A Zengő aljában, szűk völgyben, kertektől, gyümölcsösöktől övezve bújik meg a népművészetéről híres falu. A szép szőtteseket a faluban asszonyok szövik és árusítják ma is. A néprajzi kincseket a tájház őrzi (Kossuth L. u. 6.). Az udvari épületben berendezett Míves Tojás Gyűjtemény a népművészeti tojásdíszítmények változatos és gazdag tárháza. Gyűjtőköre elsősorban Európára, főként a Kárpát-medencére terjed ki.
A református templom (1787–1802) lelkipásztora, Fülep Lajos (1885–1970) művészetfilozófus tárta Zengővárkony kincseit először a magyar közvélemény elé. A parókiához épített könyvtárban van emlékszobája (Arany J. u. 97.). A Szalma-Kincs-Tár szalmából készült használati- és dísztárgyak sokaságát mutatja be, feltárva az alkotások készítésének módszereit is (Arany J. u. 69.).
A híres zengővárkonyi szelídgesztenyés nagyobbik, keleti tömbjében az 1970-es évektől fogva pusztulás állt be, más határrészekben azonban tovább virul a mediterrán fa, amelynek júniusi virágzása feledhetetlen látvány. Szeptember–október a gesztenyeszüret időszaka. Ebben az erdőben nyugszik végső akarata szerint Rockenbauer Pál, a Másfélmillió lépés Magyarországon c. és több más honismereti tv-filmsorozat készítője.
