A Vértes és a Gerecse közötti völgyben hosszan húzódó városba érkezőt a Kő-hegyről letekintő óriási, felújított Turul emlékmű látványa fogadja.
A honfoglalás millenniumának „lázában” állított ércmadarat, a „turult” Donáth Gyula szobrászművész mintázta a bánhidai csata emlékére. Európa legnagyobb fémből készült madara a karmában Árpád kardját tartja, fején koronát visel. Szárnyfesztávolsága 15 méter. Környéke kényelmes panorámaúton megközelíthető pihenőpark, tiszta időben Oroszlányig, Tatáig ellátni a szobor talapzatától.
Az állítólagos bánhidai csatáról Kézai Simon Krónikájában olvashatunk. „Marót fia, Szvatopluk – a hunok pusztulása után – Pannóniában is uralkodni kezdett.” Bár eredeti források ezt nem igazolják, állítólag a magyarok előbb ajándékokat küldtek neki, majd maguknál gyengébbnek találva őt, hirtelen megtámadták és „Bánhida mellett Szvatoplukot egész seregével együtt megsemmisítették”.
Az emlékműnél felépült Gerecse Kapuja Turisztikai Látogatóközpont vendégei az interaktív kiállításon játékos formában ismerkedhetnek meg a Turulmadár mondavilágával, a környék történelmi múltjával, geológiai és természeti értékeivel.
A látogatóközpontban korabeli személyekkel készíthetünk szelfit, vagy virtuálisan felpróbálhatjuk a honfoglalás kori viseleteket. Az itt készített képeket emlékként hazavihetjük. Ha a „virtuális valóság kabinba” szállunk be, máris egy hőlégballonban találjuk magunkat, mely a Gerecse tája felett repít minket.
A látogatóközpont közeléből három tematikus túraútvonal (Turul-tanösvény, Ranzinger-tanösvény és Geológiai-tanösvény) indul, amelyeken a letölthető Gerecse Kapuja mobilalkalmazás vezeti végig a természetjárókat. A túravezető egy virtuális turulmadár, amely kincskereső játékra is invitál. Az emlékmű alatti sziklafalban alakították ki az ország második „Via ferrata” (vasalt út) parkját, négy különböző hosszúságú és nehézségi fokú útvonallal.
A Tatabányai Múzeum (Szent Borbála tér 1.) elsődleges feladata e vidék XIX−XX. sz.-i ipar- és társadalomtörténeti emlékanyagának gyűjtése, kiemelten kezelve a bányászattörténeti és az életmódtörténeti (elsősorban a munkás és a polgári) emlékanyagot.
A környék bányászhagyományainak letéteményese a Bányászati és Ipari Skanzen (Vágóhíd u. 1.). A hagyományos műszaki-technikatörténeti kiállítások mellett a skanzen legkeresettebb látványossága a tisztviselő ház és a régi iskola, mely az 1920-as évek, valamint az 1960-as évek világát idézi. A múzeumpedagógiai kínálat az iskolamúzeum átadása óta kiegészült „régi tanítási órák” megtartásával is.
A Népház utca 5.-ben a város kulturális életének központja, a Jászai Mari Színház kínál programokat. Ne lepődjenek meg, ha a színházról kérdezősködnek, de a tatabányaiak a Népházról beszélnek! A kettő ugyanis ugyanaz az épület.
A bánhidai városrész jellegzetes, vöröstéglás plébániatemploma (Feszty Adolf, 1885) szomszédságában, az egykori iskolában Szlovák, az alsógallai iskolában pedig Német Nemzetiségi Tájház nyílt.
A technikatörténet iránt érdeklődők Marczis Béla magángyűjteményét, az Első Magyar Veterán-autó és Motorkerékpár Múzeumot (Kossuth u. 10.) csodálhatják meg. Egyik kincse az operettszínész-komikus Latabár Kálmán autója, a legrégebbi jármű pedig egy 1935-ös Fiat 1500, favázas szerkezettel. (Májustól októberig látogatható, csoportok számára előzetes jelentkezéssel egész évben.)
A tatabányai Gyémánt Fürdő ideális családoknak: sok élményelemmel (csúszdákkal, sodrófolyosóval, vízeséssel), stranddal, uszodával és kalandparkkal várja a kikapcsolódni vágyókat.
A környék egyik legszebb kirándulóhelye a Szelim-barlang – a felfedezés dicsősége persze a barlangban egykor megtelepedett ősemberé. A Csúcsos-hegyen áll
a bányászáldozatok emlékére állított, vasszerkezetű, 30 méter magas egykori aknatorony, a Ranzinger Vince-kilátó.