Az Alföld közepén, a Tisza és a Zagyva folyó találkozásánál fekvő város régóta forgalmas átkelőhely, még forgalmasabb is volt a közelmúltig − az átmenő forgalom ma már ugyanis elkerülheti a várost az új Szent István-hídon.
A Kossuth tér központi épülete az eklektikus Városháza (1884), oldalfalán tábla emlékezik meg a névadó kormányzó szolnoki toborzó beszédéről.
A Városháza pincéjében interaktív sör- és gasztronómiai múzeum létesült. A Sörárium 1000 négyzetméteren mutatja be a sörgyártás történetét, eszközeit interaktív ismeretterjesztő játékokkal. Látványsörfőzde is van, s a gyerekeknek külön foglalkoztató.
Szemben az 1860-as években, késő klasszicista stílusban emelt Damjanich János Múzeum (Obermayer Lajos, Kossuth tér 4.) régészeti, néprajzi, a fazekasságot és a szűcsmesterséget bemutató, állandó kiállítással büszkélkedhet.
A Kellner Gyula utcában az evangélikus templomot, a megyeháza (1878) közvetlen szomszédságában a Tudomány és Technika Házát (Görgei Artur u. 5.) érdemes szemügyre venni, mindkettő az eklektikus stílust képviseli.
A Zagyva hídján túl történelmi emlékhelyre érünk: Damjanich János honvédtábornok és katonái előtti tisztelgéseként Rudnai Béla fehér carrarai márványból készített szobrot. Mögötte alakult ki a város egyik színfoltja, jellegzetessége és híressége, a Művésztelep. „Olyasféle Szolnoknak a Művésztelep, mint Párizsnak az Eiffel-torony. Kinyílik belőle, és szinte arról magáról is megismerszik.” – írták róla a XX. sz. elején. A Művésztelep 1902-ben nyílt meg 12 műteremmel, két pavilonnal a régi vár helyén kiépített parkban. Sohasem alakult ki iskola belőle, mert az itt dolgozó művészek mindig megőrizték egyéniségüket. Napjainkban befejeződtek az ásatások a hajdani vár területén, a látogatók bepillantást nyerhetnek a szolnoki vár múltjába.
A művészteleppel szemben látható Papi Lajos szobrászművész Török kútja, valamint a vár-templom kora klasszicista épülete (Homályossy Ferenc, 1822–1824, Szent István király u. 2.).
A Tabán városrész egykor halászfalu volt, még őrzi régi szerkezetét. Kanyargós, hangulatos utcácskái egyikében egy, az 1930-as években épült halászházból a Damjanich Múzeum tájházat alakított ki, ahol az egykori halászati eszközöket mutatják be (Tabán utca 24.).
A mostani Tisza-híd helyén már 1562-ben cölöphíd vezetett át a folyón. Érdekesség, hogy alacsony vízállásnál többen látni vélik ezeket a régi cölöpmaradványokat.
Szolnok zöldövezete a Tiszaliget, ahol szállodák, éttermek, sportolási és pihenési lehetőségek várják az élményekre vágyó kirándulókat. Szolnok régóta a kosárlabda és a vízilabda fellegvára, érdemes egy-egy meccsre kimenni, már csak a hangulat miatt is. Uszoda, strand, játszótér közül is válaszhatnak a családok, gyerekek. A Tiszaligetből ma már az új, kérészszárnyakat megidéző Tiszavirág gyaloghídon (444 m) lehet átkelni a Tisza város felőli oldalára.
A tiszavirágról nemcsak gyaloghidat, hanem fesztivált is elneveztek a szolnokiak. A térség legnagyobb kulturális rendezvénye minden júniusban a Tiszavirág fesztivál, ahol zenei és kulturális programok színesítik az eseményt igényes gasztronómiai kínálattal.
Szolnokon érdemes az igazi természeti jelenséget is közelről megfigyelni. Folyamatosan figyelemmel kell kísérni az időjárás-előrejelzéseket és a nemzeti parkok híradásait, hogy júniusban személyesen is átélhessük, ahogyan „virágzik” a Tisza. Ugye mindenki tudja, mi a tiszavirágzás? A kérészek násztánca.
