1879. március 12-ének éjszakáján a Tisza hullámsírjában enyészett el Szeged több mint 5000 háza – csak 265 maradt meg. Mikszáth Kálmán – akkor szegedi újságíró – a Városházán töltötte a drámai éjszakát.
„A hajnal nem találta többé Szegedet, csak a romjait” – fogalmazott döbbenetes egyszerűséggel. Európa gyászolt és segített. A legtöbbet adó országok fővárosainak nevét a Nagykörút egyes szakaszai és a Tisza Lajos körút végén Segesdy György krómacél Árvízi emlékműve (1979) örökíti meg.
A mai város egységes összbenyomást kelt – nyugalmas parkokkal, a Tisza felé lépcsőző partfallal, sok-sok szökőkúttal, füvészkerttel, vadasparkkal, meleg vizű fürdőkkel, kiülős teraszokkal. A XIX–XX. sz. fordulóján a történeti építészet utolsó lobbanása és az új törekvések kezdete találkozik Szeged Lechner Lajos által kialakított, nagyvonalú városépítő koncepciójában, s teremti meg a vidéki Magyarország legegységesebb belvárosát.
Nevezetes épületeket hoz létre e korszak, ilyen a Városháza (1883, Lechner Ödön−Pártos Gyula, Széchenyi tér 10.), vagy az egész Európában párját ritkító szecessziós műremek, a Reök-palota (1907, Tisza Lajos krt. 56.). Utóbbit a magyar Gaudínak tartott Magyar Ede tervezte, s ma Regionális Összművészeti Központ (RÖK) néven főleg a vizuális művészetek otthona. Hasonlóan egyedi építészeti különlegesség a Hajnóczy–Gutenberg utca között egész háztömböt elfoglaló Zsinagóga.
A Baumhorn Lipót tervezte Zsinagógát (1903) a világ legnagyobb zsidó templomai között tartják számon, és sokan a legszebbnek mondják. Kiváló akusztikája teszi a város reprezentatív, legnagyobb befogadóképességű koncerttermévé. A vele csaknem szomszédos, ún. régi zsinagóga ugyan felújításra vár, de alternatív színházi találkozók helyszínéül így még alkalmasabb is.
Szeged polgárvárosi központja a Kárász utca és a nemzeti nagyságok szobraival ékes Széchenyi tér. Persze Szent István és Gizella, Széchenyi István, Deák Ferenc, Tisza Lajos, Klebelsberg Kunó és a Tiszát szabályozó Vásárhelyi Pál szobra, az építő és romboló Tiszát szimbolizáló alkotások csak kisebbik hányadát képezik a több mint ötszáz szegedi köztéri szobornak és muráliának.
A kortárs alkotók szobrai leköltöztek talapzatukról a járdák szintjére, ott ücsörögnek a szökőkutak mellett, a sétálóövezetek fái alatt, részesei az utcák forgatagának − a város mediterrán hangulatú Belvárosának jellegzetes elemeiként.
1935-ben a Parasztbecsületet a Dóm téren vezénylő Mascagni azt jósolta, hogy Szeged egész jövőjét innen, erről a térről fogja nyerni. A jóslat beváltásán a Játékokon kívül többen munkálkodtak. Itt dolgozott és kapott munkásságáért Nobel-díjat Szent-Györgyi Albert, itt működik ma a Magyar Tudományos Akadémia legnépesebb vidéki szervezete. A tér épületeiben is készül a jövő meghódítására a Szegedi Tudományegyetem több mint 20 ezer hallgatója. Az egyetemi élet másik központja lett az ország legnagyobb szabadpolcos egyetemi könyvtára a Tanulmányi és Informatikai Központ részeként, ahol színház- és konferenciaterem is helyet kapott (Ady tér 10.). Az Interaktív Természetismereti Tudástár, mint témapark érdekes programokat kínál akár turistáknak is (Boldogasszony sugárút 6.).
