A Tokaj-Hegyalja kapujaként emlegetett kisvárost már Anonymus is említi. A legenda szerint Árpád fejedelem itt pihent meg hadaival és az Isten-hegyről körbe pillantva azt mondta: „Ma ád Isten szerencsét e tájnak.” E mondatból a legenda szerint három település – Mád, Szerencs és Tállya – neve eredeztethető, ám ezt inkább az itt élők ötletes népi névmagyarázatának tekinthetjük. A gazdag múltú kisvárost Bocskai István, Thököly Imre, valamint a Rákócziak korszaka és függetlenségi mozgalma tette történelmünk fontos helyszínévé. A XV. sz.-i, gótikus református templomban (Rákóczi u.) választották erdélyi fejedelemmé 1605-ben Bocskai Istvánt, és itt temették el Rákóczi Zsigmond erdélyi fejedelmet.
A város fontos látnivalója a XVII. században épült Rákóczi-vár (Huszárvár u. 11.) és a várkastélyt övező várkert, amely egyben a város rendezvényeinek is népszerű helyszíne. A vár ad otthont a Zempléni Múzeum kiállításainak, köztük a Rákóczi Zsigmond és a Rákóczi család korát bemutató tárlatnak, egy több százezer képeslapból álló magángyűjteménynek, és a szerencsi csokoládégyártás történeti kiállításának is. (A képen a vár udvara.)
889-ben épült, s akkor Európa legnagyobb cukorgyárának számított az az üzem, melynek emlékét ma a Cukormúzeum (Gyár u. 1.) őrzi (jelenleg zárva, anyagának egy része a Zempléni Múzeumban tekinthető meg.)
Az 1910-ben épült Városi Fürdő (Rákóczi u. 94.) impozáns épülete ma korszerű wellnessközpont.
A városban számos pincészet, borászat, szálláshely várja az utazókat, kéthetente szombaton rendezik a Buffalo Market régiség- és kézműves piacot és vásárt – a hasonló nevű étterem parkolójában. Az esemény kisebb fesztiválnak is beillik, hiszen táncos-zenés és gasztronómiai programokkal kapcsolják össze.
Szerencstől délre, a 37-es főút és a Tisza között terül el a Taktaköz, amelynek tórendszere különösen a halászok, vadászok és madarászok körében vált népszerűvé. Az itt található Hódoslapos-tó, az Ökör-tó természetvédelmi területe költő- és átvonuló madárfajokban, apróvadakban gazdag.
