dunai panorámától elválaszthatatlan a főváros kilenc hídja. Közülük is az első – mind építési idejét, mind „rangját” tekintve – a Lánchíd. Az első magyarországi, és a folyó teljes hosszában, a Fekete-erdőtől a Fekete-tengerig a második állandó Duna-híd építését gróf Széchenyi István kezdeményezte a XIX. sz. derekán. 1849-ben átadták a Lánchidat, a Regensburg alatti Duna-szakasz első állandó hídját, és ezzel, ha de jure nem is, legalább de facto összekapcsolták Pestet és Budát.
A pesti hídfőt, a Széchenyi (volt Roosevelt) teret ma a Magyar Tudományos Akadémia neoreneszánsz székháza teszi nevezetessé. (Friedrich August Stüler, 1864). A híddal pontosan szemben lévő, szecessziós Gresham-palotát (Quittner Zsigmond, Vágó fivérek, 1907) Budapest egyik legszebb luxusszállodájává alakították át.
A Lánchíd nemzeti jelkép: a haladásnak, a nemzeti ébredésnek, Kelet és Nyugat összekapcsolódásának jelképe, amit a pestiek nemcsak tisztelnek, de szeretnek is. Ennek a „szeretetnek” a megnyilvánulása az immár hagyományossá váló „születésnapi” ünnepség, amit először 1999-ben, a híd avatásának 150 éves évfordulóján rendeztek meg. A híd tervezője az angol Thierney William Clark, kivitelezője pedig névrokona, az „alagutas” skót Adam Clark (1839–1849). A két hídfő oroszlánszobrai (Marschalkó János, 1852) túlélték a II. világháború rombolását.
A Világörökség területének északi határát az „Y” alakú Margit híd alkotja (Emile Gouin, 1876). Az „Y” szára IV. Béla lányának, a hajdani domonkos apácakolostor lakójának a nevét őrző Margitszigetre vezet. Több kisebb zátonyból alakult ki a 1,5 km2-es sziget, mely kétezer éves története során számos nevezetes esemény színhelye volt. A középkorban nők menedékhelyéül szolgált: a „beginák” serény munkában és betegápolásban keresték életük értelmét az erkölcsi vagy társadalmi számkivetettségben. IV. Béla monostorrá építtette át a nők házait, amikor a veszprémi apácáknál nevelkedő lányát, Margitot a szigetre hozatta.
Az egykor sorompóval elzárt, majd belépődíjért látogatható sziget ma mindenkié. Éppúgy befogadja a sportolni vágyókat (Iharos Sándor Margitszigeti Atlétikai Centrum, Sportuszoda, futópálya), mint a strandolókat (Palatinus), a sétálókat-nézelődőket, vagy a hatalmas parkban sakkozókat, ultizókat, piknikezőket. Ha kicsit tekernénk, vagy nincs több óránk a szigetre, igénybe vehetjük a Bringóhintót, a Japán-kert melletti bázisról indulva. Itt, a sziget északi részén érdemes időzni az 1936-ban épített, zenélő Bodor-kútnál.
A sziget közepéről ujjként az égbe mutató hajdani víztorony alatt épült fel a Margitszigeti Szabadtéri Színpad, zenés előadások (operák, musicalek) nyári színtere. A hídról levezető út tengelyében a Centenáriumi emlékmű Pest, Buda és Óbuda egyesítésének 100. évfordulójára készült (Kiss István, 1972). A szigetet autók nem járhatják, egyetlen, 26-os jelzésű buszjáratával, valamint taxival, gyalogosan és kerékpárral lehet közlekedni.
Arany János Őszikéinek és a Toldi szerelmének is a sziget a születési helye – Toldi Miklós egyébként ugyanitt vívta nevezetes párviadalát a cseh vitézzel. Néhány emberöltő múltán mágnások párbajhelyszínévé lett a legendás sziget, mely ma a nyugalom és csönd „szigete” is a nagyváros hajszolt és zajos világában. Nem véletlenül építették az Árpád hídhoz csatlakozó északi csúcsára már a XIX. században a Grand Hotelt, mely ma a szomszédos Thermál Szállóval együtt fogadja a gyógyulni és pihenni vágyókat.
Nem messze a Margitszigettől, a Rózsadomb délkeleti lejtőjén − támfalakkal övezett kis kertben − áll Gül baba síremléke. Teraszos, kertes, sétálgatós-andalgós, picit eldugott ez a hely, amely kiváló fotótémákat rejt, hiszen objektívünkkel messze ellátunk a háztetők felett.
A domb másik oldaláig kell elsétálnia annak, aki Bartók Béla egykori lakóházában, most múzeumban szeretne emlékezni a zsenire, aki a XX. sz. zenéjét új alapokra helyezve jutott el a világhírnévig (Csalán u. 29.).
2017-ben nyílt meg Magyarország legnagyobb wakeboard pályarendszere a Lupa-szigeten (mely hivatalosan Budakalászhoz tartozik, s bár látogatói ezzel nyilván nem törődnek, nem kifejezetten budapesti élményhelyszín.) Már 4 különböző kábelpálya és 22 világszínvonalú wakeparkelem várja a deszkásokat. A hely különlegessége, hogy 1 kilométernyi „úszó járda” öleli körbe a pályákat.
Budán, közel a Széll Kálmán (volt Moszkva) térhez, a hajdani Ganz Gyár csarnokaiban alakították ki a sokféle élményt kínáló Millenáris Kiállítási- és Kulturközpontot, benne a tudomány és technika érdekességeit megmutató Jövő Házával és a Csodák Palotájával. Különleges a képzőművészek bevonásával megtervezett Zöld Péter játszótér (2009), ahol a szokásos, de nem szokványos kiképzésű játszószereken kívül még elvarázsolt kastély is fokozza az izgalmakat. A Millenáris és környékének tucatnyi rendezvényhelyszíne látja vendégül a Budapest Fringe Fesztiválon fellépő zenész- és színházi csapatokat március végén.
Nemrég nyitotta meg kapuit Budapest egyedülálló új kulturális színtere: a Nemzeti Táncszínház vagány épülete, mely ugyancsak a Millenáris Parkban kapott helyet. Bár elsősorban a táncszakma igényei alapján épült, az eredmény egy multifunkcionális, számos kulturális célra hasznosítható épület lett.
A Petőfi híd budai hídfőjénél vesztegel egy kiszuperált kőszállító uszály, mely A38 néven vált kulturális rendezvények tanyahajójává. Fölötte, a rakparti út túloldalán új budai városrész alakult ki az Eötvös Lóránd Tudományegyetem kampuszának fiataloktól nyüzsgő környezetében.
A Hajógyári-szigeten (Óbudai-szigeten) állt valamikor a római helytartók palotája, egyes feltételezések szerint itt írta Marcus Aurelius császár Elmélkedéseit. A jó császár ugyancsak meglepődne, ha most augusztus elején keveredne ki hajdani szigetére. Itt rendezik ugyanis Európa egyik legnagyobb könnyűzenei eseményét, a több százezer hazai és külföldi látogatót vonzó Sziget Fesztivált.
A Rákóczi híd (1995) pesti hídfőjében egy jobb parti „újváros” van kialakulóban – a Nemzeti Színházzal (Siklósi Mária, 2002), a Művészetek Palotájával (pestiesen szólva: a MüPával), utóbbi épülettömbjében a Bartók Béla Nemzeti Hangversenyteremmel, a Ludwig Múzeummal és a Fesztivál Színházzal.
