A Ferenciek terének névadója a XIII. sz.-i alapokon épített ferences templom (1717–1743), oldalfalán a dombormű az 1838. évi árvíz hősének, Wesselényi Miklósnak állít emléket (Holló Barnabás), előtte a Nereidák kútja (1835) az első, szoborral díszített, pesti közkút. 

A templom melletti Kárpátia étterem – a közeli Apostolok étteremmel együtt – a hagyományos pesti polgári vendéglátóhelyek „utolsó mohikánja”. Nem csupán faragott falburkolatával és színes falfestéseivel, de étlapjával is őrzi az évszázados tradíciókat. Ebéd utáni kávéra azonban már érdemes átülni a Centrál Kávéházba, ahol a márvány asztalokat és tonett székeket Karinthy, Babits és még sokak szelleme lengi körül.

A Március 15. téren – mely az 1848-as szabadságharc centenáriumán kapta mai nevét – a Belvárosi plébániatemplom nem csupán Pest legrégibb épülete: felér egy művészettörténeti példatárral. Eredetileg a mellette álló Contra Aquincum falaira, annak köveiből épült a XI. században. A XIV. században gótikus stílusban építették át, ebből az időből maradt ránk a szentély és a háromkaréjos ülőfülkék sora. A reneszánsz stílust két pasztoforium és a Mátyás-oratórium jelzi. A török korban mecsetté alakították, és a délkeleti oldalon mihrabot (imafülkét) építettek – ez ma is látható. 

A mai, barokk templom (1725–1739) körül, a kecskeméti, hatvani és váci országutak kereszteződésénél, és a pesti rév hídfőjénél alakult ki a régi Pest központja. 1046-ban ide temették Gellért püspököt, de a történelem viharainak köszönhetően, ereklyéit ma a velencei lagúnában fekvő Murano egyik templomának oltára alatt őrzik. A modern kort az ún. római iskola neves tagjaként számon tartott Molnár C. Pál főoltárképe és az előcsarnokban az ország egyik legszebb Páduai Szent Antal-szobra (Kiss László) képviseli.

A templom keleti oldalán, a piarista rendház és gimnázium, valamint a Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskola neobarokk épületét találjuk, egy sarokkal arrébb ma is fogadja vendégeit a Százévesnek nevezett, de 1831-ben megnyílt vendéglő, Pest egyetlen, napjainkig megmaradt barokk kori profán épülete. 

Az Újvárosházán (Váci utca 62–64.) a Fővárosi Közgyűlés gazdagon díszített ülésterme minden hónap utolsó csütörtökjén – a nyilvános ülésnapon – meg is tekinthető. (A hivatalokat is magában foglaló Régi Városháza a hajdani Invalidus palota barokk épülete a Városház utcában.) 

A főváros legelegánsabb negyedében az Erzsébet hídra felvezető út osztja hangulatában is két különböző részre a híres sétálóutcát. A Váci utca északi részén a Vörösmarty térig elegáns szállodák, nagynevű üzletláncok, divatszalonok, galériák rendezkedtek be. Az eklektikus–neogót Párisi udvar korábban passzázsként kötött össze három utcát, ma a nemrég teljes pompájában átadott hotel fogadótere.

A pesti Belváros igazi központja a Vörösmarty tér, a legendás Gerbeaud (Zserbó) cukrászdával, utcai rajzolókkal és számtalan rendezvénnyel – a Könyvhét gomba mód felépülő könyves sátraitól a Karácsonyi Vásár gyertyafényes és fahéjillatú faházaiig. A Váci utca déli részén is – gyalogos övezetté varázsolása után – megjelentek a kisvendéglők (nem is akármilyenek!), kávéházak, elegáns üzletek: folyosó nyílt a látványnak sem utolsó Nagyvásárcsarnokhoz. 

A Kiskörút és a Duna határolta Belvárosban csak gyalogosan érdemes közlekedni – egyébként se nagyon találni parkolóhelyet. Így csodálatos részleteket fedezhet fel, aki rászán egy kis időt a zegzugos utcák bebarangolására. Láthatja az Egyetemi templomot a Papnövelde utcában (Mayerhoffer András, 1742), pihenhet egy padon a Károlyi-kertben (a Károlyi-palota, a Magyar Irodalom Háza mögött), vagy „meglátogathatja” Ady Endrét – a költő utolsó pesti lakásában berendezett múzeumban (Veres Pálné u. 4–6.). 

A Corvinus Egyetem szomszédságában extrém kialakítású a Bálna, mely kereskedelmi, kulturális, szórakoztató és vendéglátó centrum: találkozóhely és élménypont, közvetlen kapcsolatban a Dunával. Meghatározó látványosság, ahogy a főváros is – a Bálnából nézve. (Az épületben turisztikai központ kialakítását tervezik.) A Bálna tervezője, Kas Oosterhuis, a non standard építészet híve szerint az épületek szoborként, városképi elemként is funkcionálnak. És tényleg!  A Duna-parton, az Apáczai Csere János utcán elegáns szállodákat, gyönyörű palotákat, hangulatos sétatereket érintünk. Nevezetes a Pesti Vigadó néven ismert palota – galériával, koncert- és bálteremmel, sörözővel.

Ne mulasszuk el megsimogatni a Vigadó előtti villamosmegálló korlátján ülő Kis királylány szobrát (Marton László, 1990), és egy padra ülve, vagy valamelyik szálloda teraszáról élvezzük hosszabb ideig a méltán világhírű dunai panorámát!