Jártak errefelé már a rómaiak is az Aquincumot Savariával összekötő úton! Egy Árpád-kori oklevélben a tó, majd később a község még Fertő néven szerepel. Bonfinitől kapta a jobban hangzó Venetio nevet, ő a község építését a venéteknek tulajdonította. 

Velence – egykor a halászat központja – az 1930-as évektől vált üdülőterületté, miután Vitorlázó Jacht Clubja megalakult. De már akkoriban büszkélkedhetett római katolikus templomának (1830, Hild József) Vincenz Fischer alkotta főoltárképével. A jelenleg közösségi célokat szolgáló Wenckheim-kastély (Tópart u. 52.) ugyancsak figyelemre méltó.

Július közepén Velencén rendezik meg az Egyetemisták és Főiskolások Országos Turisztikai Találkozóját. Ma az EFOTT százezer feletti nézőszámával az egyik legjelentősebb fesztivál a magyar fiatalok körében. A szervezők évek óta nagy hangsúlyt fektetnek a nemzetközi szintű zenei események mellett a gasztro-, sport- és kulturális programokra is.

A Bence-hegyen hagyományosan fehér szőlőfajtákat (mézesfehér, rizling, hárslevelű) termesztenek. Pincéi a borúthálózat kedvelt állomásai, itt áll Vörösmarty Mihály egykori présháza is (kívülről tekinthető meg). Érdekesség, hogy a költő alkotta meg a fröccs szót, mivel a szódavíz feltalálója, Jedlik Ányos által alkotott németes spriccer szó nem tetszett neki.

A Velencei-tó kapuja a Velence Korzó Szolgáltatóház (Tópart u. 47.). A húsz hektáron kialakított kereskedelmi, szórakoztató és turisztikai központ egyszerre közösségi- és rendezvénytér, sétálóutca, igényes szabadstrand 3500 m2-es lidós–homokos parttal, rekreációs szabadidős térrel. Egyre népszerűbb rendezvényhelyszínként is.

A Velence Resort and Spa magas minőséget nyújtó, családbarát szálloda termál- és élményfürdővel, tóparti stranddal. (Az engedélyezett kapacitás eléréséig külső fürdővendégek is felkereshetik.)