A Zagyva folyócska partjára, a Cserhát és a Mátra közé települt falunak a XV. sz. elején híres ember volt földbirtokosa: Tari Lőrinc, Zsigmond király bizalmi embere, aki Tinódi Lantos Sebestyénnek köszönhetően „Pokoljáró” előnévvel vonult be a magyar irodalomba. A költő másfél évszázaddal később énekelte meg Tari Lőrinc írországi zarándokútját, s hogy meglátogatta a Szent Patrick purgatóriumának nevezett, pokolra emlékeztető, kénes barlangot is.
A Tari család udvarházának romjai a falu keleti szélén, a Mátra lábánál láthatók: a megerősített várkastélyt 1552-ben égette fel a török. Közvetlenül a rom mellett áll az erődfallal kerített római katolikus templom. Az épület szentélye Árpád-kori, román stílusú, a hajó pedig XV. sz.-i, gótikus bővítmény, kőkeretes, rozettás ablakokkal.
Tari Lőrinc pokoljárását 2020 nyarától egy bemutatóhelyen ismerhetjük meg: a településről közepesen hosszú sétával, a Csevice-völgyből érhető el a Fehérkő-bánya. Az itt bányászott dácittufa a régióban kedvelt építkezési alapanyag volt, s útjelző kövek vagy keresztek is készültek belőle. A bánya és a Csevice-források felkeresését érdemes felfűzni egy körtúrára, melybe így a fenyvespusztai Dr. Tuzson János Arborétum is beilleszthető.
A 21-es főút mellett, a volt Gaál-tanyán, ma Kőrösi Csoma Emlékparkban buddhista Békesztúpa (szentély) áll: 1992-ben a Dalai láma szentelte fel. Ugyanitt megtekinthető a Kőrösi Csoma Sándor életét és munkásságát bemutató Emlékpavilon is. A szintén itt álló, tibeti stílusú Tara Templom (Szabadító Buddha Anya Templom) egyedülálló hazánkban.
