Európa kulturális fővárosa 2023-ban
Veszprém − a Balatonnal kiegészülve – viselheti 2023-ban az Európa Kulturális Fővárosa megtisztelő címet és szervezheti meg az egyéves kulturális programsorozatot. Ez nagy kihívás is egyben, mivel abban az évben a hagyománytól eltérően nincs nyugat-európai partnerváros, amely szintén a cím birtokosa volna.
„A királynék városa” a Dunántúl egyik legizgalmasabb települése – öt dombra épült. Története messzire nyúlik: itt alapították az első magyarországi püspökséget, Szent István és felesége, a bajor Boldog Gizella a Szent Mihály Székesegyházat, s a Veszprémvölgyi görög apácamonostort is, ahol az eredetileg miseruhának szánt koronázási palást is készült. Úgy tartja a hagyomány, hogy a királyné is dolgozott a paláston.
Veszprém azért a királynék városa, mert a veszprémi püspök volt a királyné kancellárja, s az ő joga volt a királyné koronázása is. Ezt a jogot 1216-tól pápai törvény is megerősítette. Az utolsó magyar királyné, Zita fejére is veszprémi püspök, Hornig Károly tette föl a koronát 1916-ban.
Tűzvészek, rombolások után a XVIII. században alakult ki a mai történelmi városkép, melynek megtestesítője a várnegyed. Bejárata az Óváros térről nyílik, szép polgárházai közül is kiemelkedik a Pósaház. Copf stílusú, a ciszterciek építették (1793). A Városháza (9.) új épülete (1991) mellett a veszprémiek kedvence, R. Kiss Lenke, Korsós lány szobra állandó nézője a koncerteknek, kirakodóvásároknak, fesztiváloknak.
A Vár utcai ún. Fecskendőház (1814), a régi tűzoltószertár építész tervezője, Tumler Henrik a vár a vár alatti forrásból elsőként vezetett vizet a várba. Innen hamarosan elérjük az I. világháború áldozatainak emléket állító Hősök Kapuját. A Látogatóközpontként új funkciókkal bővült kiállítóhelyen a látogatók interaktív eszközök segítségével ismerkedhetnek a város történelmének sorsfordulóival. Panorámaterasz (fényképezkedési lehetőséggel) és ajándékbolt is helyet kapott itt.
A Vár utca bal oldalán (3−5−7. sz.) a Művészetek Háza Modern Képtár−Vass László gyűjteménye (a műgyűjtő több mint 600 művet számláló magángyűjteményének válogatott anyagával) és Csikász Galériája követi egymást.
Vass László európai hírű férficipő-készítő mester. Az 1970-es évek közepétől foglalkozik kortárs festők és szobrászok műveinek gyűjtésével. 2000 májusában ajánlotta fel gyűjteményét Veszprém városának.
A vár a XIII. sz. végéig egyet jelentett a várossal, mely ekkor élte első virágkorát. Egyetemet alapítottak, IV. Béla az általa létrehozott, vár melletti kolostorban neveltette lányát, Margitot hat éven át.
A Tűztornyot egy IV. Béla király idejéből származó bástyatorony maradványaira építették, bástyafalán a Veszprémi Panteonnal. A város díszpolgárainak emléket állító domborműveket és szobrokat láthatjuk itt. Érdemes felmászni a 48 méter magas kilátótoronyba, ahonnan minden órában zene, többek között Csermák Antal veszprémi zeneszerző verbunkosa hallatszik.
A Vár utcán továbbsétálva elhaladunk a volt Várbörtön (ma törvényszék) mellett. Az 1650-es évektől egészen 2000-ig működött itt a felfelé kétemeletes, lefelé három szintes börtön. Ma látogatható az Élet a mínusz harmadikon − Várbörtön a XXI. században c. kiállítás a Mindszenty-emlékszobával, a kápolnával, a parancsnoki szobával és az ’56-os emlékkiállítással.
Tematikus játszótér a „Várostrom” − csőcsúszdákkal, vár-mászókával a sétaútvonal mentén, a Szerelem-szigeten, a Vár alatt. Az „A part alatt…” elnevezésű népmese-játszótér a Betekints-völgyben, a volt vidámpark területén, árnyas fák között kereshető fel. Mindkettő remek szórakozás, kisgyermekes családoknak inkább az utóbbi az ideális.
