Környékét s magát a falut a Wenckheimek tették híressé. Neoreneszánsz és eklektikus kastélyuk (1875–1879, Ybl Miklós) tornyos, loggiás, teraszos főépületét a melléképülettel loggiafolyosó köti össze. Reprezentatív belső terei kápolnát, ebédlő-télikertet, könyvtárat, női zeneszalont, férfiszalont pipázóval, nappali dolgozót és alkóvos-ágyfülkés hálószobát rejtenek. (A kastély előreláthatóan 2020 végéig nem látogatható.)
A kastélypark 23 hektáros, előparkja nyitott, cserjékkel, díszfákkal beültetett, a franciakert szökőkúttal és régi lámpatestekkel ékes. Nagyobbik része azonban romantikus angolpark, itt élnek az ország legnagyobb gyertyánfái. Évente zártkörű Wenckheim-világtalálkozót rendeznek itt a család leszármazottai. A családi kápolna és a kripta tervezője szintén Ybl Miklós volt, akárcsak a romantikus stílusú uradalmi magtáré.
A Kígyósi-puszta kedvelt kirándulóhely. Nyár elején az erdélyi útifű, ősszel sóvirág, sziki és réti őszirózsa tarkítja. A kunhalmok révén változatos táj „…az ország egyik legszebb délibábos vidéke, mely légialakokkal népesíti be a szemlélő előtt sík tengernek látszó csalóka képet” (Wenckheim Emlékalbum). A Kígyósi-puszta és a Wenckheim kastélypark 4779 ha-on a Körös−Maros Nemzeti Park gondoskodását élvezi.
