Árpád nagyfejedelem szállásterületéhez közel 1000-ben királlyá koronázták Istvánt, aki 1018-ban megnyitotta a Szentföldre Fehérvár alatt vezető zarándokútvonalat. Az útvonal azért is haladt erre, mert ekkor már állt a Szűz Mária Bazilika, amely 1527-ig minden magyar király koronázásának helyszíne volt. Itt helyezték örök nyugalomra Istvánt, itt avatták szentté fiával együtt 1083-ban. Királyaink közül többen temetkeztek a bazilikába, közülük III. Béla (1172–1196) és első felesége, Anna földi maradványait lehetett azonosítani. Az ősi Alba Regia emellett több mint fél évezredig törvénylátó napok helyszíne is volt.
A Városházán – a róla elnevezett téren – őrzik a Szent Korona hiteles másolatát. Közadakozásból vásárolta meg a város (2013, jelentkezés a Tourinform irodában: Oskola u. 2−4.).
A székesfehérvári Országalmánál (Ohmann Béla) a szabadtéri rendezvényekhez impozáns hátteret teremtenek a tér épületei, a Városháza, a Püspöki Palota és a ferencesek temploma – utóbbi Szent Imre herceg szülőhelyét jelző emléktáblával, Fadrusz János Corpusával, Medgyessy Ferenc falikútjával.
A belváros szívében sétálónak feltűnhet az egyedi, magyar fejlesztésű, dekoratív világítás a macskaköves burkolatba süllyesztve. A Hiemer-Font-Caraffa épületegyüttes (Oskola u. 2−4.), rövidebb nevén a Hiemer-ház a mai kor igényeit kielégítő, teljes körű szolgáltatást nyújt, több konferenciaterem, sajtóterem, két lakosztály, étterem, kávézó is működik ott. A Hiemer-házban nyitotta meg kapuit a Hetedhét Játékmúzeum. Jelentős gyűjtőmunka eredményeként különleges babaszobákban fedezhetjük fel különböző korok és stílusok enteriőrjeit, megtekinthetjük Réber László grafikus Janikovszky Éva, Lázár Ervin vagy Gerald Durrell könyveihez készített, ismert illusztrációit is (2011).
A ferences templom és rendház (Városház tér 4.) a hagyomány szerint azon a helyen épült, ahol a török hódoltság előtt István palotája állt, és ahol 1007-ben Szent Imre herceg született. Ezért a közép- és újkorban ez a templom volt a magyarországi Szent Imre-tisztelet középpontja. A szemközti Püspöki Palota (Rieder Jakab, 1802) könyvtára több ritkaságot, ősnyomtatványokat is őriz.
Szent István koponyaereklyéje ezüst hermában a Székesfehérvári Egyházmegyei Múzeum kincse (Városház tér 4., felújítás miatt várhatóan 2020 májusáig zárva tart).
A városközpontban, a koronázó bazilika Romkertjében, a Nemzeti Emlékhelyen ma már csak Szent István bazilikájának maradványai tanúskodnak a középkori Székesfehérvár történelmi szerepéről. Középpontjában állott valaha a királyi trónus, a „szék”, melynek a város a nevét köszönheti. A kőtárat is befogadó épület (Lux Géza) mauzóleum, ahol Szent István szimbolikus motívumokkal díszített, faragott szarkofágját helyezték el. Falait látványos kompozíció, Aba Novák Vilmos történelmi seccója ékesíti. Az 1938-ban, Szent István halálának 900. évfordulója alkalmából kialakított emlékhely egész évben látogatható (novembertől márciusig csak előzetes jelentkezéssel).
A középkori alapokon épült Püspöki Székesegyházban (1759–1778, II. János Pál pápa tér) Johann Ignaz Cymbal mennyezetfreskói, Vinzenz Fischer oltárképe teremtenek kellő áhítatot. (2022-ig felújítás miatt zárva tart.)
