Elnevezése a várispánságra, s másik funkciójára, a vastermelés irányítására, a nyersvas raktározására és szétosztására utal. Honfoglalás kori védelmi jelentőségét erősíti a római sáncnak nevezett töltés. Bebizonyosodott: a korai Árpád-korban készült.
Mára csak egy különleges történeti érték maradt fenn a város központjában: az egykori domonkos templom és kolostor. A szerzetesek valószínűleg már a tatárjárás előtt letelepedtek itt, kolostorukról 1254-ből maradt adat. Falai a többszöri átalakítás ellenére is őrzik eredeti formájukat. Stílusos keretei mai világi és egyházi funkcióknak, a rend és a megye történeti kiállításainak, a zeneiskolának. A kolostorhoz korábban hozzákapcsolt művelődési ház leválasztása után a kolostorban zarándok- és ifjúsági szállást alakítottak ki, s mellette épült fel (2006) a Nagy Gáspár Kulturális Központ (Bartók B. u. 4.).
Úgy tartják, hogy a Kossuth Lajos utcai (10.) ún. „Békeházban” kötötték meg a szentgotthárdi csata után a török szultán és a Habsburg császár képviselői 1664-ben a „vasvári békét”, emlékét tábla is őrzi az épület falán.
Nevezetesség még a Szentkút-forrás, melyhez legenda fűződik egy vak huszár látásának visszanyerése okán, s ma búcsújáróhely. A vendégjárást a Szentkút Termálfürdő is élénkíti télen-nyáron.
A 74-es úton elhagyva Vasvárt, erdőbe irányítja az utazót egy Katonák útja feliratú tábla. A X. században még Via Ungarorumnak nevezték… A város határában az erdő évszázadokon át megóvta ugyanis a Fehérvárról a déli és nyugati népek felé vezető kereskedelmi és hadi út nyomait. Ma a Vaskapu − emlékhely, az egykori védősáncon átvezető keskeny, s így jól védhető átvágást impozáns, földből és rönkökből készült, nádfedeles figyelőállás idézi fel.
A Vasvári Húsvéti Bárányfesztiválon a bárányból készült ételek kóstolása mellett igazi programkavalkád vár mindenkit: játszóház, kézműves foglalkozások, vásár, kisállat-simogató, színpadi programok szerepelnek a kínálatban.