A mai Magyarország területén elsőként 1711-ben Veszprémben telepedtek le a piaristák. A Mária Terézia által építtetett Piarista Gimnázium alagsora és földszintje 1778-ra készült el. Olyan, később híressé vált diákok tanultak itt, mint Batsányi János költő, a Cholnokyak, vagy Eötvös Loránd. A Kegyes Tanítórend rendháza (Vár u. 12.) több lépcsőben épült fel, 1740-ben az utcára merőleges szárny, 1769-ben a keleti szárny készült el a refektóriummal. A klasszicista Szent Imre Piarista és Helyőrségi templom (1828−1836) kiállítóterében egyházművészeti és kortárs képzőművészeti kiállításokat rendeznek májustól október közepéig.
A Szentháromság tér Magyarország egyik legszebb barokk tere. Impozáns látvány a Fellner Jakab tervei alapján 1765−1776-ig épült Érseki Palota, mely magába foglalta a gótikus királyi palota maradványait is. A barokk építészet gyönyörű előcsarnokkal, lépcsőházzal, díszebédlővel, J. Cymbal faliképeivel tette különlegessé az Érseki Levéltár és az Érseki Könyvtár otthonát, a palotát.
A Szentháromság tér jelenkori nevezetessége a Szaléziánum Érsekségi Turisztikai Központ (2011). Az érdeklődők a XVIII. sz.-i házat bebarangolva pazar barokk falfestményekben gyönyörködhetnek, valamint interaktív eszközökkel közelebbről megismerhetik a liturgia tárgyait. Üvegpadlós gyógynövényes kiállítótérben vagy a kertben, növényágyások között sétálhatnak. Bepillanthatnak egy hegedűkészítő mester munkájába.
A palotával egybeépült, XIII. sz.-i Gizella-kápolna életnagyságú, bizánci stílusú falképei a hazai freskófestészet legrégebbi emlékei közé tartoznak. Boltozati zárókövei is egyedülállóak. A 2018-ban kívülről felújított palota és a Gizella-kápolna májustól októberig látogatható.
Az Érseki Palotával szemközti, barokk Dubniczay-palota (1751) pincéjében kapott helyet a monogramos, pecsétes, címeres téglákat és különleges tetőcserepeket bemutató tárlat, a Tegularium. A kiállítás a római kortól napjainkig mutatja be az agyag alapú építőanyag felhasználását, valamint a téglagyártás régi eszközeit. Az épület emeleti termeiben barokk seccók adják a hátteret az Irokéz Gyűjtemény kortárs és neoavantgárd képzőművészeti kiállításainak.
Az ország első székesegyházát, a Szent Mihály Székesegyházat román stílusban eredetileg Szent István és Boldog Gizella építtette, mai, neoromán formája 1907–1910 között alakult ki. A szentélyben, megvilágított ereklyetartóban helyezték el a németországi Passau ajándékát, a Gizella-ereklyeként tisztelt felkarcsont-darabot. Boldog Gizella a névadója a Ferences templom szomszédságában álló, körülbelül 4000 darabos Főegyházmegyei Gyűjteménynek is.
A legrégibb magyar egyháznak tartják – a szó eredeti jelentésében – a székesegyház melletti Szent György-kápolnát (építésekor rotundát), melyet 1957-ben tártak fel. Nevezetes helyszín, mivel itt tett szüzességi fogadalmat Szent István király fia, Imre herceg, és itt őrizték Szent György fejereklyéjét a középkorban. A gyűjtemény és a Szent György kápolna is látogatható.
Egyre többen hódolnak a Séd-patak völgyében szenvedélyüknek, a nordic walking botos sétasportnak. A sziklamászók is megtalálják a völgyben a kihívást jelentő pályákat, a futók és a kerékpározók kedvelt útvonala is ez a sétány. A völgyből induló Rovaniemi lépcsőn felsétálhatunk a Gulya-dombra.