A bazilika előtti téren Géza nagyfejedelem négykaréjos, kis kápolnájának az úttesten kirakott alaprajza vezeti a tekintetet Székesfehérvár legrégebbi megmaradt épületéhez, a hálóboltozatos Szent Anna-kápolnához (1470). Freskótöredéke még a török hódoltság emléke. Nem lepődik meg senki, ugye, ha május végén a városban rendezett Alba Regia Nemzetközi Gyermekkórus Fesztivál szereplői akusztikai próbákat tartanak e hangulatos téren?
Az egykori Pelikán vendégfogadó (Kossuth u. 15.) udvari szárnya a „Székesfehérvári Nemzeti Játék Színi Társulatnak” adott otthont, 1842-1843-ban Petőfi Sándor is fellépett itt.
Mátyás király emlékműve (Melocco Miklós) lehet útjelzőnk a színpompás (és pontos) Virágórához, majd a Vörösmarty Színházhoz (Fő u. 8.), s tovább a felújított, műemléki védelem alatt álló Hotel Magyar Királyhoz.
Az Arany János utcai Budenz-ház – Ybl-gyűjteményben a város szülöttének, Ybl Miklósnak néhány személyes tárgya, bútora és művészettörténész rokona, Ybl Ervin műgyűjteménye (bútorok, kisplasztikák, festmények) varázsolják el a szemlélődőt. Egy olyan óra is helyet kapott, amely az idő múlása mellett az élet múlását is szemlélteti.
A Petőfi utcai, Kármelhegyi Boldogasszony tiszteletére szentelt (később szemináriumi) templom (1745–1748) remek építészeti arányaival tűnik ki. Figyelemre méltóak Maulbertsch alkotásai a mennyezeten, a két első mellékoltáron, s a legértékesebbnek tartott oratóriumi freskó az emeleten. (Ez utóbbi csak az Országos Papi Otthon engedélyével látogatható.)
A Megyeház utca 17. sz. alatt, az Új Magyar Képtárban, a város egyik legjelentősebb műemlék épületében a II. világháború utáni időszak legfontosabb magyar képzőművészeinek alkotásaiból látható válogatás. A Szent István teret díszíti a névadó szobra (Sidló Ferenc) a Pollack Mihály tervezte impozáns Megyeháza (1812) előterében. A Kossuth u. 9. belső udvarában napközben kétóránként tűnnek fel a magyar történelem legendás alakjai − az Órajáték figuráiként, mindig más muzsika kíséretében. Az itt kialakított Óramúzeumban több száz különböző korból származó fali-, asztali-, zseb- és karóra, sőt egy XVII. sz.-i toronyóra szerkezete is látható. (Előzetes jelentkezéssel tekinthető meg.)
A Fő utcáról a ciszterci templom és rendház (1745–1755) freskói (Caspar Franz Sambach), főoltárképe, famunkái (Bebo Károly) csábíthatnak a belső térbe. A sekrestye rokokó berendezése (Hyngeller János) ugyanabban a műhelyben készült, mint a szemközti Fekete Sas Patika (ma Patikamúzeum) berendezési tárgyai.
A templom melletti, volt jezsuita, pálos-, majd ciszter-rendházban a Szent István Király Múzeum főépülete felújítási munkák miatt átmenetileg zárva tart. A múzeum Országzászló téri épülete (3.) időszaki és állandó kiállításoknak ad helyet. Az első emeleten Fejér megye és Székesfehérvár hagyományos népi kultúráját bemutató, állandó néprajzi kiállítás látható.
A Városi Képtár (Oskola u. 10.) Deák Gyűjteményében a XX. sz. középső harmadából származó magyar képzőművészeti anyag látható, a Csók István Képtárban (Bartók Béla tér) időszaki kiállítások várják a látogatókat, ugyanott alkalmanként tekinthető meg Aba-Novák Vilmos Magyar–francia történelmi kapcsolatok c. pannója.
