Délen és nyugaton a Soproni-hegység, keleten a Balfi-dombság határolja az Ikva-völgyet, ahová Sopron települt, a kapu szerepét töltve be a Kisalföld és a Bécsi-medence találkozásánál. Egymásra épültek a római kori Scarbantia fóruma és a középkori házakat védő várfal, a barokk és reneszánsz polgárházak, a gótikus templomok és a XIX–XX. sz. világát tükröző paloták sora.
Az első világháború utáni területrendezéskor Sopron polgárainak megadatott, hogy döntsenek: Ausztriához, vagy Magyarországhoz akarnak-e tartozni. 1921. december 14-én tartották a népszavazást, ahol a lakosság többsége, közöttük a hűséges ponzichterek, Magyarországra szavaztak. Ennek emlékére helyezték el a Tűztorony Fő tér felőli homlokzatán Kisfaludi Strobl Zsigmond szoborcsoportját (Hungaria maga köré gyűjti a város hűséges lakóit), s ezért emlegetik Sopront a „leghűségesebb városként”.
A Tűztorony boltozatos kapualján áthaladva az egykori – és mai – városközpontba, a Fő térre jutunk. A 2. sz. ház egykor patika volt, ma múzeum is. Lebontását 1525-ben II. Lajos királyi tiltó levéllel akadályozta meg, a tér egységére hivatkozva. Alighanem levelét tekinthetjük az ország első műemlékvédelmi iratának! A középkori városfalak északi kapuját a Sopron jelképévé vált Tűztorony őrizte. Alsó része XIII. sz.-i, középkori és barokk épületelemeit reneszánsz erkély (1681) fogja össze. Napjainkban tűzőr helyett kirándulók ezrei keresik fel.
A Fabricius-ház (Fő tér 6.) pincéjében római kori kőtár, az emeletein XVII–XVIII. sz.-i bútorokból berendezett kiállítás tekinthető meg. A Mátyás királynak is szállást nyújtó Storno-ház egykori tulajdonosának gyűjteményét őrzi (8.).
A Fő teret délről határoló templom 47 m-es tornyán a kecske az építtető Gaissel család címerállata. A legenda szerint azonban a kecske azért került a templomra, mert legelészés közben egy kincsesládikát talált és ebből épült a templom. A gótika és a barokk keverten elevenedik meg előttünk, köszönhetően a viharoktól mentes történelemnek, a XIX. sz. végi értékmentő felújításnak, és Storno Ferenc értő restaurálásának. A Kecske-templomhoz kolostor csatlakozott, amelyből épen megmaradt a szintén gótikus, faragványokkal ékesített káptalanterem (1340), a magyar gótika páratlan kincse. A templom és a káptalanterem – felújítása óta – látogatható, a kolostori termékek boltjával együtt.
Az Esterházyak két palotájában (Templom u. 2., 4.) működik a Bányászati, illetve az Erdészeti Múzeum. A Bezerédj-ház (6.) Sopron egyik legszebb barokk palotája, ahol Liszt Ferenc adott házi koncertet és itt tépték szét az elragadtatott kisasszonykák a mester kesztyűjét. (Jelenleg csak kívülről látható.)
A Kolostor utca–Templom utca találkozásánál, a XVIII. sz. végén épült fel a soproni evangélikusok monumentális csarnoktemploma, a korai klasszicizmus kiemelkedő alkotása. A szomszédos épületben, az egykori iskolában helyezték el az Országos Evangélikus Múzeum Soproni Gyűjteményét.
Az Orsolya tér közepén lévő barokk szobor a turisták pihenőhelye. A gótikus templom égbenyúló tornya, a teret keretező polgárházak barokk homlokzatsora, a középületek klasszicizáló megjelenése arról győzi meg a szobor tövében nézelődőket, hogy Sopron évezredes története során soha nem süllyedt a jelentéktelen városok sorába.
Az Új utcát a középkorban zsidó kereskedők lakták, s két zsinagógát is építettek. A 22. sz. alatti építése a XIII. századra tehető. Példamutató kutatómunkával feltárták szerkezetét, gótikus íveit, kőbordáit, rózsaablakait. A nagyterem Áron-fülkéjét gazdagon tagolt kőkeret veszi körül, itt őrizték a tóratekercseket. Az együttes érdekes része a rituális fürdő, melyből kevés maradt meg, szinte csak a földbe mélyedő, kőből falazott, kis kút.
