A „böszörmény” szó a régi magyar nyelvben mohamedán vallású, bolgár-görög etnikumú népet jelentett. A honfoglalás idején a csatlakozott népek szálláshelye lehetett a mai város helyén. A város legjelentősebb értéke maga a településszerkezet. Mindmáig őrzi az úgynevezett kétbeltelkes beépítés jellegzetességeit. A belső magot az erődített templomot közrefogó lakóházak alkották (ezekhez csak kisebb kertek tartoztak). Ezt vette körül a védelmet nyújtó árokrendszer és a palánk, azon túl pedig a gazdasági tevékenységet szolgáló ólaskerteket alakították ki. A népesség gyarapodásával egyre inkább beépítették a hatalmas szérűskerteket, létrejöttek az úgynevezett zugok, amelyek ma is fellelhetők Hajdúböszörményben.
A református templom középkori eredetű, egykor gótikus stílusban épült, erődfal vette körül (Bocskai tér). Mai, neogótikus formáját átépítése után, 1881-ben nyerte el. A fából készült kazettás mennyezet, a kétemeletes karzat, a hatalmas orgonaház lenyűgözi a látogatót. Az erődfal jelzésszerű maradványai megjelennek a templom mellett látható, táncoló hajdúkat ábrázoló szoborcsoportnál (Kiss István). A hét alak a hét hajdúvárost testesíti meg.
A Bocskai tér középpontjában áll Holló Barnabás szoborkompozíciója. Főalakja Bocskai István fejedelem, amint 1605. december 12-én átnyújtja a híres kiváltságlevelet a talapzat alsó részén álló, kezében zászlót tartó hajdúvitéznek (1907). Ezen a téren, a XVIII. sz. közepén épült, egykori Hajdúkerületi Székházban működik a Hajdúsági Múzeum állandó régészeti, néprajzi, művészeti és történeti kiállításokkal. Érdemes néhány percig elidőzni a múzeum udvari szoborparkjában (1984). Itt helyezték el a Hajdúsághoz, illetve Hajdúböszörményhez kötődő neves személyiségek portréit.
A Bocskai Gimnázium romantikus stílusú épülete (1865) – mint maga a város is – a reformáció egyik bázisa. Hajdúböszörményben hosszú időn át római katolikus közösség nem is volt. Érdemes meglátogatni a hajdúböszörményi népi építészet hagyományait bemutató Polgár utcai tájházakat, valójában skanzent. Az ugyancsak népi műemlék Káplár Miklós Emlékházban (Hortobágy u. 10.) az itt élt neves böszörményi festő alkotásait és munkásságát bemutató kiállítást is láthatunk. Hajdú-Bihar megye utolsó népi hajdúháza (Hunyadi krt. 2/a.) eredeti állapotában helyreállítva látogatható.
A Bocskai Strand- és Gyógyfürdő (Uzsok tér 1.) gyógyászati és wellness-szolgáltatásokkal, uszodával, szaunával áll a vendégek rendelkezésére.
A négycsillagos termálkemping a fürdő közvetlen szomszédságában található, a gyógyfürdő emeletén kialakított apartmanok ugyancsak kényelmes elhelyezést biztosítanak.
Radics László műhelyében készülnek – szuvenírnek, szerelmi vallomásnak – a mézeskalácsszívek.
Debrecen felé, a várostól mintegy tíz kilométerre tekinthetjük meg a késő gótikus stílusban épült, a XVII. sz. elején elpusztult Zelemér templomromját, a Csonkatornyot. Sokan indulnak ide gyalogtúrán, úgy tartják, jó energiák vannak errefelé, ezért lett az ezotéria iránt érdeklődők kedvelt helye.
