A felvidéki városban a kovácsoltvas erkélyes, kora eklektikus házsorok, a műemlékek, a templomok, a pincék az ezeréves történelemről mesélnek. Főterének közepén egy Kossuth-szobor áll. A városháza erkélyéről mondta el a fiatal Kossuth Lajos első szónoklatát 1831-ben. A legértékesebb műemlékegyüttes a város ősi részén, az ún. Barát-szeren található – e hely a „fehér barátokról”, a pálosokról kapta a nevét. A kolostor – ma piarista diákotthon – középkori eredetű, déli homlokzatán kora barokk falfestés maradt meg. A kolostor melletti, XIV. sz.-i, kora gótikus templom toronyórájából csak a kőből faragott számlap maradt meg (1501), ma a város múzeumában őrzik. Ez az első magyarországi mechanikus óra, kő számlapja 1501-ben készült. A Petőfi Irodalmi Múzeum Kazinczy Múzeumának a város egyik legszebb épülete, a volt Városháza ad otthont (Dózsa Gy. út 11.) irodalmi, történelmi, természetrajzi és időszaki kiállításokkal. Érdemes ellátogatni a Levéltárba (Kossuth tér 5.), ahol a barokk-klasszicista termekben impozáns szekrénysorok őrzik Zemplén vármegye iratanyagát a XIII. századtól 1849-ig. Az újhelyi fegyház egészen addig nem számított turisztikai látványosságnak, amíg meg nem nyitott Börtönmúzeuma (Kazinczy u. 35.) – lehet szabadon vizitelni… A sátoraljaújhelyi régi zsidótemető – a vasútállomás közelében – a magyarországi zsidóság jelentősebb zarándokhelyeinek egyike, Teitelbaum Mózes csodarabbi nyughelye. A helyi hagyomány szerint a csodarabbi meggyógyította a gyermek Kossuth Lajost, nagy jövőt, hosszú életet jósolva neki: „Te leszel a néped zászlóhordója.” A főtérről indulva a Zsólyom-patak völgye mentén jutunk fel a Vár-hegyre (Kopaszkára), ahol 14 stációból álló Magyar kálváriát építettek (1936), a trianoni szerződésben elszakított országrészeknek állítva emléket országzászlóval és Szent István-kápolnával, tetején a szent koronával. A Magas-hegy rejti a város két történelmi pincesorát, valamint a hegyen épült meg az ország legattraktívabb kalandparkja. Kilátójából különleges panoráma nyílik a városra, Felvidékre, a Zempléni-hegységre, Hegyaljára, Hegyközre és a Bodrogközre. Sátoraljaújhely a világon az egyetlen város, ahol „templomot” is emeltek a bornak. A vasútállomás mellett, a helyi borpincék egyik leggazdagabbika fölé épült a hegyaljai városok címereivel díszített, tornyos Bortemplom (1913, Thoroczkai Wigand Ede). Az impozáns épületet és az alatta húzódó hatalmas pincerendszert felújítják, így csak később lesz látogatható (Fasor u. 16.). A város két pincesora akár gyalogosan is megközelíthető a városközpontból. A világörökségi védettséget élvező Ungvár pincesort és a Zsólyomkai pincerendszert az 1200-as évek végén a pálos rendi szerzetesek kezdték építtetni. A 15-30 m mély pincék több kilométer hosszú, többszintes bonyolult rendszert alkotnak. Állandó, 8-12 Celsius-fok hőmérsékletükkel, 90-95%-os relatív páratartalmukkal ideális érlelő és tároló helyei a nemes tokaji boroknak a sátoraljaújhelyi pincék. Az öt hektárnyi terület felszín alatti részén több mint 10 km hosszú a pincerendszer. A közigazgatásilag Sátoraljaújhelyhez tartozó Széphalom a nyelvújító Kazinczy Ferenc (1759–1831) emlékét tisztelők zarándokhelye. Az író, irodalom-szervező lakhelye évtizedeken át az ország egyik szellemi központja volt. Az egykori gyümölcsös-kertben épült meg az interaktivitást kínáló Magyar Nyelv Múzeuma (Kazinczy utca 275.). Állandó kiállításokon mutatja be, milyen gazdag nyelvünk és milyen ötletesen, szemléletesen lehet múzeumi módszerekkel és tárgyakkal a nyelvészeti kutatásokat a nagyközönség elé tárni.