Gazdag történelmi és művelődéstörténeti hagyományai alapján Bodrog-parti Athénként is emlegetik a zempléni kirándulások látnivalókban bővelkedő városát, melyet évszázadok óta fontos kulturális centrummá tett Református Kollégiuma. Sárospatak a XVI. század közepétől az oktatás egyik legerősebb magyarországi bástyája volt. A város fénykorát a Rákóczi család idejében élte. A történelmi múlt jeles emléke a várkastélyszerű pataki vár, mely a hazai gótikus és reneszánsz építészet legértékesebb együttesei közé tartozik. Legrégebbi része az 5 emeletes, négyzetes alaprajzú Vörös-torony. Ehhez nyugat, valamint észak felől csatlakozik a várkastély, az egykori belső vár. 1616-ban Lorántffy Zsuzsanna hozományaként lett a kastély a Rákóczi családé. Emeletet építtettek a várkastély keleti és déli szárnyrészére, majd 1647-ben elkészült a Lorántffy-loggia, az udvar legértékesebb dísze. A vár az otthona a Magyar Nemzeti Múzeum Rákóczi Múzeumának (Kádár Kata u. 21.). A kiállítás része a híres Sub Rosa-erkélyszoba, itt, a „rózsa alatt” folytak a Wesselényi-féle összeesküvés titkos előkészítő tanácskozásai.

A várparkban különlegesség I. Rákóczi György ágyúöntő műhelye. Látogathatóvá tették az Olaszbástya kazamatát, a Vörös-torony külső védelmi rendszerét. A külső vár utcáján az egykori trinitárius kolostor emeletes épületét 1694-ben Rákóczi Ferenc ajándékozta az idetelepített szerzeteseknek. Az épület ma mint a Múzsák temploma (Szent Erzsébet u. 30.) kiállítótér, hangversenyterem és rendezvényközpont. A kolostor mögött a világörökségi védelem alatt álló Rákóczi Pince (Szent Erzsébet u. 26.) mintegy 600 m hosszúságú járataiban kóstolhatjuk a tokajit. A helyreállított Vízikapunál a Bodrog partján szabadtéri színpad épült.

A várhoz vezető úton a gótikus Vártemplom, más néven Szent Erzsébet templom (Szent Erzsébet utca 15.) Észak-Magyarország egyik legnagyobb gótikus csarnoktemploma (XIV–XV. sz.). A templom előtt román kori körtemplom alapjai láthatók. A bejárata előtti teret (a legenda szerint itt született) Árpád-házi Szent Erzsébet szobra (Varga Imre) díszíti. A templom szomszédságában álló Szent Erzsébet Házban tekinthető meg a Római Katolikus Egyházi Gyűjtemény. Udvara ma a magyar szentek rózsakertjével, szabadtéri színpaddal, rózsalugasokkal és pihenőkkel várja a zarándokokat, látogatókat. A házban őrzik Erzsébet szent ereklyéjét is.

Sárospatakon minden év pünkösdjén, a királyné szentté avatásának évfordulóján Szent Erzsébet ünnepére várják az érdeklődőket a Vízikapunál − kosztümös felvonulással, korabeli történelmi játékokkal, középkori ételekkel és italokkal.

Sárospatak kultúrtörténeti hírneve a református oktatás XVI. századtól működő intézményéhez, a Református Kollégiumhoz kötődik. A kollégiumot 1952-ben megszüntették, de az 1990-es évek elejétől ismét van a városnak református gimnáziuma, 1991 szeptemberében pedig újra megkezdhette működését a Református Teológiai Akadémia. A Református Kollégium (Rákóczi u. 1.) Nagykönyvtára történetének kezdete egybeesik a kollégium alapításával. 1531-ben kezdte meg működését, az 1980-as években pedig már 300 ezres gyűjteményt mondhatott magáénak a kollégium déli szárnyában (Pollack Mihály).

A Makovecz Imre által képviselt organikus építészet egyik legszebb példája a Művelődés Háza (Eötvös utca 11.), a főbejárat előtti oszlopokon a magyarság eredetére utaló szobrokkal (Péterffy László). Az utóbbi években nagyszabású városrendező munkálatok formálják a városközpontot.

A Művelődés Háza és a Comenius Tanítóképző Főiskola épülete közötti tér sétálóutca és szabadtéri rendezvényhelyszín lett.

A Bodrog-hídon át érünk Kispatakra: szabadstrandja – kempinggel, éttermekkel, hajókikötővel – kirándulóhellyé vált. Páratlan élményt nyújthat a hajókirándulás és vízitúrázás a Bodrogon. A Bodrog holtágait horgásztanyák szegélyezik. Kispatakon ma is alkotnak a híres fazekasság és a mézeskalács-készítés mesterei.

Sárospatakról indul a Zempléni-hegység déli és nyugati részeit a turistaforgalomba bekapcsoló, a füzéri várig vezető Rákóczi-turistaút. Az inkább kényelmesebb eljutás hívei a város és környéke bejárásához kerékpárt, terepautót, elektromos autót, a vízitúrákhoz sárkányhajót is bérelhetnek. (Béla király tér 13.).

Ha időnk engedi, látogassunk el a Bodrogközbe, a gazdag honfoglalás kori leletanyag feltárásait idéző látnivalókhoz. Ez a vidék a honfoglaló magyarság szállásterületei közé tartozott.