A váci püspökséget István király alapította, székesegyházát I. Géza király építtette, őt ott is temették el 1077-ben. A XIV. században Visegrád fővárosi rangja Vác fejlődésére is jótékonyan hatott, csak a török megjelenése vetette azt vissza. A barokk kor egyházi vezetői, a püspöki rangú Althan testvérek, Eszterházy Károly és Migazzi Kristóf a várost jó ízléssel fejlesztették tovább. Aztán – Pest és Pozsony között – az 1830-as években megindult a gőzhajózás, Pest és Vác között 1846-ban a vasúti forgalom, első utasai közt Széchenyivel, Kossuthtal és Petőfivel. 

A barokk Hétkápolna (Derecske dűlő 2.) a Budapest felől autóval érkezőket fogadó búcsújáróhely, nevét a Mária hét fájdalmát jelképező hét kis kápolnáról kapta. Az egykori Duna-medernél ered az a forrás, amely a hívők szerint gyógyítja a szembetegségeket. 

A Honvéd-emlékmű mesterséges dombon álló vasgúla – tetején ágyúgolyóval –, az 1848-as szabadságharcban elesett hősökre emlékeztet az első, ilyen jellegű tiszteletadásként (1868). 

A barokk ferences templom és rendház (Géza király tér 12.) a vár maradványaiból és a régi székesegyház köveiből épült. A főoltár tabernákulumát 14 kép és 14 szobor övezi, a főoltárkép István vértanú megkövezését ábrázolja. 

A Püspöki Palota (Migazzi tér 1.) és a Székesegyház is (Isidore Canevale, 1761–1777, Konstantin tér) egykorúak, s a Migazziak jóvoltából épültek – utóbbi bejárati párkányfelirata szerint: DOM azaz Deo Optimo Maximo – „A legjobb és a legnagyobb Istennek”. A székesegyházi főoltár, a kupola s a kupola alatti csegelyek freskói F. A. Maulbertsch-mestermunkák (1771–1772), bő másfél évszázad múltán a kereszthajó falát Takács István, a szentély félkupoláját Kontuly Béla festményei tették díszesebbé. 

Az ugyancsak barokk piarista templom (Szentháromság tér, 1725–1745) főoltárának Szent Anna-képe alatt különlegesség Forgács Pál püspök ajándéka, a velencei tükörlapokból készült tabernákulum. A templommal egybeépült a rendház (1727) és a gimnázium. Az előbbi ma piarista noviciátus, az utóbbiról feljegyezték, hogy diákja volt Lotz Károly festőművész és 1832-ben itt tett magánvizsgát Madách Imre.

A Március 15. tér a középkor óta a város központja, egykori piacát megszüntetvén, lesüllyesztették a terepszintet és középre helyezték a díszkutat (Polgár Frigyes, Horler Miklós). A térrekonstrukciókor előkerültek a XIV. sz.-i Szent Mihály-templom maradványai, melyek a nagyközönség számára is megtekinthetővé váltak (2006). A XVII–XVIII. sz. tanúja a domonkos templom – vagy a rendtagok fehér öltözetéről – a fehérek temploma. Kriptájában egész Európában ritkaságnak számító, XVI–XVIII. sz.-i temetkezési emlékeket tártak fel. A leletanyag – így a különleges, festett koporsók – kiállítóhelye a Memento Mori Múzeum (19.). A műemlék Nagypréposti palotában (4.) kapott helyet a Váci Székesegyházi Kincstár és Egyházmegyei Gyűjtemény.

A „gazdag, mint a váci püspök” mondásnak lehetett valami valóságalapja, mert bécsi érseki és bíborosi címe mellett is megtartotta a váci püspökséget Migazzi Kristóf. Ha hinni lehet a krónikáknak, a bécsi érsekség akkoriban feleannyi jövedelmet sem hozott, mint a váci püspökség. A hajdani gazdagságot idézi meg a Székesegyházi Kincstár és Egyházmegyei Gyűjtemény (Március 15. tér 4.).