A folyóparti sétány a város legszebb része – a város szülöttjének, Verseghy Ferencnek a mellszobrával, szökőkutakkal és pihenőparkkal, a magyar nemesítésű rózsafajokat bemutató rózsakerttel, a Rozáriummal. Gesztenyefákkal szegélyezett út vezet az 1928-ban épült Tisza Szállóhoz és Gyógyfürdőhöz (Verseghy park 2.). A szálloda neobarokk épületében a hajdani török fürdőkre emlékeztet a gyógyfürdő. Kör alakú kupolacsarnokában meleg-hidegvizes medencék, szauna várja a vendégeket. A gyógyvíz (1928) különösen jó hatású reumás panaszokra, mozgásszervi sérülésekre, nőgyógyászati betegségekre; gyomorsav-túltengés ellen pedig ivókúrának javasolják, bárki megkóstolhatja a Tisza felőli falikútnál.
A Tisza Szállóval szemben a Szigligeti Színház épülete (1912, Englert Károly, Tisza park 1.) 1991-ben nyerte el mai külsejét, mely a szecessziót modern építészeti stíluselemekkel ötvözi. Előtte áll a névadó, Szigligeti Ede bronzszobra (Pogány Gábor Benő).
A sétányon a neogót stílusú református templom (1894, Sztehlo Ottó) legértékesebb darabja a vörösfenyőből készült szószék (Tiszaparti sétány 1.).
A Szolnokon helyismerettel rendelkezők újabb és újabb látnivalókra irányíthatják a látogatók figyelmét: így a sétánytól pár percre lévő molnárfecske-telepre is. Ritkaság ez, belvárosi házak erkélyei alatt alakult ki a madarak 1980 óta védett, az országban legnagyobb fészkelő telepe.
A Szapáry út végén, a Tisza-parton 1972-ben nyílt meg a Galéria gyönyörű környezetben. A mór stílusú, 1899-ben Baumhorn Lipót tervei alapján épült egykori zsinagóga ma az ország egyik legszebb kiállítóhelye, s hangversenyek helyszíne is (Templom u. 2.).
Szolnok jelentős műemléke a barokk ferences (belvárosi) templom és kolostor (Templom u. 8.). Hozzá tartozik a klasszicista stílusú, volt ferences gimnázium is. A klasszicista Indóház az ország legrégebbi megmaradt vasútállomás-épülete (Wilhelm Paul Sprenger, 1847), melyet átépítettek és jelenleg különleges attrakció otthona, a RepTár Szolnoki Repülőmúzeumé (Indóház u. 4-6.). A RepTár repülőgéppark is, de szimulátorai, 4D-s mozija, akadálypálya, a gyerekeknek szánt tematikus játszótere valójában élményparkká teszi. Rendszeresen szerveznek családoknak szóló eseményeket, ilyen az egész napos családi nap, a RepTár Piknik.
Néhány száz méterre (Temető u. 7.) a Szent Lélek-templom neoreneszánsz épületén (1930-as évek) az olasz novecento hatása érződik.
A szabadtéri vízügyi múzeum a városon túl, a Besenyszögre vezető út mellett, az úgynevezett Milléren vízügyi gépeket és a Tisza-vidék gazdálkodásának 200 éves történetét is bemutatja. A kerékpárút-fejlesztésnek köszönhetően megközelítése könnyebbé válik.
A szolnoki Gulyásfesztivál szinte már emblematikus rendezvénye a városnak. A Tiszaligetben ilyenkor az Alföld egyik legjellegzetesebb ételét főzik, nem kevesen, több ezren! A főzés, kóstolás mellett kirakodóvásár és zenei programok színesítik a szeptember eleji hétvége programját.
Látványos esemény a Szolnoki Csata, amely az 1849. évi tavaszi hadjáratot eleveníti fel. Korhű jelmezekbe öltözött szereplőkkel a gyalogos és lovas összecsapás mozzanatai idéződnek fel minden évben március elején.
A Tisza-parton a víz szerelmesei bátran bérelhetnek kajakot, kenut, akár motorcsónakot is az Aranyvízitúra Kölcsönzőnél, vagy a Szolnoki Sportcentrum Kajak-Kenu Házánál. A szolnoki Holt-Tisza a kajakosok és evezősök központja, de megférnek itt a horgászok és a fürdőzők is.
A Széchenyi városrészen kialakított Széchenyi Parkerdő és Ökoturisztikai Központban gyalogosan és kerékpárral több kilométert is megtehetnek a természetkedvelők, s csábító a hatalmas (1,2 ha) erdei játszótér és a Bagolyvár természetismereti tanösvény is.