Az igazi történelmi hangulatot a másik, az egyházi-egyetemi városközpont adja a Dóm téren és környékén – felmutatva Szeged építéstörténetének ezer évét. Itt áll román kori alapokon a kora gótikus, utóbb Aba-Novák Vilmos freskójával díszített, s mára látogathatóvá tett Dömötör-torony, a barokk görögkeleti templom (Jovan Dobits), a klasszicista Hungária-ház (Hild József), s a historizáló építészet egyik legnagyobb szabású egyházművészeti alkotása, a Fogadalmi templom (Schulek Frigyes–Foerk Ernő, 1913–1930). A Dóm (mert a szegediek így nevezik) az 1879. évi árvíztől megmenekült szegedi polgárok fogadalmából épült. Mint a legtöbb nagy székesegyház, ma is gazdagodik, változik. Kupolafreskója – Patay László festőművész alkotása – a 2000. év tiszteletére készült.
A Dóm teret uraló Fogadalmi templomban Magyarország legnagyobb orgonája – a pécsi Angster-gyár századik hangszere (1930) –, tornyában az egyik legnagyobb harang hív áhítatra. Újabban városnézésre is, hiszen a torony kilátófülkéjébe vezető lépcsőfokokat a turisták is végigjárhatják. Okostelefonos digitális ismertető segítségével ugyancsak bejárható a Dóm, ahol az altemplombeli Látogatóközpont is segíti a vendégeket.
A szegedi évszázadok legendáinak és igaz történeteinek se szeri, se száma. Legendás emlék a város címerében, pecsétjében megjelenő bárány, az Agnus Dei is – a Dóm téren a Dömötör-torony bejáratának felső ívmezejét „kőbárányként” díszíti.
Regénnyé és filmmé értek a legendák Rózsa Sándorról, a betyárkirályról, akinek „aranyrojtos gyócsgatyája lobog a Tiszára”. S Dankó Pistáról, akinek szívében a legszebb szegedi dallamok nyíltak ki, s akinek Margó Ede faragta ki fehér márványból a régi Hungária (volt Kass Szálló) előtt álló szobrát a Stefánián. Ez a világ egyetlen cigányprímás szobra – köztéren.
E remek építészeti gyűjteményt gazdagítja Rerrich Bélának a Nemzeti Emlékcsarnok száz szobrát befogadó, árkádos egyetemi és egyházi épületegyüttese. A térhez méltóak a XX. sz. második felének házai is – ilyen a kiterjedt gyűjtőkörű Somogyi Könyvtár.
A Hősök kapuja (1936, Pogány Móric) dongaboltozatának freskóit (Aba Novák Vilmos) 1945-ben részben, négy évvel később pedig teljesen bevakolták. Kibontása, restaurálása a 2000. esztendőben fejeződött be. A Szegedre vonattal érkezők e boltozat alatt jutnak el a Dóm térre, a Szegedi Szabadtéri Játékok (1931−) helyszínére. Az opera-, musical-, balett- és prózai előadások, néptáncgálák, jazzkoncertek kedvéért minden évben nézők tízezrei rendezik át júliusi−augusztusi programjukat
A Dóm teret uraló Fogadalmi templomban Magyarország legnagyobb orgonája – a pécsi Angster-gyár századik hangszere (1930) –, tornyában az egyik legnagyobb harang hív áhítatra. Újabban városnézésre is, hiszen a torony kilátófülkéjébe vezető lépcsőfokokat a turisták is végigjárhatják. Okostelefonos digitális ismertető segítségével ugyancsak bejárható a Dóm, ahol az altemplombeli Látogatóközpont is segíti a vendégeket.
A város katolikus népi hitvilágának központja Alsóváros − XV. sz. végén épült, de a XVII. sz. végén újraformált, kiegészített − gótikus–reneszánsz–barokk Havi Boldogasszony temploma és ferences kolostora (Mátyás király tér 26.). Ez az Alföld legnagyobb szabású, épségben fönnmaradt, középkori műemlékegyüttese, amely a török megszállás idején az egész Délvidék lelki gondozását fölvállalta, gyógyító füveivel az itt élőket testi bajaikban istápolta.
Az alsóvárosi kolostor híres könyvtárával szellemileg is táplálta a környék népét. Már a XXI. sz.-ban gazdagodott a kétszintes, látogatóbarát kiállítóhellyel, ahol interaktív módon mutatják be az épületegyüttest és a szerzetesi élet hagyományait. A rendház kertjében gyógynövényes kertet és kőtárat alakítottak ki.
Messzi vidékekről jönnek lelki segítségért a hívők a Fekete Máriához, az 1740 körül készült, elfeketedett kegyképhez. „… tiszta keleti arc, mongol szabású, sárgásbarna, fejedelmi.” (Féja Géza). A keresztény liturgia és a szegedi néphagyomány ötvöződik az alsóvárosi búcsú körmenetében. A búcsú napjai a szétszóródott „szögedi nemzet” nagy családjainak találkozási alkalmai augusztus első hétvégéjén.