A Szent György utca házainak barokk homlokzatain néhol gótikus részletek is előtűnnek (3., 5.). A loggiás udvarú Eggenberg-ház címerrel díszített homlokzatáról ismerhető fel (12.). A ház hajdani tulajdonosa engedélyt kapott arra, hogy palotája udvarán – a városban máshol tiltott – protestáns istentiszteletet tarthasson. Ennek különleges emléke az emeleti folyosó közepébe épített kő szószék.
A Szent György templom is gótikus stílusban épült 1400 táján, a XVIII. században kapott barokk homlokzatot és berendezést. Különösen szép a stukkókkal gazdagon díszített boltozat.
A Hátsó kapun kilépünk az ovális belső várost körülvevő Várkerületre, ahol az 1950-es években „szabadították ki” az 1614-ben épült nagy rondellát.
E városrész egyik dísze a Petőfi Színház – szecessziós formájának megfelelően állították helyre. Mostohább sors jutott az egykori Kaszinónak (Széchenyi tér 15.): a város legreprezentatívabb épülete volt, de historizáló architektúráját és igényes belső tereit az 1960-as években megbontották. Mára felújították és a Liszt Ferenc Kulturális Központ otthona lett. A Széchenyi tér keleti oldalán a névadó család monumentális palotája a klasszicista kor igen korai, fontos emléke (1–3.).
A Várkerület külső oldala városias arculatát a XIX. sz. legvégén kapta. Reprezentatív középülete a változatlan funkciójú Pannónia Szálló (1893, Várkerület 75.), de középkori emlékre is bukkanhatunk: a Fehérló fogadó 1644-ben Zrínyi Miklós költőt és hadvezért látta vendégül – ma lakóház (55.). A város plébániatemplomaként épült a gótikus, utóbb barokkosított Szent Mihály templom az azonos nevű utcában. (2018–2020 között kívül-belül felújítják.)
A környéken egyre több karakteres gazdaházban árulják megint a jó, soproni borokat, melyekhez jellegzetes „ponzichter” ételeket is lehet kapni. A (Bohnen Züchter – azaz babtermelő – nevet az itt élő, német eredetű, a szőlősorok között babot is termelő szőlősgazdák kapták.)
A Balfi külváros gazdaházai között található a képzőművészeti anyagot bemutató Zettl–Langer-gyűjtemény (Balfi u. 9–11.), melynek értékes darabjai – a római leletek, céhemlékek, habán korsók, ónedények, fegyverek mellett – Dorfmeister, Veronese, Courtois képei, Rembrandt, Dürer metszetei.
Sopronbánfalván a XII–XV. sz.-i Mária Magdolna templom méltán országos hírű műemlék. Az Árpád-kori templom átmenet a román és a gótikus stílus között – a tornya és a szentélye gótikus, a hajója pedig román. A bánfalvi Mennyek királynője templom, az egykor pálos, később sarutlan karmelita apácák kegytemploma ott trónol a sziklán, ahol az első szentély lehetett Szent Wolfgang tiszteletére. A templom ékessége a Fekete Madonna, amely az első hiteles másolata a czestohowai kegyképnek. Az alsó világot és a felső világot a pálosok által épített barokk lépcső köti össze, amelyet a pálosokhoz kötődő 14 szent szobra szegélyez.
A várostól délre eső szelíd dombvidék beépítése a XIX. sz. közepén indult el. A neve Löverek vagy Lövérek, de találkozhatunk Lővér variációval is. Mindkét név elfogadott! Az utcaképet a díszes kerítések és dús növényzetű előkertek teszik gazdagabbá. A hatalmas botanikus kerttel körülölelt, egykori katonai főreáliskola neoreneszánsz épülete (1893) fogadta be Selmecbányáról az első világháború után a bányász-kohász főiskolát, a mai Soproni Egyetemet (Bajcsy-Zsilinszky út 3.).
