Szalonna művelődéstörténeti szempontból kiemelkedő jelentőségű látnivalója a református templom és a harangláb. Az Árpád-kori körtemplomot a XIII. században négyszögletes hajóval bővítették. Akkortájt készült a szentély belső falán az Antiochiai Szent Margit vértanúságát megörökítő falikép. A XV. sz. elején született meg a szepességi származású András mester falfestménye – a diadalívben a próféták mellképeivel, az ívzáradékban Isten bárányával. A templom XVIII. sz.-i festett, gazdagon díszített szószéke az észak-magyarországi festő asztalosság legszebb remeke. Mellette áll a népies barokk fa harangtorony – ritka ezen a vidéken (1765).
Szalonnától alig 1,5 kilométerre duzzasztották fel a Rakaca-patakot, a Bódva jelentős mellékvizét, ezzel Magyarország egyik legnagyobb víztározója jött létre. A völgyzáró gáttal kialakított, mesterséges Rakacai-tó környéke üdülőhellyé fejlődött. A tó a horgászok kedvenc úti célja, 190 ha területű, átlagmélysége 2,5-3 m. Fürdeni csak a kijelölt szakaszon lehetséges. A festőien szép tájat a Cserehát övezi.