A templom előtt, a téren ismét felállították annak a festett, barokk Szeplőtelen Fogantatás-szoborcsoportnak eddig restaurált szobrait, amely már a XVIII. sz. elején a templomtér ékessége volt, de a szerzetesek – megsemmisítésétől tartva – 1950-ben elásták a rendház istállójában. Az elveszettnek hitt műkincseket csak a kolostor felújításakor, 1991-ben fedezték fel a rejtekhelyen.
Alsóváros legújabbkori nevezetessége − eredeti pompáját hajazó átépítése után − a megszépült Nagyállomás (1904, Pfaff Ferenc, Indóház tér 2.), a város vasúti kapuja. Érdekesség, hogy – monarchiabeli minták szerint – az épület emeleti szintjén érkeznek-indulnak a szerelvények. Innen leggyorsabban az 1-es vagy a 2-es villamossal térhetünk vissza a Belvárosba, a Tisza jobb parti látnivalóihoz.
Amit ma (kiállítóhelyként, rendezvényhelyszínként) várnak nevez a szegedi népnyelv, az a tatárjárás utántól a Hunyadiak koráig épült, s az Alföld talán legnagyobb (876 m kerületű), szabálytalan négyszög alaprajzú téglavárának Mária Terézia-kori kapuja csupán. A többit, a 9-10 m magas bástyákat, az udvaron állt gótikus templomot az 1879-es árvízi rombolás miatt le kellett bontani – ma már biztosan volna megoldás a megmentésükre! Mint ahogy megtalálták az eddigi leghatékonyabb technológiát arra is, hogy a Tisza nagyobb árvizeitől megvédjék Szegedet és környékét. Az addigi legnagyobb vízállást 49 cm-rel meghaladó 2006-os tavaszi árhullám (1009 cm Szegednél) szükségessé tette 2,1 km hosszan új védelmi rendszer kiépítését.
Érzékeltetésül: e mondat írásakor (2019. november 5.) 73,7 cm-t mutat a szegedi vízmérce.
Történelmét és kultúráját többek közt a Somogyi utcai Fekete-házban, a Kass János grafikusművész (1927–2010), a város szülötte műveinek helyet adó Kass Galériában (Vár u. 7.) mutatja be a város. Varga Mátyás díszlettervező (1910−2002) munkásságának önálló színháztörténeti kiállítóhelye van (Bécsi krt. 11/a). Dél-Magyarország leggazdagabb régészeti, természettudományi, néprajzi és képzőművészeti gyűjteménye ideiglenesen zárt ajtó mögé került ugyan (2019), de felújítása után a Közművelődési Palotában, azaz a Móra Ferenc Múzeumban sok újdonsággal találkozhatnak majd a visszatérő vendégek.
A klasszicizáló, késő eklektikus épület (Roosevelt tér 1–3.) egyik végével a Tiszához simul, másik szárnyával a „Stefánia” (Várkert) parkját kísérő eklektikus palotasorra és a Szegedi Nemzeti Színház neobarokk otthonára (Deák F. u. 12.) irányítja a figyelmet. Az épület kívül-belül csupa nagyvárosi ragyogás (Helmer és Fellner, 1883). Opera- és prózai-tagozatával, s a Kisszínházzal (Horváth M. u. 3.) egész évben éltetője a város színházi kultúrájának.
Ahol a Tisza nagy szegedi kanyarulatának épp a legszűkebb az íve, nagyjából a két híd között félúton, a jobb parton esténként az IH Rendezvényközpont programozható homlokzati fényjátéka vonzza magára a tekintetet (Felső-Tisza-part). Innen le lehet sétálni a kikötőhöz, ahonnan nyaranta sétajáratok, sőt, mesehajó is indul. (Szomszédságában már ne keressék a leghíresebb szegedi hungarikumokat bemutató kiállítást, a Pick Szalámi és Szegedi Paprika Múzeumnak ugyanis új otthona az ópusztaszeri emlékparkban lesz.)
