Bárhonnan is érkezünk Visegrádra, turistautakon, a 11-es főúton vagy a szentendrei skanzen felől Pilisszentlászlón át, a Salamon-torony látványa fogad. A tornyot középkori falmaradvány köti össze a Duna-parti hajdani vízibástyával és a szimbolikus városkapuval.

A Salamon-torony nevét annak a tévedésnek köszönheti, miszerint 1082-ben itt raboskodott volna Salamon király. Az ő idejében azonban a torony még nem volt meg, a Fellegvárral egyidőben, 1258 körül épült. Nincs párja az egész Duna vonalán: nyújtott hatszög alaprajzú, ötszintes, magassága 31 m és 360 m2 alapterületű. Itt raboskodott Drakula, ismertebb nevén Vlad Tepes havasalföldi vajda 1462–1474 között, akit Mátyás király helyezett vissza tisztébe 1476-ban. A torony jelenleg a Mátyás Király Múzeum kiállítóhelye.

Visegrád nevét az esztergomi királyi központ építésekor (1002) említik először, I. István tette a (a későbbi Pilis) vármegye központjává. A XIII. sz.-i várrendszer, majd a királyi palota építése meghatározta a város életét. A Királyi palota (Fő u. 27.) építése 1320 körül kezdődött. Itt zajlott le Zách Felicián Károly Róbert elleni merényletkísérlete (1330), valamint a Kázmér lengyel, János cseh király részvételével Károly Róbert szervezte visegrádi királytalálkozó, amelyen Bécset kiiktató gazdasági szerződést kötöttek (1335). Ez a megállapodás az elődje napjaink V4 csoportosulásának, a Visegrádi együttműködés megállapodásának. 

I. (Nagy) Lajos uralkodása idején alakult ki a palota mai alaprajzi elrendezése. Az építkezést Mátyás király folytatta (1476), ekkor épült a II. terasz dísz-
udvara, amelyet a régészek 15 m-es törmelék alól ástak ki. Az udvar közepén állt az ún. Herkules-kút – itt másolatban kiállított oldallapján Mátyás cseh királyi (1469) címerével. A III. teraszon az aranyozott famennyezettel fedett kápolna állott. Bejáratát a múzeumban őrzött vörös márványból faragott, ún. Visegrádi Madonna díszítette. A IV. teraszon – a királyi pár magánkertjében – az oroszlános kút mása tekinthető meg. Ezen a szinten a király hajdani fürdőjében két vízmedencét és az ezekhez vezető vízvezetéket tártak fel. A fokozatosan helyreállított várromban életképek és történeti kiállítások láthatók. 

A Visegrádi Palotajátékok idején, júliusban ismét bajvívó lovagok, harcoló zsoldosok, mutatványosok és erőművészek népesítik be a palota alatti, helyreállított, középkori tornapályát. A zászlók, az íjak, a kosztümök korhű másolatok, az apródok íjászbemutatója XXI. századi látványossága a Palotajátékoknak.

A Fellegvárat IV. Béla elsősorban családja védelmére építtette (1245–1255). Ebből az időből származik a belső kaputorony és a felső udvar öregtornya. Építését Károly Róbert folytatta, itt őriztette a Fehérvárról áthozott koronázási ékszereket és a levéltárat, s vetette börtönbe a Zách család tagjait és halt meg 1342-ben. Innen lopatta el a Szent Koronát Habsburg Albert felesége – még meg sem született fia, a későbbi V. László számára. 

A vár középső udvarrészét Zsigmond király emeltette 1403 után. Mátyás-kori a nyugati palotaszárny. A XVI. században török kézre került vár még használható épületeit I. Lipót robbanttatta fel 1702-ben. 

A római katonai tábor (Sibrik-domb), a Pone Navata szabálytalan alaprajzú, 200-300 harcost befogadó erődítmény – 330 körül épült. A domb neve a terület egykori birtokosára, Sibrik Miklósra, II. Rákóczi Ferenc ezredeskapitányára utal. Itt állt az 1002-ben alapított Visegrádi várispánság, melynek egyik tornyában valóban raboskodott (1081–1083) Salamon király. 

Írásos emlékünk van róla, hogy Erzsébetet, Róbert Károly nejét kezelték az „Aqua vitae reginae Hungariae” nevű itallal. A magyar királyné életvize rozmaring ízesítésű borpárlat, azaz mai pálinkáink őse lehetett. Stílusosan Visegrádon nyílt meg az a Pálinkamúzeum (Rév u. 1.), mely a 2010-ig zugfőzésre késztetett pálinkafőzők titkaiba is beavat.

A Visegrádi Kirándulóközpontban, a Mogyoró-hegyen erdei iskola, kemping, erdei vendéglő, művelődési ház, játszóterek, vadaskert, nem messze onnan minigolfozás, kötélcsúszás (canopy-pálya), a Dunán pedig katamarántúra kínálkozik emlékezetes programként. A Mogyoró-hegyen építették meg az ország első nyári bobpályáját, amely mára kibővült: két párhuzamos pályája, az alpesi és a nyári 700 m hosszú „vályúban” kanyarog a völgy felé.

A turisták kedvelt kirándulóhelye az Apátkúti-völgy, ahonnan a piros jelzésű turistaút felvezet Pilisszentlászlóig. Útközben érintjük az Ördögmalmi-vízesést és Kaán-forrást. A Magda-forrás melletti, tágas Telgárthy-réten parkolót, tűzrakó helyeket alakítottak ki. A Bertényi Miklós Fűvészkert meglátogatásához előzetesen a Pilisi parkerdő honlapján lehet jelentkezni, de vehetünk belépőjegyet az Ördögmalom erdei étteremben is (Mátyás király u.−Panoráma út találkozásától az erdő belseje felé).

Nem, mégsem csak téli ez a tipp! A visegrádi Nagyvillám sípályára ugyanis nem csupán a havas napokon érdemes kiruccanni: erről a lejtőről, illetve a felette álló kilátóból gyönyörű kilátás nyílik a Fellegvárra és a Dunára. A füves pálya már kevés hó esetén is jól sízhető. A többfelvonós síterepen hóágyúkat működtetnek, ha kell, sífutó- és szánkópályák is vannak, ősszel pedig műanyag pályás síiskola várja a sízni tanulókat.

A Visegrádhoz tartozó Lepence strandfürdőjénél (kéziratzáráskor zárva volt) ér ki a Dunához a Visegrádi-hegység legszebb panorámaútja (Pilisszentlászló érintésével egészen Szentendréig vezet). A gyalogos turisták jelzett, emelkedő nélküli ösvényeken ereszkedhetnek le a Lepence-völgyön vagy az Apátkúti-völgyön át a parti 11-es út felé. A sportosabbaknak a zöld jelzésű turistaútból a Szarvas-bérc oldalában kiágazó, festői Spartacus-ösvény ajánlható. A szintén Visegrádhoz tartozó Gizella-telep közelében a pilisi erdészet lovasiskolát tart fenn.