A Felső-Löverek ma egyre inkább lakóterületté válik, de néhol még szinte érintetlenül megmaradtak az egy- és kétszintes, fatornácos, festői Lövérházak. A Lövér körút mentén a szabadtéri és fedett uszoda (kéziratzáráskor átépítés alatt), az üdülőszállók és szanatóriumok jelzik, hogy üdülőközpontban és klimatikus gyógyhelyen járunk.
A Károly-magaslatra felsétálva a gyerekek már az odavezető utat is élvezhetik − számukra boszorkány meseösvényt alakítottak ki. A kalandvágyó gyerekeket (már 3 éves kortól) és szüleiket a Lővér Kalandpark várja izgalmas kötélpályával.
A 23 m magas Károly-kilátónál (1935) rendezett környezet fogad. Itt található a Kőhalmy Vadászati Múzeum, benne interaktív tárlat segítségével ismerkedhetünk meg a parkerdő növény- és állatvilágával. A múzeum melletti modern játszótéren többek között mezítlábas, ún. Kneipp-ösvényen tehetjük próbára magunkat.
Minden nyárelőn varázslat száll Sopronra: tündérek és manók lepik el a várost. Ez a Tündérfesztivál, mely több napon át, több helyszínen gyermekprogramok és foglalkozások sokaságával vár kicsiket és még kisebbeket.
Különleges lehetőség az egyénileg vagy szervezett formában is felfedezhető hat tematikus városnéző túraútvonal, melyekről a Tourinform irodában (Szent György u. 2.) adnak felvilágosítást. A témák – például a bor, a hűség városa, a tündérek – felölelik mindazt, amit Sopronról tudni kell és érdemes.
Festői szépségű környezetben található Sopron településrésze, az alpesi jellegű Brennbergbánya. 1756-ban itt nyílt az ország első kőszénbányája. A szénfejtést idézik templomának a bányavágatra hasonlító, összehajló ívei is.
Országunkban egyedülálló módon itt egy épületben található Isten háza és a kocsma. A kocsmát még akkoriban költöztették a templom épületébe, amikor a „béketábor legvidámabb barakkja” voltunk.
Sopron ugyancsak ismert településrésze Balf. A fölé emelkedő dombon – írásos emlékek tanúsága szerint – már a XII. században állt a Szent Farkas templom. Bizonyítéknak tekinthető az alul négyzetes, felül nyolcszögletű, zömök torony és főként a szentély falának stabilitását biztosító támpillérsor. A templom mellett emlékmű utal az egykori balfi munkatáborra, ahol zsidó munkaszolgálatosok ezrei haltak meg, közöttük Szerb Antal író.
Balf vadregényes, mégis rendezett angolparkja ad keretet a kívül egyszerű és belül finom ékszerdobozhoz hasonlatos fürdőkápolnának (1773) − rokokó freskókkal, barokk oltárképpel (Dorfmeister István), aranyozott szobrokkal (Sedlmayer András). A balfi parkban a rehabilitációs gyógyintézethez kastélyszálló, étterem és széles körű orvosi szolgáltatást nyújtó fürdő tartozik (Fürdő sor 2.). A balfi ásványvíz a nyilvános ivókútnál megkóstolható.
Sopron és Szentmargitbánya (St. Margarethen) határán, a magyar oldalon található a Páneurópai Piknik Emlékhely. Az 1989. augusztus 19-én megrendezett Páneurópai Piknik célja a határok nélküli közös Európa megvalósítása, illetve a vasfüggöny lebontása volt. A vasfüggöny „keleti” és „nyugati” oldalán is jelentős tömeg gyűlt össze, majd a hangulat addig fokozódott, hogy a magyarországi oldalon tartózkodó keletnémetek átmentek a vasfüggönyön. A magyar határőrök nem nyitottak tüzet, nem akadályozták meg a szökést. Ez az esemény segítette elő a Berlini fal leomlását és Németország egyesítését. A területen több emlékművet tekinthetünk meg, a határnyitás helyét jelző kopjafán kívül megrendítő Melocco Miklós Áttörés c. szoborkompozíciója. A Páneurópai Piknik 30. évfordulójára látogatóközpontot építtetett a város e területen, egy exkluzív túrán pedig Trabanttal érkezve részese lehet a vendég a nosztalgiapikniknek.