A város ugyancsak híres kézműves termékét, a hímzett-varrott (és nem ragasztott) bársonypapucsot a XIX. sz-ban még félszáz, ma már csak egy mester, Rátkai Sándor készíti. Látványműhelyét a belvárosi Kiss Ernő utcában (3.) keresheti fel, aki egy pár – még a nyári Nemzetközi Néptáncfesztiválon fellépő táncoslányoknál is hat-nyolc évig használatos –, sorszámozva árult és szabadalmi oltalommal védett szegedi papucs tulajdonosa szeretne lenni.
Kihagyhatatlan gasztronómiai élménynek javasoljuk a szegedi halászlé megkóstolását! Halászcsárdát találnak a Roosevelt téren, s jóval kijjebb, a város észak felőli Tisza-partján, valamint a nyugati városhatáron,
a Fehér-tónál is.
Elsősorban iskolásoknak, illetve fotózó felnőtteknek ajánlható a Szent István téri, ma is működő víztorony (1904) felkeresése (minden hónap első péntekjén, vagy bejelentkezéssel). Az „öreg hölgy” − így becézik a szegediek − mára felújítva kínálja látványosságait (szódásüveg-gyűjtemény; fizikai kísérleti eszközök, egyebek közt a Föld forgását bizonyító, működő Foucault-inga; betekintés az ezer köbméteres tározó belsejébe). A 250 lépcsőfok megmászása után a város madártávlati panorámája a fáradozás jutalma!
Rálátni a víztoronyból az Anna-fürdő (Tisza Lajos krt. 24.) török jegyeket is magán viselő, eklektikus épülettömbjére (1896), melynek medencéit a város egyik minősített gyógyforrása táplálja. Az Anna-vizet a városlakók ivókúraként is szeretik, gőzölgő kútját az épülettől pár méterre alakították ki. A termál- és élményfürdőt, a wellnessközpontot idegnyugtatásul, a gyógyászati részleget pedig mozgásszervi és bőrgyógyászati problémákkal keresik fel.
Tudományos érdeklődésűek figyelmébe ajánljuk a Szent-Györgyi Albert Agórát (Kálvária sgt. 23.), ahol a számítástechnika hőskorának legnagyobb hazai bemutató kiállítása, „A jövő múltja” címmel tekinthető meg, többek között egy programozható katicabogár is. Ugyanitt a Szegedi Biológiai Kutatóközpont mentorálta látványlaboratórium is várja a vendégeket. A Szegedi Lézerközpont (a város északi határában, a Budapest felé kivezető út mellett) ugyan nem látogatható szabadon, de érdemes figyelni a meghirdetett nyílt napokat, olyankor betekintést engednek a kutatóintézet mindennapjaiba.
Eredeti élőhelyeiket utánzó, tágas térben ismerkednek látogatóikkal a Vadaspark egzotikus lakói. Az ország legnagyobb területű állatparkja ez (40 ha) simogatható állatokkal. A természet árnyas iskolájában, a Kálvária sugárút végén földrészek szerint csoportosítva alakították ki az állatok élőhelyeit.
Szeged egyesíti magában egy „kisebb nagyváros” és egy magyar falu élményét. Falu fogad, ha ellátogatunk Alsóvárosra – itt még ma is napsugárdíszes deszkaoromzatú házakban gyönyörködhetünk –, vagy a várossal már egyesült községekbe. Újszeged a Tisza bal parti kertvárosa, az Erzsébet-ligetben nyaranta szabadtéri színpadi programokkal és a Napfényfürdő Aquapolis Élményfürdővel, a Forrás Hotellel, a folyó menti Partfürdő és kemping 2020-tól új, 300 m2-es, vízi pihenőhelyként is szolgáló tiszai kikötőjével, a sportcsarnokkal és -uszodával (Temesvári krt. 33.). A folyóparti Élmény- és Kalandpark (Alsó Kikötő sor) a „Laposon” ideális helyszín az időtöltésre.
www.tiszapartielmenyeskalandparkszeged.hu
Ezek miatt mondják Újszegedet „a város fél tüdejének”; és az egyetemi Füvészkert miatt „okosító zöldségeskertnek” (Lövölde út 42.).
A Füvészkertet az egyetemen folyó természettudományos képzés igényei hívták életre (1922). Üvegházak kaktusz- és pálmaerdeje, különleges növényekkel szegélyezett árnyas sétautak hirdetik a természet sokféle szépségét. Az arborétum piciny tavának indiai lótuszai közül Tápai Antal szegedi szobrászművész sudár leányalakja nyújtózkodik a fény felé.
