A IX. sz.-ban Nyitráról elmenekülve a szláv Pribina a frankoktól kapott hűbérbirtokot, majd határgrófi rangot a Zala mentén. A folyó árterületén telepedett le és építette ki székhelyét az évszázadokon keresztül egyedüli átkelőnél. A várszigeten erődített települést hozott létre és templomokat emeltetett. A környéken élő szlávok keresztény hitre térítésére 867-ben ide érkezett Cirill és Metód is – szobraik emlékeztetnek rájuk (1985).

Szent István király 1019-ben bencés apátságot alapított itt – ez lett a királyi megye központja. Ma Szent István emlékműve (1938) és az István-korabeli kápolna alapfalaira felépített emlékkápolna (1996) idézi az alapítót.

A két emlékműtől keletre, a IX. században épült és a honfoglalás idején lerombolt, majd Szent István korában újra felépített Szent Adorján-bazilika alapfalait a közelmúltban feltárták, helyrehozták és felszentelték. Nem messze a várszigettől, az út túloldalán tábla jelzi az egykori récéskúti bazilika alapfalait.

Zalaváron építették fel a szezonálisan nyitva tartó Kis-Balaton Házat, amely a természetvédelmi terület történetét, állatvilágát és a Balaton vízszűrőrendszerének működését mutatja be. Bebújhatunk Matula bácsi kunyhójába, ahol részleteket láthatunk a Tüskevár c. filmből is. A gyerekek a rajzteremben megörökíthetik frissen szerzett élményeiket, érzéseiket, rajzaikat kiállítják a helyszínen. Az udvaron vízi játszótér mozgatja meg a kicsiket, történelmi emlékpark várja a szüleiket.