Székesfehérvár nyugati külvárosa, a Palotaváros északi része a Rácváros, ahol a XVIII. sz. első felében telepedett le nagyobb számú rác (szerb) népesség. A városrész egykori képét és életmódját a skanzenként megőrzött Rác utca mutatja, központi részén a XVIII. sz. végére felépült, reprezentatív ikonosztázzal rendelkező Rác-templommal.
A Palotaváros lakói elsősorban iparosok és földművesek voltak. Nekik állít emléket a Székesfehérvár-Palotaváros története és néprajza c. kiállítás (11.). A tárlaton az épület utolsó tulajdonosa, Csikós Danica bútorai, használati tárgyai és a régi palotavárosi mesterségekhez (tobakos, csapó, csizmadia, szűcs, cipész, varga, tímár) kapcsolódó tárgyak, dokumentumok és az 1980-as évekig a Csapó utcában működött Dittrich kalaposműhely teljes felszerelése látható.
Az Árpád Fürdő (Kossuth u. 12.) 1905-ben épült szecessziós stílusú, kagylódíszítésű, kupolás műemlék. Gondos rekonstrukcióját követően (2010) a testnek és léleknek nyújt felüdülést a fürdő – és hangulata, exkluzív környezete, gazdag wellnesskínálata.
A Csitáry G. Emilről elnevezett uszodába és strandra (Mészöly Géza út) és a Rózsaligetben található, savanyúvizet adó Csitáry-kúthoz is érdemes ellátogatni. A téli sportok rajongóinak a Jégcsarnokot vagy a Zichy-ligetben a Kori Ligetet ajánljuk. Lovaglásra is van lehetőség például az Iszkai úti lovardában.
Kiemelt rendezvénye a városnak a Székesfehérvári Királyi Napok programsorozata – Nemzetközi Néptáncfesztivállal, Koronázási Ünnepi Játékokkal, fúvós- és katonazenei találkozóval augusztusban.
A Hetedhét Játékfesztivál alkalmából a gyermeknap hétvégéjén hatalmas játszótérré változik Székesfehérvár belvárosa. Év közben pedig a Koronás Park (a Rózsaliget és a Csónakázó-tó szomszédságában) közel kéthektáros fás, ligetes területen várja a kis királyfiakat és királylányokat.
Népszerű a Titkok Parkja nevű, QR-kód alapú kalandjáték. A történelmi játszóparkon interaktív feladatok vezetnek végig, melyek okostelefonnal és hagyományosan is elérhetők.
Székesfehérvárt Budapest felé elhagyva feltűnik a Csúcsos-hegyen az Aranybulla emlékmű (Rétfalvi Sándor) – a hagyomány szerint ezen a helyen hirdette ki II. András király 1222-ben az Aranybullát.
A Sóstó a régi mocsárvilág maradványa, hozzá csatlakozik a 121 hektáros Homokbánya természetvédelmi területe. A Sóstói Tanösvény közel 7 km-es útvonalán két madármegfigyelő kilátó, fedett erdei iskola, valamint a Zöld tanyának nevezett területközpont teszi lehetővé az értékek bemutatását. Játszótér, napozóstég és ún. bürühidak épültek, melyek segítségével körbejárhatóvá vált az Északi-tó. Mozgáskorlátozottak és babakocsival sétálók is élvezhetik a látványt, a sétautak akadálymentesek!
A város északkeleti határában, az Öreghegyen nagy népszerűségnek örvend a Bory-vár (Máriavölgyi u. 54.), a magyarországi szimbolikus építészet különös példája. Bory Jenő (1879–1959) a romantikus lovagvárat maga tervezte és az 1930-as évektől építette, saját műalkotásának tekintette, nem annyira épületnek, mint inkább szobornak. A vár ma is kiállítóhelye szobrainak és felesége, Komócsin Ilona festményeinek.