A most felnövő gyerekeknek szerencsére már csak a haditechnikai parkban (Gomba u. 1/b) van módjuk harci járművekkel (helikopterekkel, tankokkal) és fegyverekkel ismerkedni (tavasztól őszig). Útba esik, ha Dorozsmára is kirándul a család!
A helyi Tourinform iroda szervezésében „belvárosi séták, túrák” elnevezésű programokon lehet részt venni idegenvezető kíséretével (szecessziós városi séta, gyalogos városnézés, a paprika nyomában, vagy akár sétahajózás, hogy csak néhányat említsünk). Városnéző kisvonattal bejárhatjuk Szegedet, a főbb látnivalók érintésével tervezték meg az útvonalat.
A magyar nagyvárosok között Szeged jár az élen azzal, hogy lakóinak 20 százaléka rendszeresen kerékpározik. Nekik és a várost bringával felkeresőknek alakítottak ki kerékpáros szervízközpontot a József Attila
sugárúton, s lesz ilyen bázis 2020-tól a belvárosi Nagyáruháznál, s Újszegeden, a Csanádi utcában is.
Minden márciusban a Szegedi Toros Pálinkafesztivál a disznótoros ételeket vonultatja fel; májusban a Szegedi Borfesztiválon lehet finom borokat kóstolni a Gasztroudvar finomságaival együtt. Nyaranta Sárkányhajó viadal a Tiszán elnevezéssel látványos vizes programnak lehetünk a részesei.
A nagy klasszikus persze nem más, mint a nyári Szegedi Szabadtéri Játékok a Dóm téren. A Fogadalmi templom előtti nézőtér tartószerkezetét az utolsó előadás után elbontják, újabb közösségi, de már „földszintes” rendezvényeknek teremtve helyszínt.
Aki szereti az igazi magyar ételeket, italokat, látogasson el az augusztusi Hungarikum Fesztiválra. A fiatalok pedig ki ne hagyják augusztus végén a SZIN fesztivált. A halkedvelők nagy kedvence a szeptemberi Nemzetközi Tiszai Halfesztivál. Van egy viszonylag új rendezvény is októberben: a Szegedi Paprikashow & Chili Weekend, ahol a szegedi paprika évszázados hagyományai az új generációs chili manufaktúrák és street food kiállítók extravagáns ízvilágával találkoznak. Október 1. hetében az Armel Operafesztiválon vehetünk részt, pár hét múlva pedig a Dóm téri adventi vásáron.
Szőreg – a virágoskert, melynek Rózsaünnepét a legpompásabb rózsafajták kiállítása egészíti ki – magyar–szerb kultúrájával, középkori emlékeivel gazdagítja Szegedet.
Tápé gótikus templomával, bádogkereszttel, a gyékényszövés élő hagyományával, s ifj. Lele József néprajzi gyűjteményével őrizte meg múltjának emlékeit (Vártó u. 4.).
Dankó Pista szolgáltatott elégtételt Tápé hányatott sorsáért, hisz a nótát itt egy közbevetett szóval éneklik: „Szöged hírös város, (mert) Tápéval határos…”
Kiskundorozsma szikes fürdője olykor a szeszélyes tiszai strandot helyettesítő menedéknek számít. Csónakázó tava, naturista strandja, csárdája, vendégfogadó üdülői és zártkertjei azonban a város határán messze túl is ismertek. Minden év júniusában Nemzetközi Kamionos Country találkozót rendeznek a Sziksósfürdő Kempingben és környékén.
Az irigyek szerint Dorozsma híresebb, mint illenék, s ezt Dankó Pista nótájának köszönheti: „Nem fúj a szél, nem forog a dorozsmai szélmalom”. A malom ma múzeum.
Ha Szegedről Baja felé vesszük az irányt, a repülőtér mellett elhaladva, az 55. sz. főút mentén kiépített kerékpárúton is eljuthatunk a Szegedi Olimpiai Központba, azaz a Maty-éri kajak-kenu és evezős versenypályára, mely e sportágak legjobbjai szerint az egyik legszebb Európában. Világversenyeknek és hazai nagyságok felkészülésének lehet tanúja a közönség a mesterségesen kialakított, kitűnő halas helyként is számon tartott tórendszer lelátóin.
