A város − Ludányhalászi felől megközelítve − páratlan látványt kínál: az Ipoly folyó teraszának szélére épített kastély, mellette a ferences rendház és a római katolikus templom festői együttese emelkedik a széles lapály fölé.
Az egykori vár alatti Borjúpást-rét természetvédelmi terület és nevezetes hely: az 1705-ben itt megtartott országgyűlésen választották vezérlőfejedelemmé Rákóczi Ferencet. A parkhoz egykor kerti lakként tartozott az észak-nyugati sarokbástya, ami a középkori vár egyik védőművére emelt barokk építmény. A terület élővilágát tanösvény mutatja be.
A végvár köveiből 1760 táján épített, barokk Forgách-kastély (Ady utca 7.) termeiben több történelmi kort bemutató kiállítás az őskor, a várak, a Rákóczi-szabadságharc helyi vonatkozásait idézi fel, valamint az impozáns barokk kastély egykori enteriőrjébe, hangulatába nyújt betekintést. A kastély melletti Nyugati bástya időszakos kiállításoknak ad helyet. A Forgách-kastély és a ferences kolostor együttese történelmi emlékhely. (Kéziratunk zárásakor a kastély teljes körű rekonstrukcióra vár, ahogyan a Szécsényhez tartozó Benczúrfalván a Benczúr-kastély is.)
A ferences kolostor gótikus alapokon áll, a török idők pusztításai után barokk stílusban építették újjá. A négyzetes alaprajzú, háromszintes, kerengős épület érdekessége a Rákóczi-szoba: a legenda szerint a szécsényi országgyűlés idején a vezérlő fejedelem lakott benne. Falán egy Mekka felé tájolt, festett mihráb, azaz mohamedán imafülke nyomai jelzik: a hódoltság idején a szécsényi szandzsákbég szállása volt itt. Most időszaki kiállítások helyszíne.
A kolostorral egybeépült a város római katolikus plébániatemploma (Haynald u. 9.). A gótikus falak a hódoltság idején megrongálódtak, de az épület a későbbi felújítások során is megőrizte eredeti stílusát. A templom szentélye közelében is található egy mohamedán imafülke, ezt azonban bevésték a falba. A középkori város főkapuja a tömlöcbástya mellett volt.
A városfal innen nagyjából a mai Rákóczi út vonalán és a Forgách-kastély irányába vezetett tovább. Maradványai több helyen is láthatók.
A Városháza előtt áll a szécsényi ferde torony, a háromemeletes, barokk jellegű Tűztorony (Rákóczi u. 86.), mely több mint 30 centiméterrel elhajlik a függőlegestől. Hasonlóan a Rimóc melletti Fogadalmi kápolnához, ezt az épületet is egy pestisjárvány átvészelésének emlékére építették. A tűztorony manapság az építmény történetét bemutató tárlattal, illetve tűzoltó-kiállítással várja az érdeklődőket, csoportok előzetes egyeztetéssel bármikor látogathatják.
Benczúr Gyula (1844−1920) festőművész tíz évig élt Dolányban, 1910−1920 között a festőművészé volt az ottani kastély. Emléke előtt tisztelegve a település a Benczúrfalva nevet kapta és ma Szécsényhez tartozik. A szomszédban található műteremben is neves művészek alkottak: id. Szabó István szobrászművész itt lakott haláláig, majd fia, Ifj. Szabó István szobrászművész dolgozott itt szintén élete végéig.
A város határában két tó és az Ipoly holtága vízi sportok kedvelőinek paradicsoma. A több mint három hektáros tófelület és a mintegy két kilométeres holtág számos vízimadárnak és növénynek biztosít pompás élőhelyet.
A horgászat − csendes időtöltésként − és a 2019 nyarán átadott kalandpark jól megfér egymás mellett a hatalmas területen, ahol nyaranta többnapos zenei fesztivált is rendeznek.
Egy folyóban evezünk − ez annak a magyar−szlovák együttműködésnek a jelmondata, mely a térségi turisztikai kínálat bővítésére irányul. Az Ipolyon a vízi turizmus a dunai torkolathoz közelebbi szakaszon volt jellemző, a folyó azonban közel 100 kilométeren evezhető kajakkal, kenuval a vízjárástól függően. Ennek állandó feltételrendszerét teremtik meg, aktív kikapcsolódási lehetőséget biztosítva az ide érkezőknek.