A város gyermekbarát büszkesége a Pom-Pom mesék világát, Gombóc Artúr kalandjait és a nagy Ho-ho-horgász karakterét megelevenítő Váci Mosolyalbum kiállítóhely (Március 15. tér 20.). A Sajdik Ferenc állandó gyűjtemény a város történelmét is humoros formába öntve ismerteti meg itt velünk. 

Lépjünk párat, és fedezzük fel a Váci Curia Borház és Borgyűjteménytár nedűit! Megkóstolhatjuk, milyen borokat ihattak őseink, s a közel száz fajta különlegességből igény szerint ízlelhetünk. S mit szólnának kristály kanálból kínált 10 féle Tokaji aszú esszenciához?

A főtér északi csücskénél a Pannónia Ház egykor vendégfogadóként, uradalmi kocsmaként működött, most udvara képző-, és iparművészeti alkotásoknak ad otthont. A ház pincéjében Gádor István keramikus művész kiállítása látható. Az udvar hátsó falát Garay-Nagy Norbert váci festőművész és tanítványai monumentális seccója díszíti, több jelenetben felidézve a korábbi Aranyszarvas Fogadó történetét.

A Gombás-patak hídja (Diadal tér) az egyetlen ép, szobrokkal (Bechert József) díszített barokk hídja az országnak (Oracsek Ignác 1753–1758).

Nem messze a városmagtól, az Eötvös utcában a zsinagóga (Alois Cacciari, 1864) a holokauszt idején a gettó része volt, majd elhanyagolt, használaton kívüli állapotából fél évszázad múltán a helyreállítás újította meg. Ma – csak példaként – a homlokzat nyolcszögű oszlopai, a rózsaablak és a mózesi két kőtábla méltó díszei az épületnek. 

Nevezetes építmény a Kőkapu (Köztársaság u.) – a kora klasszicista diadalívet is Migazzi püspök építtette Mária Terézia látogatására (Isidore Canevale, 1764). A császárnő hajóval érkezett a Dunán a pozsonyi országgyűlésről, megérkezését ágyúlövés jelezte. A hagyomány szerint, amikor a királynő megtudta, hogy a diadalív mindössze öt hónap alatt készült el, nem mert áthajttatni alatta, hanem kiszállt és gyalog ment el mellette.

Az Állami Büntetőintézet (Köztársaság u. 64–66.), mely eredetileg nemesi ifjak akadémiája, később kaszárnya (1784), majd Magyar Katonai Akadémia lett, ma (1855-től) börtön. Udvarán a kápolna a város egyetlen gótikus emléke. A börtön melletti út levezet a város hajdani gazdagságában nagy szerepet játszó Dunához. A folyópartra lépcsőző házak előtt épült ki a Dunakanyar legszebb parti sétánya: szobrok, játszóterek, zenepavilon és a hömpölygő víz látványa fogadja a sétálókat. Innen indul a buszokat is szállító autóskomp a Szentendrei-szigetre. A vízisportok barátai jó, ha tudják: nem csupán Vácott, hanem a várostól délre, Sződliget csónakkikötőjénél is partra szállhatnak. 

Július végén rendezik a Váci Világi Vigalom, augusztus végén a Gregorián Fesztivál programjait, ősszel a Dunakanyar Bor- és Pálinkafesztiválra szól a meghívás.

Emeletes vonattal a fővárosba a Dunakanyarból vagy vissza! Az új motorvonatok várhatóan 2020 tavaszától szállítanak utasokat a váci elővárosi vonalon. A gyors, 160 km/h engedélyezett sebességű járművek kényelmükkel megfelelnek a modern követelményeknek és páratlan panorámát ígérnek.

1846, júliusában Pest és Vác között nyitották meg Magyarország első vasútvonalát, az emeletes szerelvények forgalomba állítása legalább akkora érdeklődést válthat ki az utazókból!