A Bakony&Balaton kerékpárkölcsönző hálózat veszprém helyszínei: a Historia Malomkert, a Historia Historante és a Hotel Villa Medici.
1938-ban alakították ki a kilátóbástyát, ahol Ispánky Józsefnek Veszprém szimbólumává lett alkotása, I. István király és Gizella királyné szobra áll a Vár utca végén. A veszprémiek által régen csak „Világvégének” nevezett kilátópontról megcsodálhatjuk a Benedek-hegy és a Séd-völgy, valamint a Szent István völgyhíd (1938) látványát. A viadukt a Jeruzsálem-hegyet köti össze a Dózsavárossal, teteje is kiváló panorámapont.
Magyarország egyik legszebb sétaútjának tartják a Séd-patak mentit: 2,5 km hosszú, kiépített gyalogos- és kerékpáros útja a várat köti össze az állatkerttel. A Séd-patak völgyében végighaladó zöld folyosó elvezet minket a Benedek-hegytől a Szerelem-szigeten át az Árpád-ház idején működött domonkos-rendi Szent Katalin apácazárdához (Margit-romok), onnan a Betekints-völgyben található veszprémvölgyi görög apácakolostorhoz és a felújított Jezsuita templomhoz (mely ma kiállítótér és rendezvényhelyszín).
A híd alatti Fejes-völgyben és a felette emelkedő Gulya-dombon terül el a Kittenberger Kálmán Növény- és Vadaspark (közismert nevén Veszprémi Állatkert). Kilátópontjáról csodálhatjuk meg az Afrika szavanna-kifutó, a Csimpánzház, az Elefánt Park és a Zsiráfház látványát. Egyedülálló része az állatkertnek az ország legnagyobb Dinó-parkja, életnagyságú dinószobrokkal és a gyerekek számára épített élmény-foglalkoztatókkal. Rossz időben is remek program a Kölyökdzsungel játszóház és terrárium.
A Veszprémi Petőfi Színházat, az ország első vasbeton épületét Medgyaszay István tervezte szecessziós stílusban (1908). Az 1961 óta állandó társulat drámákat, komédiákat és zenés darabokat is felírhat sikerlistájára (Óvári F. út 2.).
A Pannon Egyetem öt karának hallgatói is felkeresik az Eötvös Károly Megyei Könyvtárat a Komakút téren. Főbejárata a Színházkert (volt Püspökkert) felőli modern épületrészbe vezet.
Az Erzsébet-ligeti Laczkó Dezső Múzeumba (Medgyaszay István) pedig természettudományi, néprajzi, régészeti, történeti érdeklődés okán és a kiállítások kedvéért érdemes betérni.
A múzeum melletti Bakonyi Ház Öcs község egyik lakóházának mintájára épült 1935-ben, hogy bemutassa egy bakonyi kisnemes otthonát, használati tárgyait és a csutorásmesterség szerszámait.
Veszprém rangos rendezvénye a májusi Gizella Napok rendezvénysorozat, a júniusi Kabóciádé Családi Fesztivál, a júliusi Utcazene Fesztivál, az augusztusi Auer Fesztivál és a VeszprémFest, melynek kísérőrendezvénye a Rozé, Rizling & Jazz Napok. Szeptemberben a Szent Mihály-napi búcsú, decemberben az Illatos Advent rendezvényei várják a helyieket és a turistákat. A Hangvilla Multifunkcionális Közösségi Térben egész évben szerveznek koncerteket, előadásokat, itt működik a Pannon Várszínház is (Brusznyai Á. u. 2.).
A Gizella királynéról elnevezett kilátó a Gulya-dombi Parkerdőben horgonyzott acélból készült, különleges formájú: úgynevezett parabolikus hiperboloid. Futópályát és tanösvényt is kialakítottak itt, erdei bútorokkal, esőbeállóval, futópályával, nordic walking útvonallal. Itt szabad kutyát sétáltatni, terepbringázni.
A Jutas vitéz kilátó (Fenyves u. vége) 6,15 m magas, s a növekedést jelképező, csiga alakú algoritmikus-spirál alaprajzra állított, megdöntött palástból áll.