A „vizek falva” határában a Tisza kanyarog, keresztülfolyik rajta a Kurca és a Kórógy-patak, az utóbbi kiszélesedő tavával a községet is két részre osztja.
A Holt-Tisza a horgászok számára még a régi Tisza-vidék legendás halbőségét idézi.
Nádtetős és gólyafészkes ház a Károlyi grófok egykori birtokát igazgató tiszttartó klasszicista otthona, mely ma Falumúzeum (Hunyadi J. u. 31−33.), s kedvelt fotótéma, különösen a 250 éves katolikus templommal együtt.
A Szegvár határából értékük miatt nagyobb gyűjteményekbe vitt, sok ezer éves régészeti leletek – köztük az i.e. IV. évezredből származó, világhírű Sarlós Isten – másolatai láthatók az áprilistól októberig előzetes jelentkezéssel látogatható Falumúzeumban. A Sarlós Isten Európa legrégibb, hatalmi jelvénnyel ábrázolt istenszobra. Feltehetően Zeuszt jeleníti meg, az arcot lapos maszk fedi. (Az eredeti szobrok a szentesi Koszta József Múzeumban láthatók.)
Babaház néven múzeumot alakítottak ki a régi vármegyeháza (ma oktatási központ, Kossuth L. tér 1.) hátsó épületében.
Kedves a szemnek a nagy szakértelemmel helyreállított, magas parton álló, XIX. sz.-i szélmalommúzeum, őrlőszerkezete ma is működőképes (Sport tér).
Tornácos gazdaházak, tömör, meszelt kerítések, szép deszkaoromzatok, oromzáró kovácsoltvas díszek és néhány napsugaras ház jellemzi Szegvárt. Ennek a településképnek alig akad párja a Tiszántúlon, melytől Kiskunfélegyháza és Kecskemét felé tartva, Csongrádnál vehetünk átmenetileg búcsút. (Jó idő esetén ne csak egy futó pillantást vessünk a folyóra, hiszen a középső szakaszon is szabadstrandok marasztalnak fürdőzésre, napozásra!)
A szegvári Pusztai-féle szélmalom (1865) már nem őröl gabonát. Felújítása óta előzetes jelentkezéssel látogatható.
