Nem véletlenül szól a nóta: „a szennai lipisen-laposon…” – a falu környéke gyönyörű dombvidék. Legfőbb nevezetessége a szabadtéri gyűjtemény (Rákóczi u. 2.). Ritkaság hazánkban, hogy egy élő falu közepén építették fel a skanzent. A kis dombon, a református templom körül, mintegy három hektáron a házak és gazdasági épületek egy régi, egyutcás falu képét idézik fel. A jelenleg is működő, műemlék templomnak (1787) különösen festett karzata és kazettás mennyezete értékes.
A szennai református templom festett karzatait és a padok mellvédjeit Tildy Zoltán egykori köztársasági elnök anyagi segítségével restaurálták. A politikus 1919-ben Szennán volt segédlelkész, erre emlékezve adományozott a gyülekezetnek 1948-ban 80 ezer forintot.
A jellegzetes belső-somogyi, már eredetileg is műemléki védettségű házak faelemeit a helyszínen szétszedték, majd a múzeum területén, a lehető legkevesebb új anyag felhasználásával újraépítették.
A lakóházak mellett és mögött gazdasági épületek, disznó- és tyúkólak, csűrök, pajták és érdekes kialakítású górék állnak. Ezek némelyikében ma is állatokat tartanak. Így gyakran előfordul, hogy a látogatók az udvaron kapirgáló tyúkokkal és legelésző birkákkal találkoznak.
