Elődje Bassiana néven ismert, római kori település volt. 1534-ben házasság révén a kor legtehetségesebb politikusa, Nádasdy Tamás birtokába került a mocsárral körülvett erődítmény. Ő és utódai nemcsak erősítették, hanem szépítették is a XVI–XVII. században Sárvárt: az elsősorban a tüzérségi támadások ellen emelt, zömök, külső falakon belül a várkastélyban luxusigényeket is kielégítő helyiségeket alakítottak ki.
A vár és a mezőváros a XVI. században a hazai reformáció kulturális és vallási központja volt. Itt adták ki az első magyar nyelvű nyomtatott könyvet, a Sylvester János által fordított Új Testamentumot (1541). A várkastély ma múzeum.
A mai formájában reneszánsz Nádasdy–várkastély kapujához hosszú hídon keresztül juthatunk. Mérete érzékelteti, milyen széles lehetett a vizesárok, amelyet a XIX. sz. elején csapoltak le. A legkorábbi, még Nádasdy által építtetett, árkádos keleti szárny földszintjén híresen szép házasságkötő termet alakítottak ki.
Ma a várban múzeum működik a birtokos családot, a magyar huszárságot és térképészetet, ipartörténeti emlékeket, valamint a város történetét bemutató gyűjteményekkel. A díszteremben látható csataképeket egy magát H. R. M. monogrammal jelölő mester (Hans Rudolf Miller) készítette 1653-ban. Ezek Nádasdy Ferenc, a „fekete bég” legnevezetesebb csatáit örökítik meg: a sziszeki csatát, Pápa és Tata visszavételét, valamint a veszprémi, győri, kanizsai és budai ütközeteket. Az egykori várárok helyén parkot alakítottak ki Tinódi Lantos Sebestyén szobrával (Szabó Iván).
A Kossuth Lajos téri Szent László római katolikus templom eredeti építési ideje nem tisztázott, de 1385-ben már biztosan volt plébánosa. A klasszicizmus emléke a Sylvester János utcában a négyoszlopos oromzatú evangélikus templom (Geschrey Sámuel).
Az 1000 m mélységben talált, 43 °C-os vízre alapozott gyógy- és wellnessfürdő (Vadkert körút 1.) Sárvár fő vonzereje. Szálloda, magas színvonalú szolgáltatások, gyógyító víz – legtöbbünknek ez a fontos a kényelem érzetéhez, s ezek itt megvannak.
A gyógyfürdő melletti kalandpark kicsiket és nagyokat egyaránt vár: kötélpályák, mászófal, íjászpálya, erdei tanösvény és játszótér szolgálja az élménydús kikapcsolódást.
A Nádasdy Történelmi Fesztivál több napja alatt a korhű kosztümös rendezvények mellett gasztronómiai és zenei programokra is várják a vendégeket júliusban.
A Gyöngyös patak partján a 16 hektáros kertben a bajor hercegi uradalom alkalmazásában álló Nábicht Antal (XIX. sz. eleje) – meghagyva a terület akkori fáit is – platánokat telepített. Ma 350-nél is több fa- és cserjefaj él az arborétumban a patakból duzzasztott tavacska körül. Az arborétum látványát és növényvilágát tekintve két részre osztható: egyik részében – többek között – 400 éves ősi kocsányos tölgyeket, a másik részében 200 éves platánfákat és későbbi telepítésű liliomfákat csodálhatunk meg. E park elődjének tartják azt a „kertészkertet”, amelyet Kanizsai Orsolya létesített, s Nádasdy Tamás révén a terméséből jutott a bécsi császári udvarba is.
