Kallósd körtemploma a középkori magyar kerektemplomok közül az egyik legszebb: 1260 körül, román stílusban épült 5,8 m-es belső átmérővel. Kívül féloszlopok tagolják, belsejében hat csúcsíves ülőfülkét alakítottak ki.
Türje büszkeségét, az egyik legkorábbi és majdnem épségben megmaradt, premontrei prépostsági templomot francia építőműhely alkotta 1230 körül. A déli falon a vakolat alól középkori, a Szent László-legenda egy jelenetét ábrázoló freskók kerültek elő. Többször megváltozott építése óta a templom, Dorfmeister freskói két és fél évszázada az állandóság megtestesítői.
Zalavég római katolikus templomát (Dózsa György út 2.) XIV. sz.-i elődje maradványainak felhasználásával, annak helyén építették (1748–1751). Oltárképe barokk, szentélyében a középkori keresztkút és a szentségfülke az elődtemplomból származik.
Zalaszentmihály gótikus templomát a XV. században építették, a hajó déli falán és a szentélyen mérműves, halhólyagos, szép ablakok láthatók.
Zalaapátiban a barokk templommal egybeépült, egykori bencés rendház (Deák F. u. 3.) 1781-re készült el (most szociális otthon).
Csatár temploma a Válicka völgyére néző dombon magasodik − szentélye, valamint hajójának, tornyának nagyobb része román eredetű, míg sekrestyéje, oldalkápolnája, berendezése a barokk korból való.
A csatári templom közelében állhatott az a bencés kolostor, melynek templomát 1149-ben szentelték fel. Az alapító a bencés apátságnak adományozta a magyar kultúrtörténetben híressé vált Csatári Bibliát, amely tőlük került Admontba, és ma Admonti Biblia néven az Osztrák Nemzeti Könyvtár kincse.
Bucsuszentlászló ferences temploma búcsújáró hely. Sekrestyéje tulajdonképpen az elődje, a román kori kis templom, ahová bejutni az oltár mögött lehet. A lápos, ingoványos területtel körbevett szigeten a XIII. sz.-i templom romossá vált. A XVII. században ferencesek állították helyre, később elé és vele összekapcsoltan megépítették barokk templomukat.